IoT rendszerek az ellátási láncban

Szinai Csaba Krisztián (2021) IoT rendszerek az ellátási láncban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF IoT rendszerek az ellátási láncban.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (914kB)
	PDF Témavázlat és össszefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (278kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témaválasztása személyes élménynek, tapasztalatnak köszönhető.   Az egyetem megkezdése előtt egy raktárban komissiózó munkakörben dolgoztam, mivel rajongtam az innovatív technológiákért, mindig figyelemmel kísértem és érdeklődtem az akkori munka környezetemben lévő informatikai háttértámogatásokért. Először megtanultam az androidos PDA vonalkód olvasó használatát, adatbevitelét felhasználó interface-en keresztül.   A tapasztalatok alapján a rendszer lassúnak bizonyult, hátráltatta hatékony áruelosztást, gyakran voltak olyan napok, amikor estig kellett túlórázni a megnövekedett csomagszám és a rendszer lassúsága miatt. A vezetőség szerencsére hamar reagált és korábbi infrastruktúrát korszerűbb, költséghatékonyabb megoldásokra cserélte. Ennek része volt járműpark GPS jeladókkal ellátása flottakövetés céljából, mozgásérzékelőket, kamerákat szerelt a raktárcsarnok belső területén az emberi munka felügyeletére és a raktár polcrendszerének átszervezésén keresztül a folyamatokat segítő informatikai szoftver cseréje is megtörtént.  Ez a beruházás tervezhetőbbé tette a korábban strukturálatlanul működő véletlenszerű elosztás elvét, beérkezéstől számítva a csomagok a hamarabb kerültek tárolásra a raktárban.  A nagyobb értékű elektronikai termékek a szokványos vonalkód helyett RFID címkézést kaptak, amin a vonalkód továbbra is szerepelt, csak egy kisebb vetületben, így a kezdetekben megnehezítette a futószalag körüli folyamatokat, mivel a hagyományos szkenner nehezebben olvasta le ezeket. Az emberi erőforrás részéről szükség volt két-három hét alkalmazkodási időszakra, mire az adatok rögzítése olyan dinamikussá vált, hogy nem kellet a futószalagot leállítani, várakoztatni. Az útvonalakat szoftver segítségével optimalizálták a kiszállítás helyszínére, ez nagyon meggyőző és érdekes feladatnak tűnt akkori raktári dolgozó fejével, egy olyan átalakulást követhettem végig testközelből, ami akkor még számomra nem ismert Logisztika 4.0 előfutára volt, az okos logisztika, amely nem csak azért felelt, hogy a gyártósorról a végfelhasználóig juttassa el az árut, hanem ennek a lehető leghatékonyabb idő, emberi erőforrás tőke-biztosabb körülményeit teremti meg. Sokan értetlenül és felháborodva álltak a döntés előtt, mivel órabér alapú elszámolásban voltunk, a korábbinál dinamikusabb munkát végeztünk kevesebb pénzért. Ebből adódóan sokan fejezték ki nem tetszésüket és munkahelyet váltottak. Mai szemmel visszagondolva valóban olyan érzésnek tűnhetett, mintha a második géprombolás kora elé érkeztünk volna meg, hiszen robotikai fejlesztések és a mesterséges intelligencia ekkor tört be a köztudatba. Az automatizáció hatására sokan okkal féltették munkájukat. A megújulás és az újdonságokért rajongásom miatt én pozitívan, bizakodóan álltam ez előtt, meg szerettem volna érteni ezen komplex rendszerek működését, üzleti logikáját, az adatokból kinyert információkat, következtetéseket. Előrébb szeretett volna jutni back-office munkakörbe, lelkességemet elsöpörték azzal, hogy minek álmodozik egy raktári dolgozó. Én közel sem törtem meg, az egyetemen azért is a logisztikai specializációt választottam részben az előzőből adódott sértettségem miatt és meg akartam mutatni, ha valami érdekli az embert, abban lehet igazán sikeres. 