Ágazati különadók hatása a Tigáz Zrt. gazdálkodására.

Koncz Ferenc (2021) Ágazati különadók hatása a Tigáz Zrt. gazdálkodására. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Koncz Ferenc_2021.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF temavazlat-es-osszefoglalas_Koncz Ferenc.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (368kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájaként a különadókat, és azon belül is az energiaellátók jövedelemadóját és a közművezetékadót választottam az OPUS TIGÁZ Zrt. –re gyakarolt hatásait tekintve. Esszém első részében ismertettem a magyarországi adórendszert, annak csoportosítását és azok jellemzőit. Külön kitértem arra, hogy az általam vizsgált különadók, mely kategóriába tartoznak a teljes adózási sprektrumon. Fontosnak tartottam, hogy ne csak a belföldi adórendszert ismertessen, hanem a nemzetközit is, így objektívebb szemléletet adva a magyar helyzetnek. Ezt követően kitértem részletesen az energiaellátók jövedelemadójának és közművezeték adójának jellemzőire. Áttekintettem az adó alanyát, tárgyát, és az adó alapját, továbbá az erre ható tényezőket. A két adónem bevezetése a 2009. évi pénzügyi és gazdasági válság kezelésének lehetséges módja volt, amely nem a lakosságra, hanem az kiemelt iparági szereplőkre rótt többlet kötelezettségeket, ezzel hozzájárulva a költségvetés bevételének növeléséhez és a költségvetési hiány csökkentéséhez. A Közművezeték adó egy vagyoni típusú, lineáris adóforma, jelenleg a tulajdonban lévő vezetékhossz és az méterre vetített egységköltség szorzataként számítható ki az adó mértéke, de az új törvényjavaslat szerint sávos adózás jellemezné a továbbiakban, melyhez készítettem egy táblázatot: 18. táblázat: 2022-től elétbe lépő törvénymódosítás hatása az iparágra Elosztó társaság Fizetett közművezeték adó Nyomvonal hossza (km) Elosztói rendszeren átdatott földgáz (MWh) Hányados (átadott földgáz / nyomvonal) Sávos korrekcióval számított közművezeték adó Eltérés a jelelnlegi és az új kalkulációs módszertan között E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt 840 7 149 8 166 953 1 142 815 -25 E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. 906 7 244 6 444 681 890 804 -102 MVM Égáz-Dégáz Földgázhálózati Zrt 2 157 17 254 17 165 091 995 1 940 -217 MVM Főgáz Földgázhálózati Kft. 529 4 234 19 609 355 4 631 1 412 883 OPUS TIGÁZ Zrt. 3 175 25 398 26 532 003 1 045 2 871 -304 Mindösszesen 7 607 61 279 77 918 083 8 703 7 842 235 Forrás: saját szerkesztés   Az új adózási forma kedvezne azoknak a Társaságoknak, akiknek nagyobb távolságra kell eljuttatni a földgázt a fogyasztókhoz, például vidéki fogyasztók esetében. Az energiaellátók jövedelemadója egy eredmény alapú, jövedelem típusú, szintén lineáris adózási forma. Az adókulcs 31%, így a társasági adó 9%-os adókulcsát hozzáadva az eredményt ~40%-al sújtja.  Levezettem, hogy az általam vizsgált két különadó az iparági társaságokra jelentős terhet ró, de a teljes központi költségvetési bevételhez kevesebb, mint 1%-kal járul hozzá, így elmondható, hogy makroszinten mértéke nem jelentős. A különadó bevezetésekor többféle tanulmány jelent meg, hogy ezen különadók mennyire fogják visszavetni a fejlesztéseket és a beruházási kedvet, ugyanakkor a lakosság szolgáltatások iránti igénybe vételi kedve nőtt, így ez csak ideglenesen mérsékelte a beruházásokat. Ismertettem a földgázelosztó rendszer szerepét és feladatait, a hazai földgázelosztó társaságokat. Összehasonlítottam ezen társaságokat a nyomvonalak hossza, az átadott földgázmennyiség mértéke és a befizetett közművezeték adó tekintetében. Szembetűnő volt, hogy az átadott földgáz mennyisége és a vezetékhossz nem egyenesen arányos egymással, így a befizetett közteher sincs arányban az ellátás tekintetében. Kifejtettem a tarifameghatározás lényegi lépéseit, kitértem arra, hogy sem a közművezeték adó, sem az energiaellátók jövedelemadója nem kerül beépítésre a tarifába, tehát nem kerül áthárításra semmilyen mértékben a fogyasztókra. Ezeken kívül szakdolgozatomban kitértem az OPUS TIGÁZ történeti hátterére, tevékenységére és működésére. A közzétett beszámolók alapján összehasonlítottam az általam vizsgált különadókat a Társaság működési költségeivel. Ilyen működési költségek voltak az Anyagjellegű ráfordítások és Személyi jellegű ráfordítások. Számszerűsítettem, hogy mi lett volna az egyes években, ha nem kellett volna kifizetnie a közművezeték adót és az energiaellátók adóját és arra jutottam, hogy az OPUS TIGÁZ számára is jelentős pénzkifolyással jár, és arányaiban a Társaság számára is megterhelő. A közművezeték adó az Egyéb ráfordítások ~70%-át teszik ki, ami igen jelentős.  Részleteztem, hogy mélyinterjút készítettem a Társaság vezetőivel. Arra voltam kíváncsi, hogy az energiaellátók jövedelemadója és a közművezeték adó milyen hatással van a cég jövedelemi és vagyoni helyzetére. Megtudtam, hogy jelentős terhet ró rájuk, ugyanakkor jól tervezhető a mértéke. Ha csökkenne a közművezeték adó az új törvénymódosítás miatt, vagy az energiaellátók jövedelemadójának csökkenne az adókulcsa, akkor a megtakarított összeget bérfejlesztésre és beruházásokra használná fel a Cég. Összességében megállapíthatjuk, hogy a különadók alkalmazásának indokoltsága tetten érhető pénzügyi-, gazdasági válság rövidtávú költségvetési kezelése okán, azonban hosszabb távon visszafogja az érintett szféra versenyképességét, beruházási hajlandóságát és ezáltal a nemzetgazdaságba hozzáadott értékét.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	állami költségvetés, földgázellátás, gazdasági válság, közművezetékadó, különadó
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:47
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:47

Actions (login required)

Tétel nézet