Az érzelmi intelligencia szerepe és fejlesztése a vezetői életben

Tánczos Kornél (2021) Az érzelmi intelligencia szerepe és fejlesztése a vezetői életben. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat Tánczos Kornél A94ZV7 végleges.pdf] PDF
Szakdolgozat Tánczos Kornél A94ZV7 végleges.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (925kB)
[thumbnail of BA_O_Tánczos_Kornél.pdf] PDF
BA_O_Tánczos_Kornél.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (173kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban az érzelmi intelligencia szerepét kutattam a mai vállalatok és különösképpen a vezetők szempontjából, továbbá az erre irányuló lehetséges fejlesztési igényeket és lehetőségeket. A dolgozat felépítését tekintve két fő részből áll. Először egy bővebb szakirodalmi áttekintés keretein belül bemutatásra kerültek az érzelmi intelligenciát övező jelenlegi tézisek, paradigmák. Ez az áttekintés három alcsoportra lett lebontva melyben elsőként az érzelmi intelligencia eredete, pontos jelentéskörének meghatározása áll. A második alcsoport az érzelmi intelligencia fejleszthetőségét hivatott bemutatni, ebben a fejezetben az EQ mérhetőségét, annak lehetséges módszereit, továbbá az ebből eredő fejlesztési lehetőségeket és módszereket vizsgáltam. Utoljára pedig az EQ vállalati környezetben fellelhető szerepét elemeztem mélyrehatóbban, hogy vajon mennyire lehet tetten érni már most napjainkban az érzelmi intelligenciát top vállalatok irányításának életében. Munkám szempontjából mind a három terület kulcs fontosságú volt, ugyanis a szakirodalomból fellelhető válaszok később nagy mértékben segítették, formálták egyéni kutatási kérdéseimet is. A szakirodalmat összegezve kiderült, hogy az érzelmi intelligencia egy igen kényes téma tudományos szempontból melynek oka leginkább annak nehezen definiálhatóságából ered. Érdekes módon azonban, amíg a meghatározását illetve a mérését és fejlesztését illetően nehezen van konszenzus, a vállalati életben való vizsgálat során kirajzolódott, hogy definíciótól függetlenül, a nagyvállalatok már érzik ennek a szerepét és jelentősebb lépéseket is tettek az érzelmi intelligencia alkalmazása felé, mindezt a hatékonyabb vállalat irányítás érdekében. Munkámban pedig pontosan ezt akartam kideríteni, hogy vajon az érzelmi alapú vezetés mennyire lehet releváns napjainkban, mennyire lehet reális egy ilyesfajta növekvő trend. A szakirodalmi példákat tekintve teljes mértékben. Primer kutatásom úgy szintén erre irányult, azaz, hogy mennyire lehet reális egy ilyesfajta vezetési szemlélet ma, mennyire érhető ez tetten jelenleg akár Magyarországon. Empirikus kutatásom azonban hasonlóan ezt a tendenciát rajzolta ki. A primer kutatás során egy, a szakmai gyakorlati helyemet is biztosító hazai pénzügyi tanácsadó céget vizsgáltam, melynek hat vezetőjét interjúztattam személyesen az érzelmi intelligencia ismertségét, vélt szerepét, és lehetséges fejlesztésére való hajlamát illetően. Ezekből az egyenként nagyjából 30 perces félig strukturált interjúkból pedig úgyszintén azt a képet kaptam, miszerint a jelenlegi vezetők egyre inkább érzik az érzelmi alapú és érzelmileg intelligens vezetésnek a fontosságát és realitását. Ez azért roppant releváns mert egy érzelmileg hatékony munkahely nem csak egy pozitívabb vállalati kultúrát teremt, hanem teljesítménye már a számokon is látszik, de úgyszintén kimutatható különbség van a fluktuációban is. Azért is választottam ezt a kutatási témát mert úgy gondolom, hogy ma már abszolút aktuális kérdés, hogy egy vállalat mekkora hangsúlyt fektet beosztottjaik érzelmileg is megfelelő kezelésére, így fokozva teljesítményüket. Napjainkra olyan mértékű lett a verseny gyakorlatilag minden kommersz területen, hogy a nagyvállalatok mindent megtesznek a nagyobb fokú hatékonyság érdekében és az érzelmi intelligencia térnyerése az ilyesfajta vállalatok életében igen csak kiemelendő. A szakdolgozatom pontosan ennek a jelenségnek a részletesebb megvizsgálatát tűzte ki célul, és mind a szekunder mind a primer kutatás azt a képet festette le, hogy az egyelőre talán nyugati tendenciának vélt EQ térnyerés abszolút reális, most történik és érdemes miharamabb komolyan venni. Erre az általam vizsgált pénzügyi tanácsadó cég vállalati vezetését illetően egyértelműen egy pozitív példa a hazai környezetben. Végezetül pedig ennek az EQ alapú vezetésnek a lehetséges vállalati fejlesztésére tettem javaslatot részben specifikusan a választott cég számára, részben azonban általános jelleggel, a jövőbeli növekvő fontosságot illetően is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Horváth Áron
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Mosolygó-Kiss Ágnes
Belső
egyetemi tanársegéd; Menedzsment Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: 21. század, alkalmazottak magatartása, beosztottak, cégvezetés, kapcsolatok kezelése
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 03. 08:40
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 03. 08:40

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet