Nagyvállalati környezetben megvalósított digitális termékfejlesztés elemzése, válaszok a piac változásaira

Varga András (2021) Nagyvállalati környezetben megvalósított digitális termékfejlesztés elemzése, válaszok a piac változásaira. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Nagyvállalati környezetben megvalósított digitális termékfejlesztés elemzése, válaszok a piac változásaira.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_O_Varga_Andras_HXVDSG.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (193kB)

Absztrakt (kivonat)

Az informatikai szakterületeken belül mindig is az informatikai üzemeltetés érdekelt a leginkább. A szakmai gyakorlati helyemet is ilyen irányban kerestem, és találtam meg. A Magyar Telekomnál folytatott gyakornoki munkámat 2021 áprilisában kezdtem meg felhőplatform üzemeltetési területen. Így lehetőséget kaptam arra, hogy megismerhessem Magyarország egyik legnagyobb vállalatának a működését és az informatikai felhőszolgáltatásainak a rendszereit, illetve, hogy ezek hogyan szolgálják ki a cégnek az üzleti és technikai igényeit. Egy számítástechnikai felhőrendszernek a megértése és átlátása nagyon összetett szakmai tudást igényel. Ez az összetettség rengeteg különböző technikai eszköznek és egyedi megvalósításoknak az ismeretét szükségelteti. Emiatt eleinte nagyon „mélyvízbe esésnek” érződött a rengeteg új szakmai információ, a módszerek, a technológiák megértése, a különböző rendszereknek az összefüggése. A fő célom az volt, hogy megfelelő helyismeretet szerezzek, valamint megismerjem hogyan valósul meg egy nagyvállalati környezetben a gyors termékfejlesztés a modern konténeres üzemeltetés eszközeit alkalmazva a Magyar Telekom felhőrendszerein keresztül. A dolgozatom elméleti alapjait három szempont alapján építettem fel: • módszertanok elméleti kifejtése, mint az agilis és a DevOps módszertan, • technológia megvalósítások, mint a virtualizáció és a konténer alapú üzemeltetés, • a felhőalapú számítástechnika különböző rétegei és a szolgáltatásai. A gyakorlati megvalósításokat két szempont alapján: • A konténer alapú üzemeltetési eszközök, mint a Docker konténer készítő és üzemeltető eszköz és a Kubernetes orkesztrációs – összefogott konténeres üzemeltetésre szolgáló eszköz, • A Magyar Telekom felhőrendszerei és azok fejlesztéséért és üzemeltetéséért felelős szervezetek főbb feladatai és felelősség körei. Beleláthattam az itt töltött időm során, hogy hogyan alkalmazza egy nagyvállalat szervezeti egység szinten az agilis projektmenedzsmenti módszertan egyedi megoldásait és eszközeit (Kanban, Scrum, illetve a kettő vegyes alkalmazása a Scrumban módszer), illetve ezzel együtt, a területünkön (Platform and Core Services Tribe - Cloud Engineering Chapter) alkalmazva a DevOps modellt. Részletesen áttekintettem az alapvető módszertani építőköveteit a DevOps módszertannak. A modell alkalmazása képes felgyorsítani egy cégnek a termékszállítási sebességét technikai és üzleti oldalról is. A DevOps technika hét alappillérre bontható fel, amelyhez kapcsolódóan fontos annak azonosítása, hogy egy cég milyen módon és hogyan képes elérni azt, hogy teljes mértékben kihasználja a modellben rejlő lehetőségeket. Kiemelt jelentősége van a gyors termékszállítást leginkább támogató CI/CD fejlesztési gyakorlatoknak. Továbbá egy felhőrendszer nélkül alkalmazott DevOps modellel nem vagyunk képesek kihasználni az összes lehetőséget és előnyt, amit a DevOps alkalmazása képes nyújtani egy szervezet számára.  