A nők gazdasági aktivitása és szerepvállalása a munkaerőpiacon

Pölz Martina (2021) A nők gazdasági aktivitása és szerepvállalása a munkaerőpiacon. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat_Pölz Martina.pdf] PDF
Szakdolgozat_Pölz Martina.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_PÖLZ_MARTINA.pdf] PDF
BA_O_PÖLZ_MARTINA.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (581kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom során elsőre tisztáztam, hogy mit is értünk gazdasági aktivitásnak és szerepvállalásnak a munkaerőpiacon. Majd kitértem a nők munkaerőpiaci helyzetére, hogy hogyan alakult az évek során, milyen segítségeket, családbarát megoldásokat nyújtanak nekik. A másik nagy témakör a női vezetők és vállalkozók helyzete. Szóba kerül, hogy a két nem között, milyen vezetési stíluskülönbségek vehetők észre, hogy a vállalkozó nők milyen indíttatásból vágnak bele a cégalapításba és hogy mi a legfőbb motivációjuk. Végső soron figyelmet kell fordítani arra is, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük a nőknek az üzleti szférában. A szakdolgozatomnak ezek az alappillérei. Kvalitatív és kvantitatív kutatással relevánsabbá tettem a dolgozatomat. Kvalitatív kutatásom során felállított kutatási kérdések: -Hogyan hatott a női jelenlét a munkaerőpiacra? -Milyen nehézségekkel kell szembenézniük a női vezetőknek és vállalkozóknak? Abból kifolyólag választottam a két interjúalanyomat, mert különböző területen dolgoznak és mindkettőjük más módon valósította meg önmagát és érte el a célját, amely által sikeres női vezetői, avagy vállalkozói pozícióba kerülhettek. A vállalkozás alapításnak a motivációi, azok a vonzó tényezők, amelyeket az elméleti háttér során megemlítettem az interjúkban is felmerültek: a legfőbb motivációjuk a függetlenség és önállóság volt. Válaszaikkal alátámasztották és kijelentették azt a meggyőződést, hogy egy nőnek kétszer annyit kell dolgoznia, hogy elismerésben részesüljön és a ranglétrán feljebb jusson, mint egy férfinak. A sikeres női vezetők és vállalkozók számára sem egyszerűbb az élet, mert a munka és magánélet összehangolása kimondottan nehéz és stratégiát igényel. Fontos megállapítás, hogy a női vezetőket ugyanúgy elfogadják, mint a férfi vezetőket, tehát az alkalmazottak körében ez nem befolyásolja a munkakörnyezetet, illetve a vezető és beosztott kapcsolatát. A nők és férfiak máshogy vannak „összerakva”, így ebből logikusan adódik, hogy különbség vehető észre a vezetési stílus között, amely által csak gazdagabb látásmódú gazdaságot indukálhatunk. A nők térnyerése a gazdaságra igenis pozitívan hatott, több szakma és újabb szemléletmódok is kialakultak. A társadalmi sztereotípiák a mai napig jelen vannak, ebből kifolyólag van kevesebb női vezető és vállalkozó. Azonban a fiatalok már egy új irányvonalat határoznak meg, mert számukra már egyre fontosabb az önmegvalósítás és a szabadság. A kvantitatív kutatásom során választ próbáltam találni arra, hogy Magyarországon, hogyan gondolkoznak az emberek a nők munkaerőpiaci helyzetéről, a tradicionális családban betöltött szerepekről, illetve, hogy mennyire tartják fontosnak a családbarát szemléletmódot a munkahelyeken. Kvantitatív kutatás során felállított kutatási kérdés: -Milyen mértékben fontosak a családbarát munkahelyek által biztosított tényezők a jövőre nézve? Hipotézisek: H1: A tradicionális családi szerepkörök a mai társadalomban már nem olyan szigorúak, mint régebben.H2: A nők lehetnek ugyanolyan jó vezetők, mint a férfiak. A kvantitatív kutatás kérdőíves felméréssel zajlott. A kérdőív kitöltése