A Covid-19 következtében történt home office-ra és digitalizációra való átállás hatása a munkavégzés hatékonyságára

Stefán Péter (2021) A Covid-19 következtében történt home office-ra és digitalizációra való átállás hatása a munkavégzés hatékonyságára. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Stefán Péter_SQWUS4_Szakdolgozat.pdf] PDF
Stefán Péter_SQWUS4_Szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Stefán Péter_SQWUS4_Témavázlat és absztrakt.pdf] PDF
Stefán Péter_SQWUS4_Témavázlat és absztrakt.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (379kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy hogyan hatott a munkavállalók hatékonyságára az otthoni munkavégzésre történő átállás a Covid-19 vírus alatt. A fő kérdésem mellé még olyan kérdésekre is kerestem a választ a kutatásomban, mint, hogy a hazai munkavállalók milyen arányban és hogy milyen szektorokban kényszerültek, vagy éppen nem kényszerültek otthoni munkavégzésre. Másodsorban, elemeztem a home office-ban dolgozók hangulatát a Covid-19 vírus eddigi hullámai alatt. Az empirikus kutatásom végén, konklúziókat vontam le a kitöltők véleménye szerint az otthoni munkavégzés előnyei és hátrányairól, és hogy mennyire támogatják ezt a fajta munkavégzést a jövőre nézve. Gazdálkodási-és menedzsment szakos hallgatóként, úgy gondolom, hogy a téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen a hazai munkaerőpiacra és különböző szektorokban elhelyezkedő vállalatokra is egyaránt. A jelenlegi helyzet, olyan nehézségek elé állítja mindkét oldalt, amelynek hatására, megváltozik az eddigi hagyományos munkavégzési forma, különös tekintettel a munkavégzés helyére. Szakirodalmi áttekintésemben, bemutattam a 2020. márciusában bekövetkezett távmunkára való áttérést és annak arányait a hazai foglalkoztatottak körében. A távmunka és home office közti különbséget munkajogi szempontból tisztáztam, hogy mely aspektusai lehetnek könnyen félreérthetőek laikus szemmel. A hazai szakirodalom segítségével összegyűjtöttem a legáltalánosabb és leggyakoribb hatásait az otthoni munkavégzésnek, amelyeket az elmúlt másfélévben megtapasztaltak a dolgozók. A digitalizáció, mint egy virtuális híd a munkavállaló és munkáltató között jelent meg a home office ideje alatt. Ennek a jelenségnek külön fejezetet szenteltem és elemeztem, hogy egyes cégek körében mekkora szerepet tölt be.Saját kutatásom módszertana a kvantitatív kutatás és ezen belül hólabda módszert alkalmazva valósult meg. Az elmúlt időszakot tekintve, a téma és az új munkavégzési rendszer rendkívül megosztó volt, ennek érdekében gondoltam, hogy egy általam készített kérdőív segítségével fogom célomat elérni. A megkérdezettek körének a meghatározása előzetesen az volt, hogy aktív munkavállalói jogviszonnyal rendelkezzenek, tehát többségében ez a 18 és 65 év közötti korosztályt érinette. A sokaság és az elemszám növelése érdekében, hólabda módszert alkalmaztam, tehát az általam megkérdezett emberek megosztották a kérdéseimet a saját körükben és így minél szélesebb és színesebb sokaságot tudtam megvizsgálni. Kérdőívemet online platformokon osztottam meg a munkavállalókkal, majd a kapott eredményeket Excel-ben elemeztem. Fő kutatási kérdésem megválaszolása mellett, az empirikus kutatás célja az volt, hogy kiderítsem, hogyan ítélik meg az otthoni munkavégzést a foglalkoztatottak, illetve, hogy a kapott eredmények megerősítik az elméleti részben leírtakat vagy megcáfolják. Célként azt tűztem ki, hogy a home office illetve a hibrid munkarend jövőbeni alkalmazásának megszilárdulása. Szakdolgozatomban több alkalommal említettem, így itt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy kutatásom nem reprezentatív, tehát csak az általam megkérdezettek véleményére tudok támaszkodni. Az eredmények megerősítették az elméleti részben leírtakat, mely szerint a megkérdezettek többségének újdonság volt a 2020. márciusában bekövetkezett Covid-19 járvány következtében létrejövő home office munkarend. Fő kutatási kérdésem a kapott eredmények következtében megválaszolásra került, amely arra a megállapításra engedett következtetni, hogy rövid távon hatékony lehet az otthoni munkavégzés, míg hosszútávon már kevésbé tud érdemben hozzá adni a munkavállalók hatékonyságához. Természetesen, ezt a következtetés csak a kérdőívet kitöltők véleménye alapján tudtam levonni, így általánosságban ez a konklúzió, illetve más konzekvencia nem jelenthető ki.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Kenderesi Ádám
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Mosolygó-Kiss Ágnes
Belső
egyetemi tanársegéd; Menedzsment Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: 21. század, digitalizálás - digitalizáció, koronavírus-járvány (COVID-19), munkavégzés, távmunka
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 03. 08:41
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 03. 08:41

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet