Gazdasági bűncselekmények - különös tekintettel a számvitel rendjének megsértésére

Török László (2021) Gazdasági bűncselekmények - különös tekintettel a számvitel rendjének megsértésére. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_TO_Török_László_DYR41G.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (540kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom elsődleges célja volt, egy általános képet festeni a gazdasági bűncselekményekről, nevesítve pár, -napjainkban jelentős mértékben előforduló- elkövetési formát mind elméleti mind statisztikai adatok felhasználásával, kiemelve a számvitel rendjének megsértése bűncselekményt, továbbá bemutatva a könyvelőkre vonatkozó felelősségi kérdéskört. Ezen cél elérése érdekében történeti áttekintéssel kezdtem dolgozatomat, bemutatva a gazdasági bűnözés fejlődését. Egyértelműen megállapítható, hogy bár maga a jelenség –természeténél fogva- szinte egyidős az emberiséggel, robbanásszerű növekedése egybeköthető a 20. század végén végbemenő rendszerváltással. A privatizáció és a gazdasági környezet átformálódása mintegy táptalajként szolgált a piac teljes újraformálódásához, melynek közvetlen következménye lett egy újfajta bűnözési forma kialakulása. Ezt követően a gazdasági bűncselekményt –mint fogalmat és jelenséget- három aspektusból vizsgáltam. Elsőként a hatályos 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről rendelkezéseit vettem alapul, mely alapján definiálásra került, hogy a gazdasági bűncselekmények olyan szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett vétségek vagy bűntettek, amelyek gazdasági tevékenységgel összefüggő jogsértő cselekmények összessége. Ezen részben került bemutatásra két –az elkövetések számát tekintve- jelentős számban előforduló gazdasági bűncselekmény, a csődbűncselekmény valamint a költségvetési csalás bűncselekmények részletes szabályrendszere is. Ezután kriminológiai oldalról közelítettem meg a jelenséget, melynek eredményeként látható, hogy egy sokkal „tágabban” értelmezett fogalommal van dolgunk. Ezen fogalmi meghatározás alapján, gazdasági bűncselekménynek minősül minden olyan magatartási forma mely az egyéni érdekek sérelmén túlmenően, elsődlegesen a gazdálkodás rendjét, valamint a törvényes gazdálkodás kereteit sérti, illetve veszélyezteti. Utoljára a köznapi értelmezést vizsgáltam, mely alapján egy még szélesebben, vagy másképpen megfogalmazva egy markáns határok nélküli fogalmi meghatározást találunk, mely fogalmi meghatározás szerint gazdasági bűncselekménynek tekinthetünk, minden olyan magatartási formát mely során a gazdasági élet szereplői anyagi előnyre tesznek szert, jogellenes vagy erkölcstelen magatartásukkal. Önálló fejezetben került bemutatásra a számvitel rendjének megsértése bűncselekmény. Elsőként összehasonlításra került az 1978. évi és a 2012. évi Büntető törvénykönyv rendelkezései. Ezek alapján megállapítható, hogy jelentős változás a szabályozást illetően nem tapasztalható. A hatályos rendelkezés már nem szankcionálja a könyvvizsgálati kötelezettség megszegését, továbbá megállapítható az egyes büntetési tételek mértékének változása. Részletesen bemutattam a számvitel rendjének megsértése fogalomi kör magatartási normáit –bizonylati és nyilvántartási kötelezettség, könyvvezetési kötelezettség, beszámolási kötelezettség- érintő szabályrendszert. Az ötödik fejezetben a gazdasági bűncselekményeket statisztikai adatként elemeztem. Itt is három oldalról közelítettem meg a témát. Elsőként a PwC 2018-ban megjelent átfogó elemzését dolgoztam fel. Magyarországról mintegy 71 cég –a világot tekintve 7228 szervezet- vett rész a felmérésben. Egyértelműen megállapításra került, hogy a gazdasági bűnözés „virágzik”, mely köszönhető a technika ugrásszerű fejlődésének szemben az ellenőrzési