Kis és Közepes Vállalatok finanszírozási környezetének változása a Covid-19 hatására

Szabó Alexandra (2021) Kis és Közepes Vállalatok finanszírozási környezetének változása a Covid-19 hatására. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szabó Alexandra_KOVQZS_szakdolgozat.pdf] PDF
Szabó Alexandra_KOVQZS_szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_Szabó_Alexandra.pdf] PDF
BA_O_Szabó_Alexandra.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (294kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatomat a koronavírus-járvány okozta finanszírozási változások ihlették. A járvány nagyon nagy mértékben érintette a vállalatokat is. A zökkenőmentes működésüket megakasztotta a járványhelyzet. Ebben közrejátszottak a kormány által hozott döntések, illetve a cégek működéséhez szükséges erőforrások átmeneti hiánya. Előfordult, hogy a vállalatok nem jutottak elegendő alapanyaghoz a beszállítóik által vagy az, hogy munkaerő átmeneti hiányával is számolniuk kellett esetleges lebetegedés miatt. Sokak számára nehézkessé vált a hiteleik és lízingjeik törlesztőrészletének kifizetése. A cégek sok esetben nem tudtak elegendő bevételt szerezni a fixköltségeik fedezésére sem.Lízing finanszírozáson keresztül szeretném szemléltetni a kialakult helyzetet, mivel a jelenlegi munkahelyem is a lízingszakmához köt. A dolgozatomban a kis- közepes méterű vállalkozásokat szeretném bemutatni, mivel ők teszik ki a hazai vállalatok többségét. A KKV-k elméleti hátterével kezdtem a szakdolgozatomat, melyben meghatároztam, hogy kik minősülnek mikro- kis- és középvállalkozásnak. Ezt követően bemutattam a KKV-k jelenlegi helyzetét Magyarországon. A koronavírus-járvány miatt sok vállalkozás megszűnt és a várthoz képes kevesebb vállalkozás alakult 2020-ban. A kormány által meghozott óvintézkedések/korlátozások bevezetése miatt csaknem minden ötödik egyéni vállalkozás szüntette meg tevékenységét.A dolgozatom következő szakaszában a lízing történeti hátterét, illetve a fajtáit mutattam be, melyben a nyílt végű pénzügyi lízinget, a zárvégű pénzügyi lízinget és az operatív lízinget hasonlítottam össze egymással. Ebben a fejezetben kitértem a lízingcégek jelenlegi helyzetére és arra, hogy ők miként vészelték át a járvány bekövetkezését követő időszakot. A járvány megjelenését követően visszaesett a lízingelni kívánt eszközök volumene. Ezt valószínűleg a bizonytalanság okozta, ami a járvánnyal járt, illetve sok céget megviselt a kereslet hiánya, így ők kifejezetten nehéz helyzetbe kerültek. Akik lízingelték az eszközeiket, azok bevétel hiányában inkább igénybe is vették a fizetési moratóriumot. A Magyar Lízingszövetség közleményében megjelenő számokból arra tudok következtetni, hogy a mikrovállalatoknak volt a legnagyobb szüksége a kedvezményes kamatozású konstrukciókra és az ő vállalkozásaik szorulnak fejlesztésre.A következő szakaszban azokat a lízingtermékeket mutattam be, amelyek a járvány ideje alatt jelentek meg, hogy segítséget nyújtsanak a nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak. Ide tartozik az NHP Hajrá, EXIM Kárenyhítő, EXIM Fordulat és a Széchenyi Lízing GO!. Személy szerint úgy gondolom, hogy a legnépszerűbb termék a Széchenyi lízing GO!, mivel ez elérhető személygépjármű vásárlásra is, a többi termékkel szemben.A szerencsés vállalkozók még találhatnak a piacon gyári új járműveket és gépeket a piacon, viszont olyan mértékű hiány van belőlük, hogy némely esetben hónapokat kell várniuk rá a vállalkozásoknak némely esetben akár fél évet is vagy többet. Emiatt az új eszköz hiány miatt a vállalkozások hiába