Transzferárazás Magyarországon és egy nemzetközi vállalat aktuális problémája

Harasztosi Norbert (2021) Transzferárazás Magyarországon és egy nemzetközi vállalat aktuális problémája. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF 7.Harasztosi_Norbert_Szakdolgozat_2021-22.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Titkosítási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (65kB)
	PDF BA_O_Harasztosi_Norbert.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (467kB)

Absztrakt (kivonat)

Az 90-es évektől elkezdődött transzferár szabályzás a mai napig is zajlik folyamatos frissítésekkel az a rohamos globalizáció és a multinacionális vállalkozások adózási manővereinek és az eredmény átcsoportosítása ellen. A multinacionális cégcsoportok (MNE), és a független vállalatok nyereségére számtalan befolyásoló tényező hat, mint a makró és mikró környezeti tényezők. A kapcsolt felek esetében a legnagyobb befolyást végső soron, a piramis csúcsán elhelyezkedő, többségi befolyással rendelkező személy birtokolja. A végső befolyás által pedig hatást gyakorol a csoporton belüli kockázat és jövedelmezőség eloszlására, ezen keresztül hatását mér az országban lévő adóalapra is. Az adóalap erózió a csoporton belüli ügyletek, az általánosan a független felek ügyleteinél alkalmazott piaci ártól való eltérésből adódik. Ezt az eltérő árat nevezzük transzferárnak. Ezzel a végső kontroll és befolyásoló hatással és piaci feltételektől független árszabás visszaszorítására, adófizetés elkerülésének kizárására irányulnak az OECD Irányelvei és Magyarország szabályozási törekvései is. A csoportok különféle bejelentési és dokumentációs követelményeit több magyar jogszabály is magában foglalja. Első sorban egy kapcsoltsági viszonyból származó adókockázat vizsgálata esetén az első lépés a kapcsoltsági viszony felderítése. Erről adózási vonatkozásban elsősorban a Tao tv. sorai irányadóak, ahol meghatározásra kerül a kapcsoltsági viszonyok lehetséges esetei, amely a számviteli törvény szerinti kapcsoltsági viszonytól több ponton is eltér.  Kapcsoltsági viszony felderítését követően a Transzferár alapköve, a szokásos piaci ár elvének érvényesülése vizsgálandó, amely lényegében a kapcsolt felek közti ügylet és a független felek közti ügylet összehasonlíthatóságának vizsgálata. A Transzferár szabályzat a 2017.évben teljes mértékben átalakult. Alapja az OECD által összeállított „Base erosion and profit shifting”, BEPS 15 pontból álló akcióterv, amelynek több pontja is érinti a transzferárazás munkafolyamatait és dokumentációját. A BEPS sorai nyújtották az alapját az OECD által kiadott Transzferár Irányelvek fejezeteinek elemeiként. Példaképpen a 13. pont a transzferár nyilvántartási szabályokról teljes egészében az Irányelvek V. fejezeteként lett beépítve. Hazai viszonylatban is ezen elvek alapján került átalakításra a transzferár szabályzás a jelenleg (2021 December) is érvényben lévő 32/2017 NGM rendelet keretében. Az új rendelet kereteiben meghatározásra kerül a 2018 után éves szinten elkészítendő dokumentációk kötelező tartalmi elemei: a vállalatcsoport egészére vonatkozó, általános átfogó képet nyújtó „Master file”, az egyes vállalatokra, adóalanyokra és ügyleteire vonatkozó „Local file”. Ezentúl a BEPS akcióterve alapján bevezetésre került a nemzetközi közigazgatási együttműködés keretében egy úgynevezett országonkénti jelentés (Country-by-Country Report), aminek a funkciója a kockázatok értékelése. A dolgozatom keretében körül járt esettanulmány egy az orvostechnikai piacon kiemelkedő pozícióban lévő cégcsoport helyi transzferár dokumentációjának elkészítése, vizsgálása és egy jelenleg is aktuális adózási problémájára kerestem a megoldást. Összességében annak a kérdése merül fel, hogy az OECD és Transzferárazásra vonatkozó jogszabályozások teljességgel lefedik-e a lehetséges adózói kérdéseket. Az ügyleteinek vizsgálatát az elkészült 2020-as helyi transzferárazási dokumentációra alapoztam, ezen belül bővebben kifejtve a vállalat K+F tevékenységét. A dokumentáció tartalmi pontjain haladva bemutatásra került a cégcsoport és cég, illetve annak vizsgált tranzakciói. A Transzferárazás elengedhetetlen eleme az érintett piaci, iparág elemzése és annak gazdasági körülményeinek leírása, amely jelentősen hat a független összehasonlító felek árazásaira. A vizsgált ellenőrzött ügylet esetében ez az Orvostechnikai eszközök piaca, mivel a K+F szerteágazóságából adódóan annak elemzése torzíthatná a meghatározott jellemzőket körülményeket. Mivel a teljesítések és árazás a csoporton belül kötött szerződések szerint történik, kiemelt pont a dolgozat során annak vizsgálata és főbb pontjainak kiemelése. A funkció analízis a dokumentáció egyik legfontosabb tartalmi eleme. Itt bemutatásra kerül a tranzakcióba bevont társaságok szerepe, az általuk ellátott funkciók (elvégzett feladatok) és felhasznált erőforrások, valamint a tranzakció során viselt kockázatok. A funkció analízis nyújt segítséget az alkalmazott árképzés szokásos piaci jellegének alátámasztásához legmegfelelőbb módszer kiválasztásához is. Amelynek alkalmazása az összehasonlító elemzés, azaz a benchmark tanulmány elkészítésénél kerül érvényesítésre. A dolgozatom további részében meghatározásra kerül az, hogy alkalmazott ár megfelel-e a szokásos piaci ár elvének, amit egy jelenleg készülő aktuális dokumentáció, jelenleg még megoldatlan adózási problémájának bemutatása és megoldásának keresése követ.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	globális vállalatok, kutatás-fejlesztés, OECD, piaci ár, transzferár(ak)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:45
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:45

Actions (login required)

Tétel nézet