rendszerek egyre-egyre „nehézkesebb” folyamataival. Ezen felmérés eredménye, hogy a magyarországi vállalatok mintegy 51%-a már felismerte, hogy gazdasági bűncselekmény áldozatává vált. Ezen bűncselekmények típusait tekintve kiemelkedő helyen szerepelnek a hűtlen kezelés, az adócsalás, és a pénzmosás fogalmi körébe tartozó bűncselekmények. A fejezet második részében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal utolsó három évben kiadott évkönyveinek szűkített adatait dolgoztam fel. Ennek megfelelően elemzés alá vontam a számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény, az iparjogvédelmi jogok megsértése, valamint a költségvetési csalás bűncselekményeket. Összességében megállapítható hogy a vizsgált 2018 – 2020 időszakban a NAV számos bűncselekményt derített fel, ellenőrzési módszereik egyre kifinomultabbak, a hatáskörös esetek számát tekintve, pedig egyre eredményesebbek. Az adatok alapján megállapítható hogy Magyarországon legnagyobb esetszámmal a költségvetési csalás vezeti a rangsort, melynek esetenkénti átlagos elkövetési értéke közel 35 millió forint. Önálló kutatásként egy 14 kérdésből álló kérdőívet állítottam össze, melynek elsődleges célja annak felderítése volt, hogy a kitöltők miként vélekednek a gazdasági bűncselekményekről. Ehhez kapcsolódó hipotézisem, hogy a faluban/községben lakó válaszadók erkölcsi megítélése a gazdasági bűncselekmények tekintetében, „lazább” mint az egyéb lakóhelyen élő válaszadók esetében. A kérdőív demográfiai adatainak elemzése során megállapítást nyert, hogy „tipikus” válaszadó a 20 – 30 év közötti, városban élő, egyetemi/főiskolai diplomával rendelkező, KKV szektorban dolgozó, nő nemű magánszemély. A válaszok értékelése során meglepő eredményt kaptam arra vonatkozóan, hogy a megkérdezettek egy 1-től 10-ig terjedő skálán mennyire tartják veszélyesnek a gazdasági bűncselekményeket. Megállapítást nyert, hogy a résztvevők összességében nem tartják veszélyesnek ezen bűncselekményeket, az átlagos érték 5,8 pont. Arra is fény derült, hogy a válaszadók többsége nem tartja megfelelőnek a jelenlegi állami intézkedéseket a gazdasági bűncselekmények megelőzésére vonatkozóan, azonban a kiszabott büntetések mértékét illetően közel fele-fele arányban ítélték kellő mértékűnek illetve alulbüntetettnek az elkövetőket. Szintén érdekes eredményt kaptam arra vonatkozóan, hogy a megkérdezettek miként viszonyulnak a gazdasági bűncselekményekhez. A válaszok alapján a megkérdezettek 54%-a gondolja úgy, hogy abban az esetben, ha másoknak nem okoznak kárt a gazdasági bűncselekményeket szabályozó törvények áthághatóak. Hipotézisem a válaszadók tekintetében bizonyításra került, az adatok alapján egyértelműen látható, hogy a nem városban lakók esetében a gazdasági bűncselekmények erkölcsi megítélése kevésbé „súlyos” mint a városban lakóké. Végezetül fontosnak tartottam önálló fejezetben bemutatni a könyvelőkre vonatkozó közvetett felelősségi kérdéskört. Ezt akként valósítottam meg, hogy az alapján vizsgáltam a vonatkozó jogi szabályozást, hogy a feladataikat ellátó könyvviteli szolgáltatást nyújtó magánszemélyek, tevékenységüket milyen jogviszonyban látják el. Ennek megfelelően egy megbízási szerződés esetén beszélhetünk polgárjogi felelősségről, munkaszerződés esetén pedig munkajogi felelősségről. Ettől függetlenül az okozott kár „milyenségétől” függően, bármilyen jogviszonyban is látja el feladatait a könyvelő, büntetőjogi felelősségre (is) vonható.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA) Táv

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bűncselekmény, csődbűntett, felelősség, könyvelő, számvitel
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:38
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:38

Actions (login required)

Tétel nézet