Bérgazdálkodás, Béren kívüli juttatások, Cafeteria rendszer a vállalkozásoknál

Kovács Sándor (2021) Bérgazdálkodás, Béren kívüli juttatások, Cafeteria rendszer a vállalkozásoknál. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Kovács Sándor Beszámoló és Záródolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (799kB)
	PDF Kovács Sándor Összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (378kB)

Absztrakt (kivonat)

ÖSSZEFOGLALÁS A beszámolómat a gyakorlati helyem bemutatásával kezdtem, amelyben leírtam a cég nevét, székhelyét, tulajdonosainak számát, és hogy mivel foglalkoznak. Ebbe belefogalmaztam azt is, hogy, miként kerültem be ehhez a könyvelői céghez. Ez után arra tértem ki, hogy az évek során miként fejlődött a cég, és milyen ügyfélkőrt sikerült kiépítenie. Fontos volt kitérnem a Budapesti iroda nyitására is, mert ugye ott töltöttem a gyakorlatomat. Személyes tapasztalatokról is írtam arról, hogy a munkatársaim fogadtak és segítettek engem.  Ezután a gyakorlatomban résztvevő folyamatokra tértem ki, amelyben először fontos elem volt a nyomtatás, iratok rendezése stb. Ezután az kifűzés és a lefűzés folyamatáról írtam részletesen, amelyek az első fontosabb munkafolyamatok voltak a gyakorlatom során. Az Áfa bevallásokat is részletesen jellemeztem, és hogy miként csináltuk ezeket a EXCEL és könyvelő szoftver segítségével. Később a csoportmegadásokra tértem a pénztári számláknál miként okozott ez nekem kisebb fejtőrést. A kontírozást is fontos volt itt megemlítenem, mert sokat csináltam azt is a szoftver segítségével. A fejezet végén pedig ismét az ÁFA bevallásokban szerzett tapasztalataimról írtam. A következő fejezetben a könyvelő cég tevékenységére írtam, ami az 1. válaszott feladatom volt. Itt visszacsatoltam kicsit az 1. fejezetben elhangzottakra. Ezután írtam arról milyen fontos külsős munkatársak is segítik a cég munkáját a tevékenységekkel kapcsolatban. Az ábrában pedig a cég főtevékenységi köreit mutattam meg, ami a fő profilja is egyben. Ez után arra tértem ki, hogy ilyen kapcsolatokat ápol a cég az ügyfeleivel, és hogy miért becsülik meg a vezetőimet már 30 évet. Fontos volt itt megjegyeznem a különböző továbbképzéseket, tanfolyamokat is, mert ezeknek az elvégzésével tudják végezni azokat a melléktevékenységeket is, amikre szintén kitértem ebben a fejezetben. A 2. feladatban pedig arra a Szoftverre tértem ki, amit gyakorlatom során 3 hónapig használtam becsülettel ez pedig a Kulcs Könyvelés volt. Az elején kitértem arra, hogy milyen területeket ismer fel ez a szoftver, mennyi felhasználó tudja használni egy adott cégnél. Utána tudására tértem ki, számlatükrök megjegyzése illetve testre szabása, milyen valutákkal képes foglalkozni. A munkafolyamatokat is leírtam, amiket végezni lehet vele, (éves beszámolók, egyéb beszámolók). Ez után pedig nagyon részletesen kifejtettem, hogy csinálunk meg egy könyvelést a szoftverrel amiket, ha végeztünk velük továbbítottunk a NAVnak. Kitértem a legfontosabb adatokra, amiket egy számlának és a könyvelési szoftvernek is tartalmaznia kellett a 3 legfontosabbat felsorolásban emeltem ki. Végül pedig az egyéb fontos esetekről írtam, mint például az előleg számlák, és a különleges esetekről, amikor a szoftver nem ismerte föl az adott ügyfelet, mert még nem volt le mente, mert hát ugye új ügyfél. A bankszámla kivonatokról is írtam, amik nagyban hasonlítottak ezekre a folyamatokra, mert itt is csak a fontosabb kontírozásokat kellett elvégezni, mert a szoftver nagyban megsegítette a munkánkat. A záró dolgozatomat a bérgazdálkodás definíciójával kezdtem. Aztán leírtam miért fontos része a bérpolitika a bérgazdálkodásnak, mert ha ez, nincs, akkor