szeretnének lízinget igénybe venni, sajnos nincs rá lehetőségük, mivel a lízingbeadók nem tudnak eszközt vásárolni, ami a vállalkozó számára megfelelő lenne. Jelenleg fennáll egy olyan eset, amikor kereslet lenne a lízingre, viszont nincs meg a szállítók által a megfelelő kínálat, így a hitelintézetek nehéz helyzetben vannak.A következő szakaszban a korábban már említett fizetési moratóriumról írtam. Itt külön említettem a moratórium különböző szakaszait, amely jelenleg 3 részre bontható. A kutatásom egyik kérdéséből és az internetes kutatásokból is azt az eredményt kaptam, hogy a vállalatok a fizetési moratóriumot az első szakaszában igényelték. Ez amiatt lehet, mivel akkor automatikusan járt, így, ha valaki elfelejtette időben jelezni, hogy nem kéri, az bekerült a moratórium alá. Illetve, voltak olyan vállalkozások is, akik szándékosan igényelték néhány hónapra, amíg a bizonytalanság részükről eltűnik, látják, hogy a bevételeik mennyire fedezik a költségeiket. A második szakaszban már annak kellett nyilatkoznia, akik továbbra is szeretnék igényelni, így sokan kiléptek belőle. Továbbá a vállalkozásoknak rá kellett jönniük, hogy a futamidő növekedni fog és az eszközeik, pedig amortizálódni, így nem fogja nekik megérni ez a helyzet. A futamidő végén, amikor átkerül a tulajdonjog az eszköz felett a vállalkozások nevére vagy kijelöl a vevő más vevőt, aki nyílt végű pénzügyi lízing esetén meg tudja vásárolni az eszközt maradványértéken akkor már egy rosszabb állapotú eszköz kerül hozzájuk. A harmadik szakaszban már megkellett felelniük a vállalkozásoknak különböző kritériumoknak.Úgy gondolom, hogy voltak nyertesei is a járványnak, akik eredményesen jöttek ki ebből a helyzetből, például a futárcégek. Munkám során is szembesültem vele, hogy a flottakezelő cégek nem csak megújították eszközparkjukat, hanem folyamatosan tudták bővíteni is azokat. Ehhez az igen alacsony kamatozás is közrejátszott, illetve, hogy az eszközök bérbeadása nagyon megugrott az utóbbi időben. A mezőgazdaságban sem észleltek nagyobb akadályokat. A kedvezményes kamatozású termékek nagy szerepet játszottak a járvány nyertesi közé sorolt ágazatok között. A kutatásomban részvevők több mint fele rendelkezik hitellel vagy lízinggel. Ezeknek a vállalkozásoknak közel 80%-a rendelkezik kedvezményes kamatozású konstrukcióval. Akik rendelkeznek kedvezményes kamatozású termékkel, azok többsége NHP Hajrá és Széchenyi Kártya program terméket vettek igénybe. A válaszadó többsége venne igénybe továbbra is kedvezményes kamatozású terméket. A megkérdezett vállalkozások több mint fele érzékelt negatív hatások vállalkozásában, a többség árbevétel visszaesést tapasztalt. A pénzügyi és biztosítási ágazatban dolgozó nem érzékeltek negatív hatásokat a válaszadók közül, illetve ezek a vállalkozások többsége Budapesten található. Voltak vállalkozások, akiknek sikerült helyreállniuk a járvány előtti időszakra, viszont a többségüknek még jelenleg is tart a helyreállítás. A megkérdezettek több mint 80%-a nem vett igénybe moratóriumot, akik viszont igen azok az első szakaszban tették többségében.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Fenyvesi Ádám
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Tóth Arnold
Belső
egyetemi docens; Üzleti Gazdaságtan Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: EXIM, finanszírozás, gazdaság, kis- és középvállalkozás - KKV, lízing, moratórium, NHP
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 03. 08:38
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 03. 08:38

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet