A fenntartható és körkörös gyakorlatok gazdasági és társadalmi kihívásai a ruhaiparban

Trakperger Márk Zsolt (2021) A fenntartható és körkörös gyakorlatok gazdasági és társadalmi kihívásai a ruhaiparban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF TrakpergerMark_CMGKFH_GM_A fenntartható és körkörös gyakorlatok gazdasági és társadalmi kihívásai a ruhaiparban.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (870kB)
	PDF BA_O_Trakperger_Márk_Zsolt.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (273kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatban a fenntarthatóság és a körkörös gazdaság gyakorlatai megoldásait és elméleti hátterét vizsgáltam a ruhaipar tekintetében. Fontos és érdekes témának tartom azt, hogy hogyan tehetjük a jelenleg elterjedt gazdasági modelleket fentarthatóbbá és ez az átállás, milyen áldozatokkal és előnyökkel jár. A témakört a ruhaipar vetületében vizsgáltam meg, mert ez az egyik legpazarlóbb és legtöbb hulladékképződéssel járó iparág. Ez körkörös gazdasági modellekkel elkerülhető lenne. A körkörös gazdaság szembe megy a jelenleg elterjedt lineáris gazdasági gyakorlattal, amit kitermel-feldolgoz-fogyaszt-eldob modell jellemez a legjobban. Ennek a modellnek az egyik legjobb példája a ruhaipar. A problémák a fast fashion gazdasági modellre vezethetőek vissza, amelynek egyik legfőbb oka az egyre növekvő kereslet, amit a vállalatok maguk idéztek elő, ez többlettermeléshez vezet a piacon, a magas váráslói igények ellenére is. Ez a gyakorlat nagy mennyiségű újrahasznosítatlan hulladék képződését eredményezi, valamint ehhez hozzáadódik az a textilmennyiség is, ami a gyártóknál keletkezik gyártási hulladék és meg nem vásárolt termékek formájában. Fogyasztói szempontból továbbá, a tudatosság hiánya a fő probléma, mert több ruhát vásárolnak, mint amit hordani fognak és gyakran néhány használat után meg is válnak tőlük. Általánosan az tapasztalható, hogy a nagyobb elkölthető jövedelemmel rendelkező fogyasztói társadalmakban jellemzőbb ez a tendencia. A másik probléma a vásárlói tudatosság alacsony foka, miszerint társadalmi szinten kicsi azon vásárlók rétege, akik egy vásárlói döntés meghozatalakor figyelembe vesznek fenntarthatósági szempontokat és ez általános elmondható a téma iránti érdeklődésről is. Ehhez hozzájárul az is, hogy több olyan márka van, ami a nőket célozza meg, amely korlátja a modell szélesebb körű elterjedésének, mert a társadalom fele ki marad belőle. Ezért arra van szükség, hogy egyre több ruhaipari vállalat „zárja be a kört”, azaz térjen át lineárisról körkörös gazdaságra. Ehhez több eszköz is a vállalatok rendelkezésére áll. Ezek két fő csoportba oszthatóak, a hulladék keletkezésének elkerülésére és a keletkezett hulladék kezelésére. A hulladék keletkezésének elkerülésére olyan eszközök alkalmazhatóak, mint a megosztásos     gazdaságra alapuló modell, amellyel növelhető egy-egy ruhadarab kihasználtsági szintje az élettartama során. A hulladék kezelésére már létező újrahasznosítási és bontási technikák alkalmazhatóak. A kutatásban több fenntarthatóan működő vállalattal készült interjú, akiknek a válaszok alapján alapvető célja az, hogy a termékeik és a fenntarthatóság népszerűsítésével, olyan váráslói döntés elé állítsák a fogyasztót, hogy fenntartható termékek javára döntsön a fast fashion-nel szemben. Ehhez az szükséges, hogy lássák az ilyen termékek előállítása során keletkező hozzáadott értéket a fogyasztók, amelyek a fenntarthatósági gyakorlatok használatában gyökereznek. Az alkalmazható alternatív megoldások száma növekvő tendenciát mutat, ezáltal egyre több vállalkozásnak van lehetősége ezek használatára. Ezek természetesen előnyökkel és hátrányokkal járnak egyaránt. A kutatások alapján az állapítható meg, hogy előnynek a környezet megóvását és a fenntarthatóbb jövő teremtését látják a vállalatok és ez összekapcsolódik marketinghez és gazdaságosabb anyagkihasználáshoz kapcsolódó előnyökkel. Ezzel szemben ott van az a nehézség, hogy a társadalmi és környezeti fenntarthatóság miatt drágábbak lesznek az ilyen termékek, mert növekednek a gyártási és alapanyag költségek, de az árak növekedése miatt csökken azon vásárlók rétegé, akik hajlandóak megfizetni ezen gyakorlatokat. A primer és szekunder kutatás tapasztalataiból azt a következtetés vonható le, hogy bármilyen mértékű változásokról legyen szó, az egyén felelősége a legfontosabb, ezért a fogyasztói tudatosság növelése kulcsfontosságú, ha hosszútávon szeretnénk nem csak a ruhaiparra, hanem a gazdaság egészérére alkalmazni a körkörös modellt és fenntarthatóságot. A kutatás alapján úgy látom, a fenntarthatóság, mint trend globálisan még a kezdeti szakaszában jár, és a legtöbb iparágban még nem kezdtek el széles körben elterjedni ilyen gyakorlatok. Ennek technikai és megvalósítási korlátai is vannak, valamint motivációs is, mert jelenleg kevés gazdasági tényező van, amely ilyen működésre ösztönözné a vállalatokat. Ebben változást az hozhatna, ha akár kormányzati segítséggel ösztönöznék a kutatás-fejlesztést, valamint támogatnák az olyan cégeket, amelyek a körkörös gazdasági modell megvalósíthatóságát és hatékonyságát elősegítik. A technológiák elterjedése csökkentené a jelenlegi anyagellátási és gyártási korlátokat jelentő problémákat, valamint úgy gondolom a kínálat növekedése az árak mérséklődésével is járna, így a fogyasztók szélesebb rétegei számára is elérhetőbbé válnának az ilyen termékek, ezért egy-egy fogyasztói döntést könnyebben meghozható lenne a fenntarthatóság javára.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fenntartható fogyasztás, fenntarthatóság, kis- és középvállalkozás - KKV, körkörös gazdaság, ruhaipar, textilipar
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:47
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:47

Actions (login required)

Tétel nézet