Agilis módszerek gyakorlati alkalmazása a szoftverfejlesztésben OTP Bank példáján keresztül

Kovács Rebeka Eszter (2021) Agilis módszerek gyakorlati alkalmazása a szoftverfejlesztésben OTP Bank példáján keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Agilis módszerek gyakorlati alkalmazása a szoftverfejlesztésben OTP Bank példáján keresztül.pdf] PDF
Agilis módszerek gyakorlati alkalmazása a szoftverfejlesztésben OTP Bank példáján keresztül.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_Kovács_Rebeka_Eszter.pdf] PDF
BA_O_Kovács_Rebeka_Eszter.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (426kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja az agilis fejlesztési modell hatékonyságának vizsgálata volt, ugyanis az általam felállított első hipotézis szerint: Hatékonyabban lehet hiteltermék folyamatot fejleszteni az agilis fejlesztési modellt alkalmazva. Választásom azért esett erre a témára mert én is egy agilisan működő csapatban dolgozok az OTP Banknál, így lehetőségem volt egy hitelintézet konkrét példáján keresztül vizsgálni az állítást. Ahhoz, hogy következtetéseket vonhassak le, két hiteltermék igénylési folyamatának megújítását hasonlítottam össze, mivel az első még a  hagyományos vízesés módszert követve került fejlesztésre a másik pedig már teljesen agilisan. Az összehasonlítást az általam végzett mélyinterjúk alapján készítettem el, alanyai pedig a két fejlesztésben résztvevő, különböző szakterületeket képviselő szakemberek voltak.  Először a szakirodalmi hátterét jártam körbe az agilitásnak, hogy mi volt kialakulásának az indikátora és előzménye. Részletesen bemutattam a hagyományos vízesés modell majd az agilis fejlesztés jellemzőit, mivel a gyakorlati példáimban is ezt a kettőt szembesítem egymással több szempontot vizsgálva. Dolgozatom első részében ezen kívül két keretrendszer tulajdonságát, működési sajátosságát is ismertetem mivel az általam vizsgált második hipotézis állítása: A hitelkártya csapat működéséhez a megfelelő keretrendszer került alkalmazásra. Ennek elfogadásához/megcáfolásához az érintett csapatban dolgozó kollégák interjúkérdéseit egészítettem ki ehhez kapcsolódó kérdésekkel, valamint a JIRA nevű eszköz segítségével készített segédriporton vizsgáltam a csapat feladatainak haladását az általuk készített fejlesztéshez kapcsolódóan. Szakdolgozatomban a Bank agilis átalakulását és ennek nehézségeit is bemutattam. A két fejlesztési modell hatékonyságának összehasonlítását több szempont szerint végeztem, mint például a fejlesztés átfutási ideje, a végfelhasználók bevonásának mélysége a folyamatba, a csapat működése, a fejlesztéssel kikerült hibák száma vagy a használt eszközök, ceremóniák hatékonysága. Ezek alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy hatékonyabban lehet hiteltermék folyamatot fejleszteni az agilis modellt alkalmazva. Sokkal rövidebb idő alatt készült el a fejlesztés, sokkal kevesebb hibával és sokkal gördülékenyebb kommunikációt biztosítva a különböző szakterületek között. A fejlesztés végig a megfelelő irányban haladt, és a végfelhasználók visszajelzései alapján folyamatosan értékekkel bővül. Ezzel szemben a második hipotézist elutasítottam, ugyanis a csapat által követett Scrum keretrendszer alapszabályait nem tudta a csapat betartani. Kutatásom során kiderült, hogy a csapat nagy létszáma, jelenleg alkalmazott szállítási üteme és üzemeltetési feladatai sem megfelelőek egy Scrum működéshez. A következtetés levonásához a csapat által gyakorolt Scrum működést hasonlítottam össze a szakirodalom szerinti elvárttal. Ezen kívül megvizsgáltam, hogy miért nem készíthetőek klasszikus Scrum riportok a squad feladatainak haladásához, valamint egy speciális segédriport segítségével működési anomáliákat mutattam be. Szakdolgozatom végén javaslatot tettem egy másik keretrendszer követésére, ami alkalmasabb lenne a csapat feladataihoz, valamint, ha a jelenlegi megtartására kerülne sor akkor azon, hogyan lehetne javítani, hogy hatékonyabban működjön. Végül az agilis átalakulás egyik fő nehézségének kiküszöbölésére tettem javaslatot.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Mészáros György
Belső
Mesteroktató; Gazdaságinformatika Tanszék; PSZK
Varga Tímea
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: agilis módszertan, kanban, SCRUM, szoftverfejlesztés, Vízesés modell
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 03. 08:46
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 03. 08:46

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet