A digitalizáció és az automatizáció hatásai és kihívásai a kkv- és a nagyvállalati szektorban

Sárközi Márk (2021) A digitalizáció és az automatizáció hatásai és kihívásai a kkv- és a nagyvállalati szektorban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat_Sárközi_Márk_V1ZDKZ.pdf] PDF
Szakdolgozat_Sárközi_Márk_V1ZDKZ.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (990kB)
[thumbnail of BA_O_Sárközi_Márk.pdf] PDF
BA_O_Sárközi_Márk.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (177kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom készítésekor az irodalmi áttekintés során ismertettem az ipari forradalmak jelentőségét a jelenkori fejlődésre, a digitalizáció fogalmát, a különféle digitális csatornák típusait, a digitális átalakulás keretrendszereinek főbb elemeit, valamint az átalakulással járó kihívásokat is. Az automatizációs fejezetnél kifejtettem az automatizáció fogalmát, a jelentőségét és a kihívásait napjainkban, illetve azt is, hogy milyen hatással vannak ezen technológiák a vállalatokra és a munkaerőpiacra. Ezen szakirodalmi ismeretek birtokában megfogalmaztam a fő kutatási kérdéseimet, és annak érdekében, hogy ezeket megvizsgálhassam, 30 perces mélyinterjúkat készítettem a kkv- és nagyvállalati szektor hat résztvevőjével. A résztvevők közül három kkv, három pedig nagyvállalat volt. Ezekben az interjúkban szerettem volna átfogóbb képet alkotni arról, hogy a Magyarországon tevékenykedő kis- és nagyvállalatok számára mennyire fontosak ezek a technológiák és mennyire állnak készen ezen megoldások bevezetésére, valamint, hogy milyen szektorokban és munkakörökben szembesülnek problémákkal, és azok milyen jellegűek, mennyire érintik a szervezetek működését. Az interjúk készítése során arra jutottam, hogy a vállalatok nagy többsége fontosnak tartja az automatizálást. Ez részben annak is köszönhető, hogy az automatizálható tevékenységek aránya a megkérdezettek körében 15-20% körül mozgott, amelyek közül főként az adminisztratív, logisztikai, beszerzési, árumozgatási és pénzügyi folyamatok voltak érintettek. Az interjúalanyok bevallása szerint viszont ezen munkakörökben sem terveznek létszámcsökkentést és elbocsájtást, sokkal inkább a munkaterhelés csökkentése és a hatékonyság növelése volt a cél. Ezáltal beigazolódott azon feltevésem, miszerint a digitalizálás és az automatizálás hosszú távon nem fog tömeges munkanélküliséget eredményezni, csupán a munkaerőhiányt hivatott csökkenteni és a folyamatok optimalizálásában segít. Megerősítést nyert továbbá az a szakirodalomban olvasott jelenség is, hogy a vállalatok nagy többsége még mindig munkakörök alapján nézi az automatizálhatóságot, miközben sokkal célravezetőbb lenne, ha a munkafolyamatok mentén vizsgálódnának, mert így teljesen más megközelítésből tekinthetnének az átalakulásra és jobb eredményeket érhetnének el. Számos további kérdésben egyetértés mutatkozott a két fő szektor résztvevői között, mint például a múltbeli és jövőbeli digitális beruházási területek összetétele, illetve a koronavírus által a digitális folyamatok felgyorsulása. Akadtak azonban olyan kérdések is, melyek során különféle irányvonalak alakultak ki. Ezek többnyire a munkaerő szakképzését és a jövőbeli digitális átalakulási folyamatokat érintették. A munkaerő szakképzésénél kétféle szemlélettel találkoztam: az egyiknél külső szakértők bevonásával igyekeztek felgyorsítani a digitális folyamatokat, míg egy másik vállalatnál a fiatal és idősebb korosztályok közötti együttműködésen alapuló tanulást választották. Mindkettő esetében voltak előnyök és hátrányok, alapvetően azonban ezek sikeres módszereknek bizonyultak. A jövőbeli digitális átalakulás során megfigyeltem, hogy a kkv szektorban sokkal kevésbé fontos a teljes átalakulás, mivel ebben a szektorban az egyéni, egyedi igények miatt nagy szükség van a manuális, emberi folyamatokra. Másrészt míg a nagyvállalatok főként tervezés-vezéreltek és tele vannak újfajta ötletekkel, addig a kisvállalkozásoknál szűkösebbek az erőforrások, képlékenyebb az új technológiák megtérülése, nagyobb a tanácstalanság és magasabb a külső segítség iránti igény. Eredményeim legfőképp azt bizonyítják, hogy jelen pillanatban a digitalizálás és az automatizálás célja első sorban, hogy megoldja a munkaerőhiány problémáját. Ahhoz, hogy csökkenjen a munkaerőhiány, több vállalatot kell ösztönözni az új technológiák bevezetésére. A kapott válaszok alapján a vállalatok teljes mértékben nyitottak ezen a téren, viszont az is látszik, hogy mivel legtöbbjük csupán az átalakulás kezdeti fázisában van, ezért nagy szükségük van a tanácsadásra és a segítségre. Ebből adódóan nagyon fontos, hogy különféle vállalkozásfejlesztési programokon keresztül lehetőséget biztosítsunk számukra, hogy ötletet meríthessenek és fejlődhessenek, legyenek azok akár a kkv-, akár a nagyvállalati szektor résztvevői.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Márton Katalin
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Németh János Pál
Belső
tudományos munkatárs; Menedzsment Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: automatizáció, automatizálás, digitalizáció, digitalizálás, digitális átalakulás, kis- és középvállalkozás, munkaerőpiac, nagyvállalatok
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 03. 08:46
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 03. 08:46

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet