A Bethlen Gábor Alap gazdálkodásának vizsgálata 2018-2020. években

Viraszkó Orsolya (2021) A Bethlen Gábor Alap gazdálkodásának vizsgálata 2018-2020. években. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Viraszkó Orsolya_SVFJ81.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (979kB)
	PDF Temavazlat-es-osszefoglalas_Viraszkó Orsolya_SVFJ81.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (339kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájaként a Bethlen Gábor Alap gazdálkodásának vizsgálatát választottam a 2018-2020. évekre vonatkozóan. Az államháztartás és  az elkülönített állami pénzalapok bemutatását követően dolgozatomban a Bethlen Gábor Alapról, az Alapot létrehozó 2010. évi CLXXXII. törvényről írtam. Ezt követően a Bethlen Gábor Alap kiadási és bevételi oldalát mutattam be a 2018-2020-as évek tekintetében. A számszaki vizsgálat mellett dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a Bethlen Gábor Alap a különböző támogatási konstrukcióira milyen arányban költ, és ez hogyan változott a vizsgált évek tekintetében?  A másik kérdésem az volt, hogy a kiadási oldal összetétele hogyan változott a vizsgált időszakban? A Bethlen Gábor Alap a határon túli magyar személyek és szervezetek támogatását koordináló legfontosabb intézmény napjainkban. Nem az Alap az egyedüli intézmény, amely támogatásokat nyújt a határon túli magyarság részére, de a legtöbb támogatást a magyar állam ezen keresztül nyújtja. Az Alap támogatásai a határon túli magyar szervezetek működtetésére, kulturális, oktatási programokra, különféle fejlesztésekre fordíthatók. A támogatási cél összefügg azzal, hogy a határon túli magyar szervezetek többsége elsősorban oktatási vagy kulturális tevékenységet folytat. Az előirányzat-módosításokkal bővebben foglalkoztam, ezt azért is tartottam fontosnak, mert ebből jól látszik, hogy az Alap eredeti, az éves költségvetési törvényben elfogadott költségvetéséhez képest mennyi módosítás történt az eredeti előirányzati sorokon. Az Alap gazdálkodásáról általánosságban elmondható, hogy a költségeket minden évben alultervezik, így általában két- illetve háromszoros „túlköltés” jelentkezik a tervezetthez képest, amelyre a forrásokat általában kormányhatározatokkal biztosítják. Ezt követően a bevételi oldalt mutattam be, ami lényegében költségvetési támogatásból áll, és esetileg egyéb bevételekből. Az Alap költségvetését vizsgálva megállapítható, hogy a költségvetés minden évben alul van tervezve. 2018-ban az eredeti költségvetés 26 134,1 millió forintra volt tervezve, ehhez képest a különböző előirányzat módosításoknak köszönhetően több mint háromszorosára, 89 450,1 millió forintra nőtt a teljesített bevételek aránya. 2019-ben magasabb költségvetéssel terveztek, de még így is kétszerese lett a teljesített bevételek összege az eredetileg tervezettnek. 2020-ban a teljesített költségek 2018-hoz hasonlóan, a tervezettnek a háromszorosát tették ki. A jelenkori magyar kormányzat kiemelten kezeli a határon túl élő magyar nemzeti közösségek támogatását. Érdekes tendencia, hogy a teljesült támogatásoknak a nagy része, mintegy 80-90%-a egyedi támogatásként került kifizetésre mindhárom vizsgált évben. Az egyedi támogatások olyan támogatások, amelyek a támogatandó cél speciális körülményeit, finanszírozási szükségleteit kiemelten kezelik. Ezek nem pályázati konstrukcióban nyújtott támogatások. A támogatási kérelmek a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságához érkeznek be, akik szakmai javaslattal látják el a kérelmeket, és így kerülnek a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz. A támogatási döntések finanszírozásához több esetben kormányhatározatokkal biztosítják a plusz forrásokat, melyek a nemzetpolitikai célú előirányzati sorra érkeznek. Az látható, hogy minden évben a kiosztott támogatások jelentős része erdélyi szervezetekhez kerül, míg a második helyre minden esetben felvidéki támogatottak kerülnek, őket pedig a Vajdaság és Kárpátalja követi. A támogatott szervezetek valóban fontos feladatokat látnak el, és az adott állam költségvetéséből a működtetésükre sajnos nem nagyon jut forrás, így ezeknek a szervezeteknek a működése szempontjából létfontosságúak a kapott támogatások.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	államháztartás, állami költségvetés, állami pénzalap, állami támogatások, költségvetési előirányzatok
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:42
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:42

Actions (login required)

Tétel nézet