anonim és önkéntes volt. Online, közösségi oldalon (Facebookon) osztottam meg. Egy valós kép alkotása érdekében körülbelül 100 db kitöltő személyre lett volna szükségem, de végül 161 kitöltés érkezett be. A megkérdezett szegmensem a fiatal felnőttek (18-25 év feletti korcsoport), és ezen belül az egyetemi hallgatók. Mivel nagy valószínűséggel vannak, akik még nem dolgoznak, ezért a kérdéseimet úgy fogalmaztam meg, hogy a jelenlegi gondolkodásukkal, mit tartanak fontosnak és mi az elképzelésük a jövőre vonatkozóan. A kérdőíves kutatás során kapott válaszok alapján a megkérdezett egyetemi hallgatók többsége szerint a női munkavállalók a férfiakhoz képest Magyarországon hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Egyre nagyobb arányban választja a továbbtanulást a jövő nemzedéke, hogy minél könnyebben el tudjanak helyezkedni, valamint a jobb fizetés reményében és a hosszútávú munkanélküliség elkerülése végett. A kutatási kérdésemre válaszolva a családbarát vállalatok által nyújtott intézkedések a kor előrehaladtával egyre lényegesebbé válnak. A mai fiatalokat ilyen lehetőségekkel tudják vonzani a cégek, és ma már ez egy alapelvárás a vállalatok felé. A szegmensem meghatározó hányada nem ért egyet a hagyományos családmodellel, miszerint a nők elsődleges szerepe a gyermeknevelés és a ház körüli tevékenységek elvégzése. A nők már nemcsak másodlagos szereplők a munkahelyeken. Ez a statisztikákat is megerősíti, miszerint egyre több nő van jelen a munkaerőpiacon és egyre több nő tanul egyetemen. A 21. században a nők karriert szeretnének befutni, nem alkalmazottként, hanem vezetőként, valamint önállóan is meg szeretnének állni vállalkozóként a munkaerőpiacon. Igen izgalmas iránynak tartom a nők és a férfiak közti különbségek további elemzését és a nők térnyerését. Fontosnak tartottam, hogy egy fejlődési irányvonalat mutassak fel, amely alapján rávilágítok arra, hogy a mai generációnak a jövőre nézve mi az, ami fontos lesz. Hisz haladni kell a korral! Napjainkra megváltozott a női szerepvállalás és a hagyományos családmodell. A nők szerepe az anyaságon túl a munkaerőpiacon való részvétellel bővült az évek során, ami által minimum kettő műszak terhe is nehezedik rájuk. A társadalmi elvárások és az anyagi okok megkövetelik, hogy a nők háztartásbeli és anyai teendői mellett, munkahelyükön is helyt álljanak. A nők a család és a munka közötti harmóniát a vállalatok támogatásával tudják a leginkább létrehozni, ezért elengedhetetlenek a családbarát munkahelyek intézkedései. A nők esélye a férfiakkal szemben a mai napig nem teljes mértékben egyenrangú, melyek az előrelépési lehetőségekben és a bérkülönbségekben nyilvánulnak meg. Számos oldalról megközelítették, nagyon sokat és sokan foglalkoztak már ezzel a témával, de mégsem tudom eléggé kihangsúlyozni a fontosságát. A nők gazdasági helyzete a múlt évszázadokhoz képest rengeteget változott. Nem kell a nőknek dönteniük arról, hogy a családot vagy a munkát válasszák, hisz az egyensúly valahol a kettő kombinációjával található meg. A mérleg oldala majd időnként úgyis elbillen az egyik irányba.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Kozma Tímea
Belső
egyetemi docens; Menedzsment Tanszék; PSZK
Nagy Gábor
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: család és háztartás, gazdasági aktivitás, motiváció, munkaerőpiac, női egyenjogúság, nők, vállalkozó(k), vezetési stílus(ok)
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 03. 08:46
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 03. 08:46

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet