Magyarország és az Európai Unió pénzügyi, költségvetési kapcsolatainak bemutatása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap működésén keresztül

Wagensommer Anna (2021) Magyarország és az Európai Unió pénzügyi, költségvetési kapcsolatainak bemutatása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap működésén keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat_Wagensommer Anna_L8HK8K.pdf] PDF
Szakdolgozat_Wagensommer Anna_L8HK8K.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)
[thumbnail of BA_O_Wagensommer Anna.pdf] PDF
BA_O_Wagensommer Anna.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (335kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban az Európai Unió és Magyarország közötti sokrétű költségvetési és pénzügyi kapcsolatrendszer egyes aspektusait mutattam be, nagyobb részt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap működésén keresztül.   A téma elméleti megalapozásaként ismertettem az Európai Unió költségvetésének jellemzőit, miben tér el a nemzeti költségvetésektől (hosszú távú tervezés, korlátozott allokációs, újraelosztó és szabályozó szerep, az egyensúly elve, költségvetési főösszeg éves GDP-hez viszonyított aránya). Említettem még a költségvetés sajátos célját, mely az EU esetében az uniós szakpolitikák eredményes megvalósítása a fenntartható és kiegyenlített gazdasági fejlődés érdekében. Felvázoltam az uniós költségvetés jelenlegi tartalmának kialakulását, a Római Szerződések 1958-as hatályba lépésétől 2020-ig. A bevételek (tradicionális saját források, hozzáadottérték-adó alapú és GNI-alapú befizetés) és az azokat szükségessé tevő kiadások evolúciójának bemutatása keretében kiemeltem az integráció bővülésének és mélyülésének szerepét. Külön hangsúlyt fektettem a közös agrárpolitika kezdetektől meghatározó jelenlétére a költségvetésben, valamint a környezetvédelem mint horizontális cél fokozatos beépülésére a költségvetésből finanszírozott szakpolitikák, támogatások megvalósításába. Megvizsgáltam a 2014-2020. közötti költségvetés kiadási és bevételi oldalát, és Magyarország GNI-arányos nettó pozícióját. Bemutattam az uniós kiadások és bevételek magyar költségvetési törvényben elfoglalt helyét és hatásait.   A harmadik fejezet témája a közös agrárpolitika. A KAP egyedisége a szakpolitikák között, gazdasági, környezeti, társadalmi jelentősége, céljai és reformjai 1962-es indulásától napjainkig. Bemutattam az EMOGA kettéválasztásával kialakított két pillért: a közvetlen támogatásokat és piaci intézkedéseket finanszírozó Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot, és az integrált vidékfejlesztési politika megvalósítását szolgáló Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot. Megvizsgáltam a KAP 2014-2020. közötti költségvetését.   A negyedik fejezetben tértem rá az EMVA részletesebb bemutatására. Rávilágítottam a vidékfejlesztés jelentőségére az európai vidéki lakosság és a mezőgazdasági termelők szempontjából, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás eszközeként. Kiemeltem a vidéki térségekre jellemző legnagyobb kihívásokat, ezekből levezetve a vidékfejlesztési politika kiemelkedő fontosságát és hatékony megvalósításának kritikus szerepét az európai gazdaságok és társadalmak igazságos működésének biztosításában. Szót ejtettem a nemzeti stratégia és operatív programok kialakításáról és a végrehajtás intézményeiről, valamint az alap működését meghatározó egyéb elemekről, mint az ESB-rendelet és a partnerségi megállapodás. Összehasonlítottam a 2007-2013. és 2014-2020. közötti vidékfejlesztési politika tartalmát és költségvetését.         Az ötödik fejezetben az EMVA magyarországi működésének pénzügyi és intézményi aspektusait elemeztem. A közös agrárpolitika keretében megvalósított vidékfejlesztési programok kontextusba helyezéséhez bepillantást nyújtottam hazai vidékfejlesztési politika előzményeibe, majd a 2007-2013. közötti Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és a 2014-2020. közötti Vidékfejlesztési Program (VP) célkitűzéseit, költségvetését és eredményeit vetettem össze. A 2014-2020-as VP elemzése során foglalkoztam a vidékfejlesztés magyarországi kihívásaival, a kihívások kezelésével és az elért eredményekkel. A bevezetőben feltett első kérdéssel kapcsolatban arra a megállapításra jutottam, hogy míg az ÚMVP kifizetései között a versenyképességi célú intézkedések képviselték a legnagyobb arányt, addig a VP prioritásai közül az ökoszisztémákra fókuszáló intézkedéscsoport rendelkezett mind a legnagyobb forrásallokációval, mind a legnagyobb kifizetési aránnyal. Az utolsó két alfejezetben az EMVA magyarországi intézményrendszerén belül a Magyar Államkincstár szerepéről, az operatív programok ellenőrzéséről és a támogatásnyújtás folyamatáról ejtettem szót. A bevezetőben feltett második kérdésre válaszolva megállapítottam, hogy a Kincstár a támogatások lebonyolításában kifizető ügynökségi, igazoló hatósági, ellenőrzési feladatokat tölt be, valamint ellenőrzési tevékenységet is végez, igazoló hatóságként a Bizottság felé küldendő költségnyilatkozatok és kifizetési kérelmek alátámasztásában is fontos szerepe van.   Az összefoglalásban az uniós vidékfejlesztési politika szerepével kapcsolatban arra a következtetésre jutottam, hogy az elérni kívánt célok sokfélesége, összetettsége és társadalmi, gazdasági, környezeti jelentősége nem áll összhangban az EMVA forrásainak az uniós költségvetésben képviselt még mindig csekély arányával. További probléma, hogy háttérbe szorulnak a vidéki térségek igényei az agrárszektorral szemben, így a vidék felzárkózásának üteme nem tud lépést tartani az elvándorlással és a kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal. Magyarországi viszonylatban pedig valószínűleg kevés segítséget kapnak a pályázatokban kevéssé jártas termelők, mikrovállalkozások, hogy egyáltalán megfontolják az igénylést. Ebben segíthetne egy országosan működő, ingyenes pályázati tanácsadó szolgáltatást nyújtó hálózat, ami talán az MNVH tevékenységének keretében megvalósítható lenne. Így valószínűleg jobban kiaknázhatóvá válnának az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapban rejlő lehetőségek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Gallasz Andrea
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Tasi Péter
Belső
Mestertanár; Pénzügy Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: EU és a vidékfejlesztés, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, Európai Unió költségvetése, Európai Unió Közös Agrárpolitikája, fenntarthatóság
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 03. 08:46
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 03. 08:46

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet