Oczot Nikolett (2021) A digitalizáció hatása a bankolási szokásokra a koronavírus járványt is figyelembe véve. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
A digitalizáció hatása a bankolási szokásokra a koronavírus járványt is figyelembe véve_Oczot_Nikolett_IIVUDW.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_O_Oczot_Nikolett.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (282kB) |
Absztrakt (kivonat)
A digitalizáció térnyerése az utóbbi években nagyon nagy fejlődésnek indult, de nemcsak mostanság, hanem már régebbre visszanyúlva is beszélhetünk róla. A téma aktualitását tekintve döntöttem úgy, hogy ehhez kapcsolódóan készítem el a szakdolgozatomat. A szakdolgozatom elején a digitalizáció megjelenésén volt a hangsúly, valamint, hogy különböző indexszámok segítségével be tudjam mutatni, hogy Magyarország hogyan áll a digitalizációt tekintve az európai uniós országokhoz viszonyítva. Ezért részleteztem a Digitális gazdasági és társadalom indexet, valamint a Digitális Fizetési Indexet is. Ezek megmutatták, hogy országunk most még nem a legfejlettebb a digitalizációt tekintve. De ez a lemaradás behozható és az erre való törekvés nagy célokat és eredményeket hozhat magával. Ezután az egyre nagyobb hangsúlyt kapó FinTech cégeket mutattam be, kitérve a bankok és a FinTech cégek közötti kapcsolatra is, valamint a hazai FinTech szektor helyzet rövidebb ismertetésére is. Ezt két általam kiválasztott hazai bank áttekintése követte a digitalizációs megoldásaik megismerése végett. Ezt követően az elmúlt évekbeli bankszektorban bekövetkezett nagyobb mérföldkövek részletezése következett. Ez alatt értendő az Azonnali Fizetési Rendszer, a PSD2 irányelv és az Open Banking ismertetése. A dolgozatom első részének a legvégén a koronavírus járvány miatt megváltozott szokásokat kezdtem el vizsgálni, megemlítve itt a GDPR rendelet is, mivel ez egy fontos része annak, hogy a járvány alatt méginkább online térbe kényszerülés miatt az emberek biztonságban tudhassák személyes adataikat. A szakirodalom ismertetése után a készített kérdőívemre beérkezett válaszok bemutatása következett. Ebben a kérdőívben az ismertetett témakörökhöz kapcsolódva tettem fel kérdéseket. Így információkat szereztem a kitöltők számlavezetési szokásaikról, hogy ki hol vezeti bankszámláit, hogy használják-e bankjuk internet- és mobilbankját, és ha igen akkor ezt milyen gyakorisággal teszik. Ezután a még mindig jelen lévő koronavírus járvány okozta változásokat kutattam a bankolási szokásokat tekintve. De leginkább itt ehhez az időszakhoz kapcsolódóan a két legidősebb korosztály szokásainak megváltozását szerettem volna megvizsgálni, mert véleményem szerint őket befolyásolhatta ez a legjobban. Majd pedig az utóbbi évek nagyobb újításainak ismeretére voltam kíváncsi. Tehát tisztában vannak-e a banki ügyfelek, hogy mi is az az Azonnali Fizetési Rendszer, vagy pedig a FinTech cégek. Mindkettő kérdéskört kibővítettem, hogy az AFR-t tekintve adtak-e meg másodlagos azonosítókat vagy használják-e a fizetési kérelmet. A FinTech cégeknél pedig kíváncsi voltam, hogy milyen ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat vettek már igénybe. Végül pedig az önálló véleményük alapján érdeklődtem a digitális újítások felé való nyitottságukról. A kutatás eredményeinek vizsgálata során a válaszadókat négy generációs megosztásra bontottam szét: a baby bommer, az X, az Y és a Z generációra. Mind a négy generáció nagy arányban részt vett a kérdőív kitöltésében, még a legidősebbek is. Ez azt vetíti elő, hogy már nemcsak a fiatalok, de az idősebbek is kezdenek beleszokni a digitális megoldások használatába. A szakdolgozat elején felállított hipotéziseket a kérdőív eredményei alapján értékeltem. Az első hipotézis, ami a digitális banki újdonságok felé való zárkózottságot vizsgálta, elutasításra került. Mivel a kérdőív alapján egyértelműen, számszerűen 85%-ban a nyitottság jellemzi az ügyfeleket ezen újítások felé. A második hipotézis, ami az X és baby boom generáció megváltozott bankolási szokásait tekintette alapnak a koronavírus járvány hatása miatt, nagyon szoros eredményt produkált. 53%- ban azt válaszolták a kitöltők, hogy nem változtak meg szokásaik a vírus miatt, de 47%-uk pedig az ellenkezőjét válaszolta. Ilyen közeli eredmény miatt és a további részletező kérdések szorossága miatt, nem lehet egyértelműen elfogadni vagy elutasítani a hipotézist, ezért javaslom ennek a kutatásnak egy nagyobb célközönség felé való újra megosztását. Hiszen a nagyobb célközönség jobban el tudja oszlatni a válaszokat és az eredmény sokkal egyértelműbb lehet a legvégén. Összegezve az látható, hogy a digitalizáció hódításával Magyarország lépést szeretne tartani. Ez alatt nemcsak a vizsgált pénzintézeti megoldások értendők, hanem az egyének törekvései is. Mivel a járvány miatt az emberek belekényszerültek egy újfajta szituációba, megpróbálják kihozni belőle a legjobbat és alkalmazzák az eddig is használt megoldásokat például a fizetések terén, de az újítások felé sem zárkóznak el. A bankszektorban megfigyelhető újítások és a növekvő ügyfélhajlandóság pedig a jövőben még nagy előny lehet az európai uniós országokhoz való viszonyításban a feljebb lépéshez.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Gazdaságinformatika Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | banki tevékenységek, bankolási szokások, digitalizáció, fintech, koronavírus-járvány (COVID-19), technológiai újítások |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2022. Okt. 03. 08:40 |
Utolsó módosítás: | 2022. Okt. 03. 08:40 |
Actions (login required)
Tétel nézet |