A lízing számviteli elszámolása magyar- és nemzetközi (IFRS) szabályok szerint

Hümpfner Dániel (2021) A lízing számviteli elszámolása magyar- és nemzetközi (IFRS) szabályok szerint. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF A-lízing-számviteli-elszámolása-magyar-és-nemzetközi-IFRS-szabályok-szerint-2021.12.13_Hümpfner-Dániel_merged_organized_organized_final.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (943kB)
	PDF BA_O_Hümpfner_Dániel.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (307kB)

Absztrakt (kivonat)

A lízing megjelenése óta globálisan az egyik legjelentősebb külső finanszírozási forrássá vált a gazdasági szereplők számára. A lízingelt eszközök széles skálán mozognak; egy mobiltelefontól egészen a légitársaságok által használt repülőgép flottáig. Ha végig megyünk bármelyik világváros üzleti negyedén, az irodaházak többsége valamilyen lízingkonstrukcióban van használatba véve. Elterjedtsége és a tőkekintlévőség nagysága miatt kiemelt fontosságú az ügylet jogi- és számviteli szabályzása. Dolgozatomban a lízing magyar-, illetve a nemzetközi (IFRS) szerinti számviteli elszámolását vizsgáltam és kerestem hasonlóságokat, illetve különbségeket. A lízing konstrukció általános áttekintése, az alapfogalmak tisztázása, a fajták- és típusok felsorolása után az ügylettípusértékelése következett. Ezután a szakirodalom és a jogszabályok felhasználásával tanulmányoztam a két rendszert, azok elméleti, valamint elszámolási vonatkozásait. Majd a két elszámolási rendszert hasonlítottam össze általánosságban, majd a lízingre vonatkozóanegy számszaki példával. Azért tartom lényegesnek ebben a témában a magyar számviteli szabályzás, valamint az IFRS standardok általános összehasonlítását, mert véleményem szerint a két rendszer lízing szabályzásának különbségei nagyrészt alapvető szemléletbeli eltérésekből fakadnak. Azt gondolom, magyar számviteli szempontból szükség lenne a lízing pontosabb szabályzására a Számviteli törvényen belül. Bár érthető, hogy miért a Hpt. értelmezésére hivatkozik a törvény, (hiszen a lízingbeadói oldal tevékenységét ez a törvény szabályozza) mégis, egy ilyen fajsúlyos témában indokolt lenne, hogy a törvényhozó kiegészítse az elszámoláshoz fontos elemekkel – vagy akár a Szvt. által megfogalmazott lízing fogalmával. Emellett nem definiálja a Ptk.-ban használt gazdasági élettartam fogalmát, jelentésére csak következtetni lehet. Hiányzik továbbá az operatív lízing szabályzása, hiszen a Ptk. vagy a Hpt. foglalkozik a pénzügyi lízing témájával, viszont az ügylet operatív fajtáját nem szabályozza egyik sem. A gyakorlatban a magyar számviteli törvény szerinti pénzügyi lízing elszámolása sokszor bonyolult feladat a vállalkozások számára a kevésbé konkrét szabályozottság miatt. Emiatt sokszor az IFRS-hez hasonló módon történik az elszámolás – amennyire ez lehetséges. Megoldás lehet akár az IFRS 16-nak megfelelő lízing szabályzás implementálása a magyar számviteli törvénybe. Ennek hatására a vállalkozások kimutatásaiban megjelennének olyan mérlegen kívüli eszközök, amelyet a jelenlegi szabályozás szerint nem szükséges megjelenítenie a vállalkozásoknak. Azon vállalatok számára, akik mindkét elszámolás szerint készítenek beszámolót bonyolult lehet a két rendszer sokszor eltérő elszámolása valamint ennek pontos nyomon követése. A technológia fejlődésével megjelentek a piacon az automatizált szoftveres megoldások, amik nagyban megkönnyítik az elszámolást a vállalatok számára. A szerződés megvizsgálása után – ha abban lízing ügyletet azonosítottak – a főbb feltételek, paraméterek megadása után a rendszer nyilvántartja, kalkulálja a kezdeti eszköz és lízingkötelezettség értékét. Ezek a szoftverek többnyire havidíjas alapon, kapcsolódó szakértői támogatásokkal elérhetőek a piacon. A tőkepiacok globalizációja miatt, a szükség van az összemérhető pénzügyi információkra a részvevők számára. Az erre irányuló igény miatt jött létre a jelenleg használatban lévő legelterjedtebb pénzügyi beszámoló rendszer, az IFRS. Bár több mint 100 ország alkalmazza, mégis változó, hogy a már meglévő ország specifikus számviteli szabályok mellé implementálták a vállalkozások egy specifikus köre számára (konszolidációba bevont vállalatok, tőzsdén jegyzett), vagy a saját szabályrendszerüket tették az IFRS-nek megfeleltethetővé. Magyarországon is egyre szélesebb körben alkalmazzák az IFRS-t a beszámolók készítéséhez, még mindig csak egy szűk réteg számára kötelező. Az IFRS bevezetésének legfontosabb előnyei a pénzügyi kimutatások összehasonlíthatósága és átláthatósága, valamint a közzétett információk következetessége. Valamint a rendszer bevezetése nagy adminisztrációs terhet ró a vállalatokra, bár az olyan nemzetközi vállalatok költséghatékonyabban működhetnek, ha nemzetközi vállalatcsoporthoz tartoznak, akik számára már így is kötelező az IFRS szerinti jelentés készítése. Ebből következik, hogy egy bizonyos méret alatti társaságok számára a bevezetés előnyei nem ellentételezik az IFRS bevezetésének és fenntartásának költségeit.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	IFRS, lízing, magyar számvitel, nemzetközi számvitel, összehasonlítás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:43
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:43

Actions (login required)

Tétel nézet