Korrupció: A férfiak vagy a nők a korruptabbak?

Sárkány Ákos (2021) Korrupció: A férfiak vagy a nők a korruptabbak? Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Sárkány_Ákos_X8NH4G_szakdolgozat_korrupció_a_férfiak_vagy_a_nők_a_korruptabbak.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_sárkány_ákos.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (307kB)

Absztrakt (kivonat)

Szeretném röviden, tömören, lényegretörően összefoglalni a fontosabb megállapításokat, eredményeket. Szakdolgozatom középpontjában a korrupció áll. Ez a téma tágas, rengeteg aspektusból megközelíthető. Ezt a széles területet szűkítem és folyamatosan haladok a kutatási kérdésem felé. Körbejárom, hogy a férfiak vagy a nők a korruptabbak. Feltételezésem alapjául ezt a kérdést használtam fel. Így született meg a szakdolgozat hipotézise, miszerint a férfiak korruptabbak mint a nők. A szakdolgozatot az alapfogalmak bevezetésével kezdtem. Fontos tudni, hogy milyen jelentései lehetnek a korrupciónak. Legkiemelkedőbb és legjelentősebb definíciónak a következőt tekintem: Moser Josef (2009) szavaival élve a korrupció „a megszerzett hatalommal vagy döntéshozatali jogkörrel való visszaélés magánérdekből (vagy személyes előnyszerzés céljából) a társadalom egészének kárára, más szavakkal a hatalmi helyzettel való visszaélés saját haszonszerzés érdekében”. Ez után bemutattam a korrupciót Magyarországon és az Európai Unióban. Különböző gráfokkal, ábrákkal jól szemléltehető a korrupció érzékelési index az országok között. Megállapítható, hogy az Európai Unión belül, Magyarországnak nagyon rossz a CPI mutatója. 2012-től kezdődően évről évre romlik a pontszámunk. 2012-ben 55 ponttal kezdtünk, majd az évek során folyamatosan csökkent, míg 2020-as évre 44 pont lett. A többi országhoz képest kimagaslóan magas, 11 pontos csökkenés figyelhető meg.  Ez azt jelenti, hogy az évek során az embereknek egyre rosszabb tapasztalatai vannak a korrupcióval kapcsolatban, és folyamatosan romlik a megítélésük. A szakirodalmi rész foglalkozik a hipotézissel, miszerint a férfiak korruptabbak, mint a nők. Találtam ezzel egyetértő és ellentétes irodalmakat. Ez a szekció 7 nagyobb egységre bontható. Kezdetben leírtam, hogy mely kutatók miért gondolják úgy, hogy a nők kevésbé korruptak. Ezen feltételezés alapján ráleltem több kezdeményezésre is, amely a női részvételi arányok növelését tekinti a korrupció csökkentésének alapjául (mexikói és perui példa, Gottfredson és Hirschi 1990-ben megszületett kutatása). A következő fejezetben részletesen kifejtettem a Hofstede modellt és a hozzá tartozó dimenziókat. Bizonyos kutatások a történelmi és a kulturális tényezőket vizsgálják, és sokan arra a következtetésre jutottak, hogy ezek vannak erős kapcsolatban a korrupció szintjével. Kutatók rájöttek, hogy a Hofstede modellben szereplő egyes dimenziók (maszkulinitás – femininitás, hatalmi távolság, individualizmus) összefüggnek a korrupcióval. A magas hatalmi távolság, a bizonytalanságkerülés, a maszkulinitás és az individualizmus hajlamos a korrupció előmozdítására és növelésére (Yeganeh, 2014). Még fontosnak tartottam a különböző kultúrák korrupcióra gyakorolt hatásainak bemutatását. Szász cégek tulajdonosai nagyobb buzgósággal fogadnak el kenőpénzt, mint más etnikumok, mint például az indiaiak, kínaiak vagy a latinamerikaik (Apergis E. és Apergis N., 2017). A nők, környezetvédelem korrupció fejezetben, ennek a 3 tényezőnek az összekapcsolódását mutattam be. Röviden arra a következtetésre jutottam, hogy a nők a környezetük védelmét fontosnak tartják, és ezért ezzel kapcsolatban több kezdeményezést, intézkedést indítanak, mint a férfiak. Akik aktívabban résztvesznek a  környezetvédelemben, azok kevésbé valószínű, hogy korrupciós ügyletekbe kerülnek. Összehasonlítottam két indexet, az EPI-t (környezetvédelmi mutató) és a CPI-t (korrupció érzékelés). Az általam kapott eredmény szerint, azokban az országok ahol az EPI magas (sokat foglalkoznak a környezetükkel), ott a CPI is magas. Ahol az EPI alacsony pontszámot mutatott, ott átlagosan a CPI is alacsony volt. Ez alapján megállapítható, hogy azokban az országokban ahol jelentős figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, ott a korrupció szintje is alacsony. A következő fejezet a Gender Quota Database és a CPI összehasonlításáról szól. A GQD szemlélteti, hogy egyes országokban milyen arányban szerepelnek nők és férfiak a parlamentben. Az eredmények nem támasztják alá a feltételezésemet. Több legmagasabb női részvételi arányokkal rendelkező országoknál is alacsony a CPI mutató. A grease-the-wheel koncepcióval foglalkozó fejezettel szerettem volna szemléltetni és egyben betekintést nyújtani abba, hogy létezik olyan elmélet is, amely szerint a korrupció jótékony hatással is lehet a gazdaságra. A szakdolgozat záró részében a kérdőíves kutatásom eredményeit vizsgáltam. 9 fő csoport között analizáltam (anyagi, időbeli járadéki, befolyási előnyszerzés; magán, üzleti, kormányzati szféra; egyszeri és rendszeres korrupció), hogy a férfi és a női kitöltők mennyire tarták elfogadhatónak a korrumpáló és a korrumpált viselkedését, illetve, hogy ki milyen arányban cselekedne úgy, mint a korrupció kezdeményezője illetve elfogadója. Összességében az jött ki, hogy a férfi kitöltők elfogadóbbak mind a 9 dimenzióban, mint a nők, illetve, hogy sokkal valószínűbb, hogy úgy cselekednének a 20 korrupciós szituációban, mint a korrumpáló és a korrumpált személyek. Megállapításra került a kérdőívben továbbá, hogy a Hofstede modell maszkulin és individualizmus dimenziói alapján a férfi és a női válaszok teljesen eltérnek. Ez azzal magyarázható, hogy a kitöltők 98 %-a magyar és Magyarország ezeken a Hofstede dimenziókon magas pontszámmal rendelkezik. Magas pontszámú maszkulin dimenzió jelentése, hogy a társadalmat a versengés, a sikerek elérése jellemzi. Fő cél, hogy hivatásunkban a legjobbak legyünk. Magas individualizmus pedig azt jelenti, hogy az egyéni célok elérése és a szabadság a legfontosabb. A feltételezésemet helytállónak tartom, miszerint a férfiak korruptabbak, mint a nők, a nők kevésbé korruptak, mint a férfiak. Sikerült alátámasztanom Dollar, Fisman és Gatti (2001), Swamy és mtsai (2001), Torgler és Valey (2010), kutatásait. A nők kevésbé hajlamosak a korrupcióra, kevésbé nézik el, és kevesebb arányban vesznek részt megvesztegetésekben, mint a férfiak (Dollar, Fisman és Gatta,  2001). A közjót nem áldozzák fel a személyes haszon érdekében.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	férfiak, gender, korrupció, környezetvédelem, kultúra, nők
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:43
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:43

Actions (login required)

Tétel nézet