2019 elején egy szállítmány, fuvar-felügyeleti, informatikai megoldásokkal foglalkozó, méretét tekintve kisvállalatnál kezdtem adminisztratív munkakörben, ahogy szoktam a munka terhelését, a feladatok bonyolultsága is nehezedett. Ekkoriban csak az egyetemen elhangzott elméleti tudás volt a tarsolyomban és akkor döbbentem rá, hogy teljesen más piaci részesedésért versenyző vállalkozásnál, ahol elengedhetetlen a naprakészég a partnerekkel és ügyfelekkel napi szintű kapcsolattartásban. Első fejlesztési munkáim a vállalat adataiból készített kimutatásokon, analitikáján alapultak, majd megkaptam a cég tevékenységének egyik fő lábát érintő fuvarrögzítési és követési webalkalmazás fejlesztését. Nagy hiányosságokkal küzdtem eleinte programozási tudás terén, de sikerült mára elérnem, hogy öt különböző logisztikai rendszer tevékenységet lefedő fejlesztésében veszek részt.  Így váltam álmodó raktárosból szoftverfejlesztő gyakornokká.   A legaktuálisabb projektemnek tekinthető az IoT szenzorok hőmérséklet és páratartalom méréseinek valós idejű webes megjelenítése, interaktív grafikon segítségével.  A dolgok internetéhez való erős kötődésemet szakdolgozat formájában szeretném a legjobb tudásomnak mérten bemutatni. Mivel a logisztikai az ellátási lánc szereplői közti kapocs, a munkám során szerzett gyakorlati tudásomat és személyes tapasztalataimat felhasználva, az egyetemen tanult elméleti tudással kiegészítve mutatom be az IoT architektúráját az ellátási lánc szereplőinek viszonylatában. Az adatgyűjtés terén a GPS alapú helymeghatározás: statikus, kinematikus (mozgó) és relatív, abszolút, differenciális mérések pontosságának bemutatása, GSM alapú helymeghatározás módszereinek ismertetése. Az IoT-ökoszisztémában fizikailag alsó rétegébe tartozó és kulcsfontosságú érzékelők, mely fő funkcióját tekintve adatok, információkat gyűjt környezetéről: hőmérséklet, páratartalom, mozgás, füst-gáz, nyomás, gyorsulás, dőlés-ejtés-rázkódás, IR (infravörös), közelség és kép, ezen szenzorok működésének megértése, mérésének pontosság, hitelesítése. Az adatközlés vezetékes és vezeték nélküli megoldásainak összehasonlítása, felhasználási területeinek feltárásával. Elektronikus adatcsere protokollok bemutatása, mint AS1, AS2, AS3, AS4, FTP, SFTP, HTTP, HTTPS. A célkitűzésem az IoT meglévő és potenciális alkalmazási területeinek bemutatása a mezőgazdaság (agrárium), gyártás, raktározás és szállítmányozás, kis- nagykerekedelem és e-kereskedem, végfelhasználói oldalról. Az IoT alkalmazási területeinek preferenciák szempontjából lehetséges elemzése: automatizáció (autonómia) hatása az emberi erőforrásokra, a költséghatékonyságra törekvés, biztonság, energiagazdálkodás javítása, optimalizált-tervezhető folyamatok, prediktív készletgazdálkodás, valós idejű eszközfigyelés, távoli vezérlés preferenciák szempontjából kerül elemzésre. A blokklánc technológia lehetőségeinek, nehézségek feltárása elosztott adatbázisú megvalósításával az ellátási lánc folyamatainak átláthatósága érdekében.  Alkalmazása az ellátási lánc területén több szempontból, a folyamat alapú megközelítés fő célja az ellátási lánc transzparens, decentralizált működése, digitalizációja az alapanyag beszállításon keresztül a gyártás, raktározás, szállítmányozás, kereskedelem egészen a vevő felhasználásáig, a komplett áruforgalom nyomon követésének átláthatóságának kifejlesztése. Politikai és etikai kérdések felmerülésének vizsgálata a blokklánc technológiával kapcsolatban.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	blokklánc, ellátási lánc - ellátó hálózat, IoT, logisztika, logisztikai rendszer
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:42
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:42

Actions (login required)

Tétel nézet