A Magyar Telekomon belül alkalmazott agilis kultúra és a DevOps módszertanok alkalmazása biztosítják a megfelelő alapot a Cloud Native - gyors termékszállítási - felhőmodell bevezetéséhez. A Magyar Telekom egy modern on-premise (a vállalat saját maga számára megvalósított és működtetett) privátfelhő rendszert hozott létre Cloude Native alapokon, ami összhangban áll a Deutsche Telekom anyavállalat célkitűzéseivel is. A privátfelhő megoldását két eltérő célt kiszolgáló felhőrendszer megvalósításával hozta létre. Az NT oldali – TelcoCloud alapokon működő felhő a telekommunikációs szolgáltatások számára kialakított felhő megoldás, az IT oldali felhőrendszer, pedig a Magyar Telekom informatikai oldaláról szükséges igényeinek felelnek meg. A dolgozatom során megvizsgáltam, hogy hogyan valósul meg a DevOps modell hét alappillérét figyelembe véve a fejlesztés és az üzemeltetés szinergiája, amivel a szervezet képes arra, hogy sokkal gyorsabban tudja a termékeit leszállítani, amivel biztosítja maga számára a piaci előnyt és a költségek csökkenését is.  Szervezeti oldalról bemutattam azokat a szervezeti egységeket, amik biztosítják a rendszernek a működését, karbantartását és a fejlesztését. A Platform as a Service (PaaS) – Platform, mint szolgáltatás oldalról részletesen ismertettem a terület céljait, az eszközeit, mint a verziókövetés, az image és artifact repository-k, a fejlesztői és az üzemeltetési CI/CD-t és a CaaSt. A PaaS Squad kezeli és üzemelteti a Containers as a Service (CaaS) – Konténerek, mint szolgáltatás réteget. A CaaS fő célja, hogy egy olyan virtuális felhőalapú környezeteket legyen képes a szervezet létrehozni, ami támogatja az alkalmazásfejlesztéshez egy keretrendszernek a megvalósulását. Ezt a PaaS csapat két orkesztrációs eszköz, az Openshift, valamint a Kubernetes segítségével valósítja meg, amelyek a környezeti szeparáción alapuló üzemeltetési keretrendszert hozza létre a konténeres technológiákhoz. A két eszközt részletesen ismeretetek a komponenseinek a felépítésével és kapcsolataikkal. Bemutatom a két felhőrendszer tekintetében, ezeket a futtatási környezeteket, amelyeken keresztül megvalósítjuk a fejlesztési, a, a tesztelési és integrációs, és a– produkciós környezeteket. Az IT oldal 2021-es céljai közé tűzte ki a VMware software-defined networking (SDN) megoldásának a továbbfejlesztett verziójának az implementálását 2022 első negyedévére, ami az NSX-T rendszer. Az SDN lényegében a virtuális hálózati megvalósítási módokat foglalja magában, ami szükséges, hogy a Magyar Telekom belső hálózatán belül biztonságosan és jól felépítve tudjuk alkalmazni a virtuális gépeinkhez és a szolgáltatásainkhoz tartozó hálózati megvalósításokat. Az NSX-T-re való váltás legfőbb oka, az aktuálisan használt NSX-V rendszer támogatásának a megszűnése. Továbbá az új megoldással sokkal takarékosabb IP cím felhasználás érhető el és könnyebb lesz az infrastrukturális és platform oldalról a menedzsmentje is virtuális hálózatoknak. Ennek a projektnek aktív támogató tagja vagyok a többi gyakornok kollégával együtt. A célunk, hogy felkészítsük és felgyorsítsuk a jelenlegi NSX-V rendszeren működő szolgáltatások migrációját a tovább fejlesztett NSX-T rendszerhez. Az ehhez szükséges általunk végzett munkafolyamatokat is bemutatom. A dolgozatom végén a bemutatott témaköreim, mint az agilis, a DevOps modell és a felhőalapú számítástechnikai megvalósításokhoz, illetve a gyakorlati időm alatt megszerzett tapasztalataim alapján véleményt fejtettem ki a Magyar Telekom által gyakorolt folyamatokról, megvalósításokról és a felhőmegoldásairól, amik alapján észrevételeket tettem a fejlesztendő pontokra is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	agilis módszertan, Cloud Native, devops, felhőalapú számítástechnika, konténerizáció
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:45
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:45

Actions (login required)

Tétel nézet