Távmunka alakulása nagyváros és vidék viszonylatában

Manczák Richárd (2021) Távmunka alakulása nagyváros és vidék viszonylatában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Távmunka alakulása nagyváros és vidék viszonylatában.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_O_Manczák_Richárd.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (268kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban az irodalmi áttekintés során ismertettem a távmunka definícióját, a távmunka és home office közötti különbséget, a távmunka milyen szerepet játszik a vállalkozások életében, a dolgozók mely előnyeit és hátrányait látják, milyen hatásai vannak a terület- és településfejlesztésre, míg legvégül teszek egy külföldi kitekintést hogyan jelenik meg a hipotézisem más országokban. Dolgozatom részét képezte még a Covid-19 járvány hatása a távmunkavégzésre. Manapság mindenre hatással van a pandémia, ahogy a távmunkavégzésre is. Ebben a fejezetben kifejtettem, hogy a távmunkavégzést végzők száma robbanásszerűen megnőtt a legtöbb ország esetében, csak azokban az országokban nem lehetett ilyen változást tapasztalni, ahol már a járvány előtt magas volt ezen munkavégzési forma. Az előbbi kategóriába tartozik Oroszország, India, hazánk és Németország is. Az utóbbi csoportba sorolhatjuk az észak-európai országokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot. A magyar NUTS-2-es területi adatokat vizsgálva arra a megállapításra jutottam, hogy mindenhol háromszoros növekedés tapasztalható 2019-ről 2020-ra a távmunkások száma, azonban Budapest vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen maradt. A KSH adatai alapján részletesen ismertettem a különböző ágazatokban hogyan alakult a távmunkások változása, illetve a munkavállalók elvégzett legmagasabb iskolai végzettségük alapján milyen különbséget mutatnak arányaiban a távmunka világában. A távmunkában dolgozók havi alakulását is ismertettem hiszen érdekes párhuzamot véltem felfedezni a járvány hullámainak változásával. Kutatásomat a KSH adataira és kérdőíves adatgyűjtésre alapoztam. A kérdőíven keresztül számos kérdésre kerestem a választ a hipotézisem mellett. Első ilyen volt a munkavállalók viszonyulása a távmunkához, itt azt találtam, hogy a válaszadóim közel 78%-a gondolkodik pozitívan a távmunkáról. Ezt követően az előnyökről és a hátrányokról állítottam fel rangsort a válaszok alapján, itt a szakirodalomban felárt előnyök és hátrányok beigazolódását véltem felfedezni. Demográfiai szempontból a kérdőívemet nem tekinthetem reprezentatívnak, mivel a KSH adatainak arányaival nem mutat sok helyen egyezést, ilyen a nemek közötti kitöltési arány: a nők felülreprezentálva vannak, ahogyan a fiatal 30 év alatti korosztály is. Azonban a nemzetgazdasági ágazatokban távmunkában dolgozók aránya hasonlóságot mutatott a KSH adataihoz, én is az adminisztráció, pénzügy, biztosítás és információ, kommunikáció szektorokban mértem a távmunkások kimagasló arányát. Kérdőívemben a távmunkások és részben távmunkában dolgozók megoszlása is közelít a KSH által mértekhez. Lakhely alapján is ferdít a mintám, hiszen 61% érkezett a fővárosból és agglomerációból, azonban, ha már a távmunkások lakhelyi adatait nézzük, akkor a KSH adatainak visszatükrözését tapasztaltam. Két utolsó kérdésem a városi és falusi térségekben lakókra, valamint a nagyvárosban lakókra vonatkozott. Itt kiderült, hogy a falusi térségekből közel a válaszadók fele fontolgatja az elköltözést és a legmeghatározóbb ok a magasabb bérek reménye. A nagyvárosi térségekből pedig még távmunka hatására sem költöznének vidékre az emberek, itt azonban az okok elég kiegyenlítettek voltak és mind kapcsolatban voltak a vidéki térségek alacsonyabb fejlettségi színvonalával. Eredményeimet úgy tudnám összegezni, hogy az elsődleges feltételezésem, miszerint van különbség a vidéki és nagyvárosi távmunkavégzésben dolgozók aránya között beigazolódni véltem, melyet a kérdőívemre kapott válaszok és a KSH adataira támaszkodva tudok kijelenteni. Ezután az alkérdés mely a vidék elnéptelenedési, valamint a nagyvárosi/agglomerációs lakhatási és közlekedési problémáinak megoldására irányult szintén meg tudtam válaszolni, azonban csak részlegesen, hiszen véleményem szerint egyes témákban további kutatások szükségesek. Távmunkások körében lenne hajlandóság a vidéki térségeket választani, mint új otthon azonban a fejlettlenség visszatartóerőnek bizonyul. Amennyiben ezen fejlesztések megvalósulnak elindulhat egy kiáramlás a városi térségekből, azonban nem minden vidéki térség tud ebből majd profitálni, hogy ezt mi okozhatja ahhoz további kutatások szükségesek. Továbbá a részleges távmunkával nem tud megvalósulni a vidékre költözés sem, hiszen muszáj a munkahely közelében maradni, véleményem szerint ez is további kutatást igényel, hogy a munkáltatók miért nem gondolkoznak hazánkban a teljes távmunka átfogóbb bevezetése mellett. Valamint még kutatási téma lehet, hogy mi lehet annak az oka, hogy az agglomeráció térségéből inkább költöznének el az emberek, mint például Budapestről, hiszen szerintem ez nem csak a város saját adottságából adódhat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	home office, koronavírus-járvány (COVID-19), szuburbanizáció, távmunka, urbanizáció
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:42
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:42

Actions (login required)

Tétel nézet