A tengeri konténerszállítmányozás logisztikai folyamata

Szenjai Balázs (2021) A tengeri konténerszállítmányozás logisztikai folyamata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF temavazlat-es-osszefoglalas.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (233kB)

Absztrakt (kivonat)

Ahogy a dolgozat végéhez értünk, célszerű egy összefoglaló fejezetben ismertetni a tanulmány kérdéseit, válaszait és az esszenciális tudásanyagot. Az első bevezető fejezetben, egy rövid ismertetést készítettem, melyben kifejtettem a témám választásának indokát, amit azért választottam, mert az egyetemi tanulmányaim során, szoros kötődésbe kerültem a logisztika szakterületével, amelynek már lassan egy éve részese is lehetek, mint zöldfülű szakember. A logisztika komplex folyamatai miatt, mindennaposak a problémák, amikre gyors, kreatív és költséghatékony megoldásokat szükségeltetik keresni. Eddigi tapasztalataimat és tanulmányaimat felhasználva, számomra fontos szakmai felvetéseket fogalmaztam meg, hogy a szállítmányozási tudásomat bővítve és mélyítve, helytálló szakdolgozatot készítsek, mely a továbbiakban az olvasók számára is remélhetőleg hasznosítható információkat tartalmaz. Bevezetésem további szakaszában, meghatározom milyen kérdések, hipotézisek köré építettem a diplomamunkám, valamint részletesen leírom a módszertanokat, amelyeket a kutatáshoz felhasználtam. Dolgozatom második fejezete a logisztika kialakulásával, valamint alapfogalmainak, definícióinak ismertetésével foglalkozott, mely az olvasó számára biztosítja a megfelelő háttér kialakítását a további fejezetek megértéséhez és feldolgozásához. Részletes képet kaptunk a logisztika kialakulásáról, feladatáról, részterületeiről, amely információk feldolgozása elengedhetetlen a dolgozat átfogó képének kialakításához. A fejezetben tárgyalásra kerültek a logisztika tulajdonságai, mint például az összköltségszemlélet vagy folyamatorientáltság, valamint a vállalati logisztika részterületei és a területek egyedi feladatai. A logisztikai fejezetet követően egyik részterületére tértem rá, mely dolgozatomban fontos szerepet tölt be, hiszen a tengeri konténerszállítmányozás a fő témája a munkámnak. Mivelhogy a szállítmányozás is rengeteg részletületre bontható, szükségesnek éreztem egy átfogó fogalmat szolgáltatni az olvasónak, hogy teljesen tisztában legyen, mi is az a szállítmányozás. Az alapfogalom megismerését követően, bemutattam a részterületeit, mint közúti, vasúti, légi, tengeri és kombinált fuvarozás, aminek végig olvasása tisztán és érthetően elmagyarázza az egyes módok tulajdonságait és feladatait. A szállítmányozás módjainak leírása után, bemutattam az olvasónak az egyik legfontosabb jelenségét, mégpedig az Incoterms fogalmát, valamint az egyes típusok szabályait, attribútumait, melyek hasznosítása nélkül a szállítmányozás bonyolultsága következő szintekre lépne. A fejezet utolsó szakaszában megismerkedtünk azokkal a dokumentumokkal, melyek ismerete és használata a mindennapi feladatok sikeres teljesítéséhez elengedhetetlen, mint például a CMR, kereskedelmi számla vagy packing list. Sorban következő fejezetben rátérve a tengeri szállítmányozásra, részletesebb képet kaptunk fogalmáról, valamint fontosabb résztvevőit ismerhettük meg, hogy a folyamat leírása közben ne legyen szükség útközben bemutatni a résztvevők jogkörét. Mivel dolgozatom felépítésénél fontos szerepet töltött be a folyamatosan mélyülő, specializálódó feldolgozási módszer, ezért ebben a fejezetben ismerhettük meg a logisztikai konténerizáció rövid történetét, valamint a világkereskedelemben betöltött szerepét a tengeri konténerszállítmányozásnak. Első alapkérdése dolgozatomnak, szintén ebben a fejezetben került részletes kibontásra, ami a konténerhiány kérdésével foglalkozik. A globális probléma első gondolata, mely miatt végül is a téma