Melichár András (2021) Projektmenedzsment alkalmazás fejlesztése Oracle Application Express (APEX) környezetben. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Melichár_András_XTLIN1_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB) |
|
PDF
BA_O_Melichár_András.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (856kB) |
Absztrakt (kivonat)
Egyetemi éveim alatt ráébredtem, hogy szeretnék alkalmazásokat fejleszteni, viszont egy programnyelv megtanulásával nem szeretnék éveket eltölteni, mire eljutok arra a magabiztos szintre, hogy önállóan, illetve csapatban tudjak fejleszteni. Valamint úgy vélem, ha elmélyülnék a programozási nyelvek világában, sokat veszítenék a közgazdasági tudásomból, szemléletemből. Ezért egy olyan fejlesztési módszert kerestem, melyben kevés programozói tudással képes vagyok alkalmazások készítésére. Jövőbeli munkáim során így képes leszek kihasználni szakom kettős irányultságát, azaz képes leszek kapcsolatot tartani az üzleti és az informatikai szakterülettel. Ezzel az indíttatással találtam rá az alacsony kód alkalmazású fejlesztői környezetekre, melyet az alkalmazásfejlesztés új generációjának tartok. Az alkalmazásfejlesztői környezetek fejlődésével a közelmúltban egyre dinamikusabban jelentek meg az alacsony kód alkalmazású fejlesztői környezetek (Low-Code Application Platform, LCAP). Ezen a területen a fejlődés olyan mértékű, hogy az egyik IT iparági elemző, a Gartner jelentésében ez áll: „2025-re a vállalatok által kifejlesztett új alkalmazások 70%-a alacsony kódú vagy kód nélküli technológiákat fog használni, szemben a 2020-as kevesebb mint 25%-kal.” Valamint az Oracle Application Express (továbbiakban: APEX) hivatalos honlápján az első kiemelt mondat: „Vállalati szintű alkalmazás 20-szor gyorsabb fejlesztése, 100-szor kevesebb kód segítségével.” Mivel ezek az állítások rendkívül egybevágnak azzal amit kerestem, így elhatároztam, hogy igazoljam vagy cáfoljam a fenti állításokat, bemutassam az APEX képességeit egy, a szakdolgozat készítésével párhuzamosan, mintaként általam fejlesztett projektmenedzsment-feladatkezelő alkalmazással. Azért választottam a projektmenedzsment-feladatkezelő területet, mert ez sok szervezet által igényelt és használt feladat, általános célú alkalmazás kör, mely ténylegesen használatba is vehető. Szükség esetén könnyen - a részletes igényeknek megfelelően - módosítható, tovább fejleszthető. Az alkalmazás aktualitását a jelenlegi COVID helyzet is erősíti, jól hasznosítható, mivel jelenleg a munkatársak személyes kapcsolata elmarad, így a távoli együttműködés támogatása felértékelődik, a projektek és munkafeladatok elvégzésének nyilvántartó szerepe központi kérdéssé vált. Az általam elkészített alkalmazás projekteket, a projekteken belül témákat és a témákon belül feladatokat tud nyilvántartani és kezelni. Tehát hármas hierarchia szintet valósít meg. Természetesen elnevezésében könnyen lehet módosítani a szervezetben használt területre vagy szakzsargonra (pl.: rendszerek, termékcsoportok, termékek, szervezeti egységek, divíziók, stb.). Minden feladathoz dokumentum kapcsolható, tölthető fel, megtekinthető és tölthető le, így akár egy szervezeti dokumentumtár számára is használható az alkalmazás (pl.: projekt dokumentumok, PAD, specifikációk, szabályzatok, szerződések, teljesítésigazolások, számlák, stb.). A projekthez, témához és feladathoz személyek rendelhetőek, projektvezető, témavezető, feladat felelős. A személyek külön nyilvántartásban szerepelnek és onnan választhatóak ki. Az alkalmazás kihasználja az APEX grafikus képességeit is, vezetői műszerfallal (dashboard), Gantt diagrammal és különböző grafikonokkal. A táblák létrehozására és egyben a mintaadatok betöltésére egy saját Excel táblázatot jó kiindulási alapnak gondoltam, mivel az APEX alkalmas arra, hogy Excel táblákból töltsön be adatokat. Az alkalmazás fejlesztését körülbelül három hét alatt végeztem el, tanulva az APEX fejlesztői környezetét, időként akadozva, újrakezdve. Amennyiben több gyakorlatom lenne az APEX használatában, a fejlesztésre fordított idő jelentősen csökkenne, amikor a fejlesztés egy-egy lépése már rutinból történik, akkor az idő töredéke is elegendő lehet. Az eddigi ismeretek birtokában már akár két hét alatt is el tudnám készíteni ezt az alkalmazást vagy ehhez hasonló nagyságrendűt. Amennyiben több, egy-két éves gyakorlatom lenne az APEX használatában, például elsajátítanám többek között a Quick SQL funkciót a táblák létrehozására, akkor a fejlesztésre fordított idő akár egy hét alá is csökkenhetne. A szakdolgozatomban felvetett kérdésre, az az alacsony kód alkalmazású környezetekre vonatkozó állításokat igazolva látom, töredék idő alatt kifejleszthető egy ilyen alkalmazás, minimális kódírással. Természetesen felmerül a kérdés, hogy összetett, több külső kapcsolattal, sok felhasználóval rendelkező nagyvállalati alkalmazás mennyi idővel, kóddal és megfelelősséggel fejleszthető. Az alkalmazás fejlesztése és a szakdolgozatom megírása közben rengeteget tanultam és fejlődtem.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Gazdaságinformatika Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | alkalmazásfejlesztés, APEX, LCAP, Oracle, programozás |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2022. Okt. 03. 08:44 |
Utolsó módosítás: | 2022. Okt. 03. 08:44 |
Actions (login required)
Tétel nézet |