nem tud megfelelő bérgazdálkodást kialakítani a vállalkozás. Ezután a magyar bérrendszerrel kezdtem foglalkozni. Leírtam mit kap egy munkavállaló a munkájáért, vagyis munkabért. Ez a munkabér milyen fontos elemekből épül fel, és ez pedig a magyar bérrendszer. Itt ismertettem a magyar bérrendszer legfontosabb összetevőit itt kiemeltem egyet, a bérformát. Azért ezt emeltem ki, mert ez ösztönzi legjobban a fizikai munkásokat, és ez a bérrendszer elemei közül a legfontosabb. Kiemeltem a bérformák főbb 3 fajtáját és ezeket csoportosítottam és kifejtettem őket, ezután pedig egy rövid táblázatban összefoglaltam őket. Kiemeltem a főbb ösztönzési rendszereket, és hogy ezeknek mik a főbb ismertetőjegyei. Ezután a bruttóbér következett. Leírtam milyen adók terhelik a bruttó bért, munkavállalói és munkaadói szempontból nézve. Ezután kijött a nettóbér. A következő fejezetben a bruttó bérnél maradva, az adókedvezmények következtek. Ezeknek a kedvezményeknek az előnyeit, és hogy ez által miként tudják csökkenteni az adóterhet a munkavállalók. Itt megjegyzésként megemlítettem, hogy számomra a jövő évben milyen kedvezmény lesz várható SZJA terén. Hogy ne csak elméletet írjak, 2 nettóbér és szja számolási példával készültem, hogy mutassak valamit, amit Adótan tanulmányaim során tanultam. Aztán jött egy rövid történelemóra. Itt a magyarországi Cafeteria rendszer kezdetével foglalkoztam. Leírtam honnan ered ez a rendszer, mit jelent szó szerint. Kezdetben milyen juttatásokban részesültek a munkavállalók. A juttatások mértéke mikor kezdett emelkedni. Magyarországon mikor kezdődött el ez a rendszer. Ez után kitértem arra, hogy szabályozni kellett ezeket a juttatásokat, mert csalni kezdtek a munkaadók. Gondolok itt az étkezési csekkek esetére a 90-es években. A fejezetet pedig a francia vállalatok térnyerésével fejeztem be, amik leuralták a 2010-es évek elején az étkezési csekk piacot, és ez által kellett a magyar kormánynak kiutasítani őket az országból, de súlyos árat fizetett ezért, (perköltség, kártérítés). A 6. fejezetben érkeztem el a záró dolgozatom fő témájához a béren kívüli juttatásokhoz. Először leírtam, miért fontos foglalkozni ezzel a témával. Itt a fő indokom az volt, hogy miért fontos ez a vállalatoknak és a munkavállalóknak. Milyen kedvezményes adóterhekkel párosul, ha valaki ezeket a juttatásokat választja. 4 főcsoportját leírtam, de egyet fontos volt kiemelni, mert ez a legnépszerűbb juttatás napjaikban a Széchenyi Pihenőkártya. A SZÉP kártyával kapcsolatban, először a történetével kezdtem, aztán pedig kiemeltem a legfontosabb tudnivalókat ezzel kapcsolatban. A 3 alszámláját, amiket különböző célokra lehet felhasználni, és a költséglimitjét is. A használati módokat is ismertettem, és hogy milyen egyszerű letiltani, ha valaki elhagyná a kártyáját, (OTP SZÉP kártya oldal). 3 bank a fő partner. Ezt egy képpel illusztráltam a következő részben pedig a 3 főcsoportnak a legfontosabb juttatásait emeltem ki. Utána pedig egy rövid véleményezéssel, fejeztem be ezt a fejezetet.  Ezután ezt a hosszú rész egy, egy oldalas táblázattal emeltem ki azt, amit a 6. fejezetben bővebben kifejtettem a témával kapcsolatban, de mindig jó ezt egy összesített táblázatban látni, ezért is csináltam meg, mert fontosnak éreztem ezt. A két részt pedig mindig egy rövid összegzéssel zártam.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

pénzügy és számvitel

Mű típusa:	projektmunka
Kulcsszavak:	adókedvezmény(ek), cafetéria rendszer, járulékok, SZÉP kártya, SZJA
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:47
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:47

Actions (login required)

Tétel nézet