A monetarizmus evolúciója és a modern monetáris elmélet

Szabó Lehel (2021) A monetarizmus evolúciója és a modern monetáris elmélet. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF A monetarizmus evolúciója és a mondern monetáris elmélet.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_PSZ_Szabo_Lehel.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (165kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom a monetáris rendszer fejlődésével foglalkozik, majd a modernkori monetáris politikát vizsgálja. Utolsó szekcióját illetően pedig kitér a modern monetáris elméletre, és annak gyakorlati alkalmazására, valamint az azt övező kételyekre. Első fejezetét tekintve sorra veszi a pénz kialakulásának főbb korszakait, mint: árupénz korszak, aranypénz korszak, aranypénz- és pénzhelyettesítők korszaka, modern pénz korszak. A fejezet konklúziója, hogy a gazdaságban lévő pénz mennyisége a gazdasági kapcsolatok mélyülésével növekszik, hiszen az iránta támasztott igény is nagyobb. Ugyanakkor, az ezzel a növekedéssel együtt járó infláció, már a kezdetektől problémát okozott. Intézményes módon viszont még nem próbálták szabályozni. Másik fontos észrevétel pedig a külső, illetve belső fizetőeszközök kapcsolata és relevanciája, hiszen ahogyan azt láthattuk, amíg egy állam rendelkezik saját fizetőeszközzel, addig gazdasági mozgástere ugyan elsősorban csak a határain belül, de jelentősen magas. Példaként említettem a Világháborút követő aranystandardhoz való visszatérési kísérletet, mely kudarcba fulladt, vagy akár a háború okozta finanszírozási nehézségeket is, mely részben a rögzített árfolyam miatt jelentkezett. A második fejezetben bemutatásra kerül a jegybanki pénzteremtés folyamata, mind a készpénz nyomtatásának útján, de nagyobb fókuszt biztosítva a bankrendszeren belüli transzakciókra, valamint az állam szerepére ebben a folyamatba. A központi bank szerepét követően áttérünk a kétszintű bankrendszer második szintjén történő pénzteremtésre, és annak korlátjaira. Azok után, hogy a pénzteremtés folyamata bemutatásra került, a szakdolgozat áttér a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának bemutatására, majd a klasszikus eszközei kerülnek ismertetésre. Ezt követően a munka áttér a nem konvencionális eszközök bevezetésének miértjére, illetve azok fajtáira. Miután ezen eszközök széles spektrumon diverzifikáltak így három kiemelkedő gazdaság: az EU, USA, illetve Japán jegybankjának példáján keresztül bemutatja a nem konvencionális eszközök alkalmazását a gyakorlatban is, illetve azok reálgazdaságra gyakorolt hatását. Végig nézve az említett nemzetgazdaságokat és a belőlük levonható konzekvenciát elmondható, hogy nem konvencionális monetáris eszközök működnek, de az inflációs félelmek valósak. Az EU esetében bemutatott jelentős részvényár emelkedés jó példa az eszköz gazdaság torzító hatására, de amennyiben a GDP és foglalkoztatási mutatókat is vizsgáljuk látható, hogy a reálgazdaságban célként kitűzött eredmények eléréséhez valódi alternatívát jelent. Az USA monetáris politikáját tekintve, majdnem a teljes nem konvencionális eszköztár használatra került, de az EU-nál tapasztalt piactorzító hatások itt is tetten érhetőek. Japán esete ennél valamivel speciálisabb, mivel itt a jegybanki függetlenség is kérdésessé válik, illetve itt figyelhető meg leginkább a jegybank és a kormány egymáshoz történő közeledése. A japán kormányzati és jegybanki összefonódás tovább bonyolítja ország gazdasági helyzetét. A nulla százalékon finanszírozott állami működés nem rendelkezik refinanszírozási kockázattal, így nincs erős nyomás az államon, hogy felhagyjon a megszokott gyakorlattal, és elkezdje leépíteni adósságállományát. De mindenesetre jól látható módon a nem konvencionális eszközök jól teljesítettek a krízisek kezelésében még úgy is, hogy hosszútávú hatásuk egyelőre nem ismert. Az utolsó új tartalmat bemutató fejezetben pedig a modern monetáris elmélet kerül terítékre. Bemutatásra kerül a modern monetáris elmélet core taralma, és a magas államadósság gazdasági növekedésre gyakorolt hatása. Végezetül a dolgozat levonja a konklúziót, hogy A modern monetáris elmélet jelentősen nem tér el a már korábban kutatott, vagy a már használt gyakorlattól, csak a napjainkban jelenlévő gazdasági kihívások felerősítették a nézet társadalmi támogatottságát. Az állam monetáris finanszírozásának kérdése már korábban megjelent, valamint egyes országok már alkalmazták is. Sőt a koronavírus válság jelentette fiskális és monetáris expanzió az MMT egyes nézeteivel erősen egybevágó gazdaságélénkítő lépéseket tartalmaz. Ugyanakkor, a modell gazdasági implementálás mégis jelentős kérdéseket vet fel. A jegybanki függetlenség egy alacsony inflációs környezetben erodálható, ugyanakkor az infláció elszabadulásakor a függetlenség visszaszerzése kérdésessé válhat, ami az infláció ellen hozott gazdasági lépések esetében kulcskérdés, hiszen a meghozandó, megszorító lépések a legritkább esetben egyeznek egy kormányzat gazdasági céljaival. A magas államadósság, ezáltal pedig a jelentősen laza fiskális politika, a neoklasszikus felfogás szerint, a kamatok emelkedésén keresztül, a közép- és hosszútávú gazdasági fejlődés gátját jelentheti.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	2008-as válság, 21. század, hitelpénzrendszer, monetarizmus, pénztörténet
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:41
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:41

Actions (login required)

Tétel nézet