Klung Bernadett (2021) Az eredményes szervezeti szocializáció ismérvei a munkavállaló és a munkáltató szemszögéből. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Klung Bernadett_YM7L8W.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (931kB) |
|
PDF
BA_O_KlungBernadett_YM7L8W.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (394kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom témája az eredményes szervezeti szocializáció ismérvei. Célom a sikeres munkahelyi szocializáció tényezőinek áttekintése a munkáltató és a munkavállaló szempontjából. Dolgozatom első részében a szocializáció és a szervezeti szocializáció szakaszait mutattam be, ezek után pedig a munkavállalói és jelöltélmény, illetve az onboarding fontosságát ismertettem. Ezt követően a szakirodalom segítségével jártam körbe az eredményes munkahelyi szocializáció összetevőit és a koronavírus hatását az egyén szocializációjára. Ezek után egy általam választott multinacionális cég onboarding folyamatáról ejtettem szót, ahol kitértem a toborzás kiválasztás, buddy program és a munkavállalói elégedettség felmérés tartalmára. A célom eléréséhez az interjú módszerét alkalmaztam, amelynek célcsoportja az újonnan érkezők és a vezetők voltak. Kutatásomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mik azok a tényezők, amelyek az eredményes szervezeti szocializációt elősegítik, illetve, hogy a home office alatt a vállalatok a milyen eszközökkel támogatják a munkavállalókat a beilleszkedésük eléréséhez. A vezetőknek szánt kérdéseim leginkább arra irányultak, hogy ők, hogy érzik, hogy mennyi mindenben és milyen módon járulnak hozzá az új belépő sikeres szervezeti szocializációjához, és milyen eszközök használatával támogatták őket a home office során. Míg az újonnan érkezők kérdéseivel rá tudtam világítani arra, hogy ők, hogyan élték meg a beilleszkedésüket, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az otthoni munkavégzés alatt, és kitől kapták a legtöbb támogatást. Kutatási eredményeim kapcsán arra a következtetésre jutottam, hogy az egyén sikeres szocializációját leginkább a közvetlen kollégák és a csapat által kapott támogatások és tanácsok segítik, mivel ők azok a személyek az új belépő környezetében, akik az egész beilleszkedés folyamatát végigkísérik. Ezek mellett szerepet játszik a betanítás minősége, kellemes légkör kialakítása, az egyén attitűdje és a kapcsolati háló kiépítése is. Ezzel ellentétben kutatásom során azzal a ténnyel szembesültem, hogy a vezetők a visszajelzések nyújtását kulcsfontosságúnak tarták, míg az új munkavállalóknak nem járul nagymértékben hozzá a beilleszkedésükhöz. A koronavírus okozta megpróbáltatásokat mindkét fél hasonló módon tapasztalta. A személyes kontaktus hiányával, valamint az információáramlás körülményességével kellett nekik legjobban megküzdeni. Minden apró beszélgetés elveszett, és ezeket az otthoni munkavégzés során lehetetlen volt pótolni, ami megnehezítette az egyén beilleszkedését. Erre a problémára a vállalat megoldásokat biztosított, ami abban merült ki, hogy naponta fél órás beszélgetéseket tartottak a munkavállalóval, melyeknek az volt a célja, hogy felmérjék a dolgozó lelkiállapotát. A kutatásom eredményeként azzal a ténnyel szembesültem, hogy a szakirodalom és a valóság csak kis mértékben tér el egymástól.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | beilleszkedés, munkavállalói élmény, otthoni munkavégzés, szervezeti szocializáció, szocializáció |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2022. Okt. 03. 08:46 |
Utolsó módosítás: | 2022. Okt. 03. 08:46 |
Actions (login required)
Tétel nézet |