mellett döntöttem, hogy rettenetesen komplex háttérrel rendelkezik. A kérdés, probléma tanulmányozása során bizonylatot kaphattunk, hogy nem csupán egy eseménynek köszönhető a brutális áremelkedés, a torlódások kialakulása, valamint a szörnyen nehéz szabad helyek foglalása a konténeres szállítmányozásban. A téma körbejárása után láthattuk, hogy Kína gazdaságpolitikai helyzete volt a megalapozója a kialakult szituációnak, abban az értelemben, hogy két kontinensnek is a legnagyobb beszállítója, aminek eredménye, hogy alapvetően több konténer távozik az országból, mint amennyi megrakodva érkezik. A 2019-ben kezdődő Covid-19 járvány az alapvetően is kiegyensúlyozatlan konténeráramlást teljesen felborította. A tömeges gyárleállítások, és az ország karanténba kerülése miatt, súlyos kiesések keletkeztek a termelésben, valamint hiányokhoz vezetett az európai és amerikai megrendelőknél. A munkaerő kiesése mellett, a fogyasztói társadalom igényeinek átalakulása is fontos szerepet játszott, mivel az online rendelés soha nem látott növekedésnek indult, valamint a társadalmi igények változása is jelentős befolyást gyakorolt a konténer árak növekedésére. Ugyancsak súlyos következménnyel járt a 2021-es Suezi-csatorna katasztrófája, ami miatt 6 napon keresztül leállt a forgalom a világ, tengeri forgalmának 12%-át bonyolító átjáróján. A 2016 óta működő Transzázsiai vasútvonal mentségvárként szolgált az Európát és Kínát összekötő tengeri szállítmányozásban létrejött torlódások és problémák megoldásánál, addig a pontig, amíg ez a fajta szállítmányozásimód és útvonal túl nem terhelődött és hasonló szituációba nem került, mint a tengeri fuvarozás. A második hipotézisemet, miszerint a gyűjtő konténerek szervezése kockázatosabb és nehezebb, mint a teli konténerek szervezése, a konténerek tengeri fuvarozásának folyamatán keresztül elemeztem. Az elemzésben részekre bontottam a folyamatot, melyekben részletenként fejtettem ki a két konténertípus különbségeit és állapítottam meg ezen eltérések kockázatait. Miután a teljes folyamat tanulmányozásra került, azt a konklúziót tudtam levonni, hogy valóban igaz az állítás, hogy kockázatosabb a gyűjtő konténerek szervezése a teli konténerekhez képest, mivel kockázatos kötelezettségekkel bővül mind a szervezési, mind a tervezési feladatkörük. Eredményemben kiemelném, hogy nem azt állapítottam meg, hogy a teli konténerek szervezése könnyű feladat, hanem a két konténertípus használata közül a gyűjtő konténer még kockázatosabb feladatait tekintve, mint a teli konténereké. Utolsó, összefogó fejezetemben a két hipotézisemre kapott eredményeket felhasználva, végső gondolatmenetként kifejtettem, hogy a jelenlegi piaci helyzetben a két konténertípus milyen mutatókat produkál költségeket és tranzitidőt tekintve. Láthattuk, hogyan alakultak az árak egy konténerre levetítve, ami azt mutatta, hogy akár négyszeres-ötszörös díjon érhetőek el. A gyűjtő konténerek egyéb kezelési feladatai miatt alapvetően drágább szolgáltatásnak minősül, ha egy ugyanakkora áru szállítására kérjük az árajánlatot, de a jelenlegi piaci helyzet miatt szinte elenyésző a különbség. Mivel a teli konténerekre kínált hajóterek elérhetősége nagyon szűkös, sok megrendelő vállalja be a kockázatot, hogy teli konténerben illő termékét, gyűjtő szolgáltatás igénybevételével rendeli meg, annak ellenére is, hogy magasabb költségeket kell kifizetnie és nagyobb kockázatot vállal az áru sérülékenysége miatt. Ugyanakkor az áru időben történő indulása miatt a gyűjtő szolgáltatás, biztosabb módnak bizonyul napjainkban

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	konténerizáció, logisztika, szakdolgozat, szállítmányozás, tengeri szállítmányozás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:49
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:49

Actions (login required)

Tétel nézet