Egyetemi – vállalati együttműködések elemzése a BorsodChem Zrt. példáján keresztül

Szabó Johanna (2021) Egyetemi – vállalati együttműködések elemzése a BorsodChem Zrt. példáján keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_SZJ_XNHK7S.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF TITKOSÍTÁS.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (39kB)
	PDF ÖSSZEFOGLALÁS.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (290kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban az egyetemi-vállalati együttműködést tanulmányoztam a rendelkezésre álló szakirodalom, majd egy konkrét vállalat, a BorsodChem Zrt. és vele együttműködő oktatási intézmények példáján keresztül. A szakirodalom feldolgozása során, először a vállalati és egyetemi együttműködések kialakulásának okait és motivációt kerestem. A két oldal egymás felé való nyitását egyrészről az új társadalmi-gazdasági korszak, másrészről az indította el, hogy a felsőfokú intézményekben folyó munkára, mint szellemi tulajdonban megtestesülő erőforrásra gondolnak a vállalatok és a kormányzat. Mindezek mellett az együttműködések kialakulása az ipari, kormányzati és akadémia szféra egymás iránti érdekeltségére vezethetőek vissza. Az egyik legfontosabb modellt a Triple Helix-et Etzkowitz és Leydesdorff (2000) alkotta meg. A modell a társadalomban működő három erőt jeleníti meg. Ennek továbbfejlesztett változta a Quadruple-Helix és a Quintuple Helix. Az egyetemek az évek során több generációs fejlődésen mentek keresztül, ma már beszélhetünk „negyedik generációs” egyetemekről, amelyek befolyással vannak térségük társadalmi és gazdasági folyamataira. Ezek a folyamatok közvetlenül vagy közvetetten javítják a térség versenyképességét, eltérő módon a különböző versenyképességű régiókban. Az egyetemek hatással vannak a helyi gazdaságra is, rövid és hosszú távú hatásokat különböztetünk meg egymástól. Az intézmények tevékenységét vállalkozásfejlesztési folyamatokhoz is kapcsolhatjuk, mint működéshez szükséges infrastruktúra, oktatás, képzés, tanácsadás, hálózatok és együttműködések, információszolgáltatás és üzleti inkubáció. A hazai felsőoktatási intézmények fejlesztési terveinek követnie kell a központi és intézményi stratégiák célkitűzéseit, melyek a gyakorlatorientált képzés, duális képzés, K+F szolgáltatások és együttműködések. A vállalatok és egyetemek együttműködését külső (kormányzati programok, adóösztönzők, innováció éhes vállalkozások) és belső tényezők (egyetemi menedzsment változása, szellemi tulajdon belső szabályai, egyetem képességei) befolyásolják. Bemutatásra került az együttműködések osztályozása, típusuk, szerkezetük szerint, valamint a különböző résztvevők szempontjából megvizsgáltam a kapcsolatuk előnyeit és hátrányait. A szakirodalom feldolgozása után a kutatásomhoz használt módszereket és a BorsodChem Zrt.-t és a vele együttműködő oktatási intézményeket mutattam be. A kutatásom adatgyűjtési módszerének a téma specifikussága miatt kvalitatív jellegű kérdőívet választottam, melyet a cégnél duális képzésben tanuló 19 hallgatóval töltettem ki. Másik módszernek a félig strukturált interjút választottam, mert ez a módszer lehetőséget nyújtott, hogy több nézőpontból is megvizsgálhassam az adott kérdést, attól függően, milyen irányba haladt a beszélgetés. Négy fővel készült interjú, köztük a BorsodChem HR Szolgáltatási Főosztályának egy munkatársával, a Miskolci Egyetem, Műszaki és Anyagtudományi Karának professzorával, valamint két duális képzéses hallgatóval. A BorsodChem Zrt. és a vele kapcsolatot fenntartó Miskolci és Debreceni Egyetemet esettanulmány módszerrel vizsgáltam. A közös munka számtalan példájára láthattunk megvalósult gyakorlatot. A program rendkívül sokszínű, kezdve az általános iskolások részére szervezett vegyész szakkörtől, a középiskolásokat a vegyipari szakmák irányába orientáló, 11. és 12. évfolyamosoknak szervezett vegyész fakultáción át, az egyetemi hallgatók részére meghirdetett „STEP” (Smart Talented Engineer Project) projektmunka versenyig. Ezeken túl BorsodChem közvetlenül támogatja a legtehetségesebb vegyésztechnikus és mérnökhallgatókat, egyrészt ösztöndíjrendszerén keresztül, másrészt a szakmai gyakorlatok, szakdolgozati témák biztosításával. A vállalat saját szakemberképzést indított, jövőbeni szükséges erőforrásait részben a középfokú oktatási intézmények bevonásával, részben belső szakmai oktatói csapatával magának képezi ki. A duális képzési rendszerben a vállalat mára már szerves részévé vált nemcsak a miskolci, hanem a debreceni egyetemi oktatásnak. A cég úttörő szerepet vállalt a Miskolci Egyetem Vegyészmérnök szakának beindításában. Két fontos közös projektet is kiemelnék, amelyet a vállalat a Miskolci Egyetemmel karöltve hozott létre, a „Korszerű anyagok és intelligens technológiák felsőoktatási és ipari együttműködéséi központ (FIEK) létrehozása” projekt és a Life-Climcoop projekt. Egyedülállónak nevezhető az a négyoldalú oktatási együttműködési modell is, melyet a BorsodChem, a Miskolci Egyetem, a helyi Irinyi János Református Oktatási Központ valamint Kazincbarcika város Önkormányzata hozott létre, egy innovatív képzőcentrum kialakításáért. A BorsodChem Zrt. és a vele együttműködő oktatási intézmények kapcsolatát megvizsgálva, a következő javaslatok merültek fel részemről, melyek véleményem szerint hozzájárulhatnak az eredményes kooperáció fenntartásához és tovább fejlesztéséhez: félévenkénti duális fórum megszervezése, „elővédési” workshop rendezése, élmény alapú oktatás, gamifikáció.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vezetés és szervezés

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	egyetem, együttműködés, felsőoktatás, kormány, vállalat
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:48
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:48

Actions (login required)

Tétel nézet