Cash flow-kimutatások a hazai és a nemzetközi számviteli információs rendszerek gyakorlatában

Takács Fanni Adél (2021) Cash flow-kimutatások a hazai és a nemzetközi számviteli információs rendszerek gyakorlatában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Takács Fanni Adél_Cash flow-kimutatások a hazai és a nemzetközi számviteli információs rendszerek gyakorlatában_Szakdolgozat.pdf] PDF
Takács Fanni Adél_Cash flow-kimutatások a hazai és a nemzetközi számviteli információs rendszerek gyakorlatában_Szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_Takács_Fanni_Adél.pdf] PDF
BA_O_Takács_Fanni_Adél.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (262kB)
[thumbnail of Szakdolgozati nyilatkozat saját munkáról_Takács Fanni Adél.pdf] PDF
Szakdolgozati nyilatkozat saját munkáról_Takács Fanni Adél.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (345kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatomban a történelmi háttér áttekintésével, gyakorlati, szakmai tapasztalatokból származó példákkal kerül elemzésre a magyar cash flow-helyzet, bemutatva azt, hogy a nemzetközi viszonylathoz képest milyen fejlődések szükségesek a magyar számvitel információs rendszerben annak érdekében, hogy a gazdálkodók likviditásáról megbízható és valós, vállalatértékelés alapját is képezhető információk álljanak rendelkezésre.  Magyarországon a befektetői szemlélet alapjai csak a piacgazdaság létrejöttét követően, a rendszerváltozás után tudtak meghonosodni a magyar gazdaságban, ebből kifolyólag a hazai szabályozási környezetnek a nemzetközi gyakorlathoz képest több mindenben is fejlődést kell mutatnia. A cash flow-kimutatás Számviteli törvényben történő 1997-es megjelenését követően a 2000. évi C. törvény hatályba lépésével alakult ki az a komplexebb séma, mely a mai napig – kisebb módosításokkal – használatban van.  A séma alapvetően alkalmas arra, hogy megbízható és valós összképet mutasson a gazdálkodók pénzáramlásairól, a probléma a nemzetközi viszonylathoz képest az egyéb közzéteendő információk hiányán alapszik, valamint a befektetői szemlélet – nemzetközi szabályozási rendszerekhez képest történő relatív – ignorálásából adódik. A 2019. január 1-jei törvénymódosítások is rávilágítottak arra a tendenciára, hogy a Számviteli törvényben bekövetkezett módosítások a nemzetközi hatások – főképp az IFRS-ekhez – való konvergencia jegyében történnek meg, ám ezek a változások nem vezettek közelebb a gazdálkodók likviditási helyzetének átfogóbb megértéséhez.  Áttörést jelentene a hazai szabályozásban, ha a következő évek törvénymódosításainak valamelyikében például önálló beszámolórészként kerülne meghatározásra a cash flow-kimutatás, valamint ha a Számviteli törvény kiegészítő mellékletre vonatkozó követelményeiben hangsúlyosabbá válnának a likviditásra vonatkozó információk közzétételei. A magyar közzétételi gyakorlatot figyelembe véve célszerű lenne a cash flow-kimutatásra vonatkozó szöveges magyarázatokra, mutatószámokra vonatkozóan részletesebb, pontosabb iránymutatást meghatározni a gyakorló szakemberek számára, mint ahogyan a Számviteli törvény 7. számú mellékletének „módszertani útmutatójához” is kapcsolódóan meghatározásra kerültek az egyes cash flow-sorok tartalmai. Hiszen a kiegészítő mellékletben foglalt információk célja alapvetően az, hogy a különböző kimutatásokban szereplő adatok a beszámoló adatait felhasználók számára a gazdálkodó által megmagyarázásra, értelmezésre kerüljenek.  Ahhoz, hogy a magyar beszámolók közzétételei korszerűségüket, befektetői szemléletüket tekintve idővel „utolérjék” a nemzetközi gyakorlatot (összehasonlításképpen: az amerikai gazdálkodók gyakorlatilag már a szabályozási környezet megalkotása előtt tettek közzé pénzforgalmi szemléletű kimutatásokat), a Számviteli törvényben érdemes volna meghatározni a cash flow-kimutatásokon alapuló, azokkal összefüggő, likviditásra vonatkozó információk alappilléreit a törvényben meghatározni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Borzán Anita
Belső
egyetemi docens; Számvitel Tanszék; PSZK
Retter László
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: beszámoló, cash flow, IFRS, számviteli törvény, US GAAP
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 03. 08:47
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 03. 08:47

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet