Magyar Kis- és Középvállalkozásokban a HR megítélése

Kardos Hanna Lili (2021) Magyar Kis- és Középvállalkozásokban a HR megítélése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of kardoshanna_mo58jp_szakdolgozat.pdf] PDF
kardoshanna_mo58jp_szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_kardos_hanna.pdf] PDF
BA_O_kardos_hanna.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (288kB)

Absztrakt (kivonat)

Magyarország gazdaságában jelentős a kis- és középvállalatok felülreprezentáltsága, hatékonyságuk azonban rendre lemarad a nemzetközi összehasonlításokban. Számos problémával küzd a KKV szektor, talán az egyik legnagyobb ezek közül, hogy a munkavállalóiknak nem tudnak versenyképes fizetést kínálni, aminek következtében nehezen találnak megfelelő szakembereket a toborzás során. Őket a nagyobb multinacionális vállalatok rendre elcsábítják egy magasabb jövedelem és karrier lehetőségének ígéretével. További probléma még, hogy a magyar KKV szektor tulajdonosainak átlag életkora 60-70 év között van, aminek következtében ez a réteg nehezebben alkalmazkodik és küzd meg a 21. század újfajta kihívásaival. Prioritást tekintve napjainkban már egészen más készségek kerültek a fókuszba a vállalatok életében, mint korábban. Egyre nagyobb mértékben veszik figyelembe a jelentkezőknél a lágykészségek meglétét a tanult, kemény készségek mellett. Utóbbinál úgy vélekednek, hogy az a munka folyamán keresztül is elsajátítható, míg a lágy készségek olyan adottságok, amelyek nehezebben fejleszthetőek, és sokkal inkább az egyén személyiségjegyeiből fakadnak. Nagy különbségek mutatkoznak a Kis és Középvállalkozások között a HRM-hez való viszonyuk tekintetében. A kis cégnél megfigyelhető, hogy nincsenek teljesen jól elkülöníthető munkakörök, így a munkaköri leírásokban sincsenek nagy különbségek. Magyarországi mikro cégeknél kevésbé jellemző HR-es jelenléte, középvállalkozásoknál ugyanakkor már jóval nagyobb eséllyel alkalmaznak ilyen szakirányú végzettséggel rendelkező munkatársat. A cégvezetők képzettségének mértékétől is nagyban függ az, hogy alkalmaznak-e HR szakembert a vállalatuknál. A magyar KKV-k esetében a toborzást gyakran informális eszközökkel oldják meg, így ilyen célokra kevesebb anyagi és emberi erőforrást tudnak felhasználni, míg a kis cégeknek jelentős terhet jelent az, hogy formális módon kell hirdessenek, ami miatt a CV-k feldolgozására és a kiválasztás folyamatára már nem marad kellő kapacitásuk. A legtöbb esteben a cégvezetők látják el a HR-es feladatokat is, úgymint a toborzást, a munkaerő megtartását és a jutalmazást célzó tevékenységeket is. Az esetek túlnyomó többségében a munkaerő megtartására irányuló eszközök közül a vezetők a versenyképes fizetést jelölték meg első és legfontosabb motivációs tényezőként, ezen kívül a biztonságos munkakörülmények megteremtését, és a megfelelő felszerelések biztosítását emelték még ki. A kutatásomban interjút készítettem egy középvállalkozó vezetőjével. Többek között azt vizsgáltam, hogy milyen megítéléssel van a HR szakmáról. Az interjúból azt a következtetést vontam le, hogy nyitott ugyan egy olyan személy alkalmazására, aki a munkatársak toborzásával foglalkozik, ugyanakkor a HRM egyéb eszköztárait egyáltalán nem tartja hatékonynak nemcsak saját cégében, de általában a kisvállalkozások esetében sem. Holott a HR funkciója éppen az, hogy az üzleti tevékenységet támogassa és vezesse mindenfajta erőforrás segítségével. Az emberi erőforrás szervesen épül be a cég struktúrájába, belelát és segíti a vezetők mindennapi munkáját, így alakul ki a stratégiai integráció. A HR célja, hogy hatékonyan tömörítse az embereket a cégen belül, odafigyeljen az egyének jólétére oly módon, hogy mindeközben az adott szervezet kitűzött céljainak elérését minél hatékonyabban szolgálja egyfajta szimbiózist megalkotva. Tanulmányomban rámutattam, hogy az a mai napig létező álláspont, mely szerint a HR jelenléte Kis és Középvállalkozások tekintetében felesleges, megítélésem szerint alapvetően téves. Ezt egy való életből beemelt esettanulmány segítségével a gyakorlatban is bemutattam, ahol számos olyan megoldási javaslat létezhet, amely ezeknek a KKV-nak érdemben tud segíteni azon problémákkal, amelyek jellemzően ezt a szektort érintik.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Kondor Gergő
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Krajcsák Zoltán
Belső
egyetemi docens; Menedzsment Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: esettanulmány, HR, interjú, kis- és középvállalkozás - KKV, megismerés
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 03. 08:47
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 03. 08:47

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet