A költségvetési csalás gazdasági és morális kérdései, valamint az állami gazdaságfehérítő intézkedések Magyarországon

Bajtai Zoltán Péter (2021) A költségvetési csalás gazdasági és morális kérdései, valamint az állami gazdaságfehérítő intézkedések Magyarországon. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Bajtai Zoltán_JA5YK6_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Bajtai_Zoltán.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (353kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom bevezetésében írok a téma aktualitásáról, említem a vizsgálandó területeket, részletezem primer és szekunder kutatásomat, mely esetében szekunder kutatásomnak a szakirodalmi elemzést, primer kutatásomnak pedig a mélyinterjút választottam,  majd felállítottam a téma alapján a 3 hipotézisemet. A dolgozat első bekezdésében ismertetem az adó fogalmát, az adózás alapelveit és jellemzőit, kitérek az adók rendszerezésére, és részletesen leírom a leggyakrabban alkalmazott adó típusokat, mint a jogosultság szerinti, az adóalanyok szerinti, az adó mérték alapján történő besorolást, az adófelhasználás szerinti csoportosítást, továbbá bemutatom az állami adóbevételek alakulását a KSH adatainak felhasználásával. A következő részben kitérek a rejtett gazdaságra, mint általános fogalomra, ismertetem a különböző befolyásoló tényezőket, valamint beszélek az adózási morálról, az emberek pénzhez való hozzáállásáról. A fejezet második felében bemutatom és különbséget teszek az adókijátszás az adóelkerülés és az adócsalás fogalmi meghatározása között, valamint különböző statisztikák és diagrammok felhasználásával bemutatom a nemzetközi rejtett gazdaság méretét, Illetve elhelyem Magyarországot az Európai Unió tagállamai között. A negyedik bekezdésnél részletesen ismertetem a Magyarországon leggyakrabban használt és az egyes szektorokat leginkább érintő adócsalási és adókijátszási technikákat. Említést teszek a fekete és szürke foglalkoztatásról, az alvállalkozói szerződésekkel való visszaélésekről, a fiktív számlakiállításról, és részletes bemutatást adok az egyik legösszetettebb áfacsalási módszerről , a körhintacsalásról. A bekezdésben említést teszek a bevételek elhallgatásáról, a transzferár visszaélésekről, és az offshore ügyletekről. A csalási módszerekkel összefüggésben a következő fejeztben bemutatom az állami gazdaságfehérítő intézkedéseket, melyet két külön témára bontok. Először bemutatom a hazai informatikai fejlesztéseket, ellenőrző rendszereket, mint az online pénztárgépek, az EKÁER, valamint az online számlarendszert. Az említett rendszerek esetében írok a bevezetés idejéről, bemutatom gyakorlati működésüket, és a különböző folyóiratok, és hivatalos statisztikák felhasználásával, bemutatom gyakorlati hatásukat, gazdaságfehérítő szerepüket. A fejezetben ezt követően bemutatom a magyarországi kisadókat, az EVÁT a KATA-t és a KIVA-t. Itt szeretném megemlíteni, hogy az EVA 2020-al megszűnt elavultsága és a magas adómértéke miatt (megszűnésekor 37% volt), elleneben kiemelkedő szerepet játszott a KATA és KIVA kialakításában, illetve nagy hatással volt a vállalkozói kedv serkentésére. A fejezet végén a KATA-val összefüggésben részletezem a bújtatott munkavállalást, mely napjainkban Magyarországon az egyik leggyakrabban használt adócsalási technika. A szakirodalmi elemzést követően bemutatom primer kutatásomat. A kutatás módszertanaként mélyinterjút választottam. Négy, az adózásban széles tudással rendelkező, az adócsalási módszereket ismerő, adott esetben személyes tapasztalattal is rendelkező személlyel készítettem interjút. Az interjú alanyaim között volt kényszervállalkozó, könyvelő, adótanácsadó, illetve az adóhatóságnál dolgozó szakember is, így a témát több oldalról is körbe tudtam járni és egyeztethettem több álláspontot. Kutatásom során az elméleti anyagok felhasználásból szerzett tapasztalataimat összehasonlítottam a mélyinterjú kérdéseire adott válaszokkal. A szakirodalmak feldolgozása során gyűjtött kijelentéseket és állításokat alátámasztják az interjúk során kapott válaszok. Ezek alapján a dolgozatom elején fölállított feltételezésekre az alábbi eredmények születtek:• Az adóhatóság IT infrastruktúrájának fejlesztése pozitív hatással van adócsalások mértékének csökkentésére: Alátámasztom, a hatósági intézkedések mindenképpen úttörő megoldásnak számítanak, és jelentős mértékben csökkentették a visszaéléseket. • Az egyszerű adók bevezetése fehérítette a gazdaságot: Mindenképpen voltak gazdaságfehérítő hatásai, valamint a kisadók bevezetésének hatására nőttek az állami bevételek, serkentette a vállalkozói kedvet. Azonban a kisadóka folyamatosan érdemes reformálni, hogy hosszútávon csökkenteni lehessen a kisadókkal kapcsolatos visszaéléseket. •          A kisadózók tételes adója hosszútávon jó megoldást jelent a vállalkozóknak, összefüggésben az EVA visszaesésével és későbbi megszűnésével: A KATA számos egyéni vállalkozó számára még mindig egy remek megoldás, és jó lehetőség a vállalkozás indítására, köszönhetően az EVA során tapasztalt hibák kiküszöbölésének. Ellenkezőleg a kisadókra vonatkozó törvényeket érdemes valamelyest megreformálni, hogy a kényszermunkavállalás kevésbé lehessen megoldható a vállalkozások számára.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Üzleti Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA) Táv

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó(k), adócsalás, adóelkerülés, adózási magatartás, KATA
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:38
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:38

Actions (login required)

Tétel nézet