Válságkezelés a vendéglátásban koronavírus-járvány idején egy hazai gyorsétterem esetében

Oláh Vilmosné (2022) Válságkezelés a vendéglátásban koronavírus-járvány idején egy hazai gyorsétterem esetében. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar. (Kéziratban)

[thumbnail of Válságkezelés a vendéglátásban koronavírus-járvány idején egy hazai gyorsétterem esetében.pdf] PDF
Válságkezelés a vendéglátásban koronavírus-járvány idején egy hazai gyorsétterem esetében.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (642kB)

Absztrakt (kivonat)

A 2020-as koronavírus járvány hazai és nemzetközi viszonylatban is megrengette a teljes gazdaságot és annak szektorait. Kína Hupej tartományából induló influenzajárványhoz hasonló fertőző betegség, rettentő hirtelenséggel világjárvánnyá nőtte ki magát, amely gazdasági világválságot eredményezett. A kis-és középvállalkozásokon túl, a világméretű étteremláncok és nagyvállalatok is megérezték a világválság kíméletlen megnyilvánulását. Szakdolgozatom témaválasztásának lényeges pillére tartalmának az aktualitása, időszerűsége. A pangás időszaka fenekestül felforgatta az egész világot és annak eddig működő rendszerét. A témával való foglalkozás kikerülhetetlen volt az életben maradás periódusa peremén. Több gondolati síkon is meg lehet közelíteni a válság helyzetét és kezelését. Az egyetemi éveim alatt tanult tudás és érdeklődésem figyelembevétele okán kézenfekvő volt számomra, hogy a vendéglátás ágazatán belül kívánom a kutatást kivitelezni. Szakdolgozatom témájául a válságkezelés a vendéglátásban a koronavírus-járvány idején egy hazai gyorsétterem esetében témakörét választottam. Fejezeteiben és azok alfejezeteiben a válságkezelés módszereit, a vendéglátásban alkalmazott fortélyokat vizsgálom hazai vonatkozásban. Ezekhez elengedhetetlen a tényszerű előzmények tisztázása. Éppen ez okból kifolyólag az első fejezet a válság kiindulópontjára koncentrálódik. Eme rész soraiban kitérek a vendéglátás és a turizmus ágazatait ért csapásokra és az általuk generált hatásokra. Továbbiakban a gazdaság szegmenseinek leállásához vezetett szankciók ismertetéséül szolgál az első fejezet. A koronavírus-járvány első és második hulláma alatt megélt nehézségek gazdasági és személyes, magánéleti szinten való vizsgálata egyaránt szerepet kölcsönöz ebben a részben. Az egészséget szolgáló korlátozások esedékességének magyarázata, a megélhetési nehézségek és az ambíció elvesztésének valódiságáról nyújt fennálló információkat. Az ezt követő fejezetekben visszatekintek a 2008-as nagy gazdasági világválságra, amely esetének felvázolása után a belőle levont következtetéseket szemléltetem. A két gazdasági világválság összehasonlítása is fellelhető, illetve a jelenleg is aktuális válság kritikus konstellációjáról is szó esik. Egy másik fejezetet szenteltem a válságkezelés felelőséért, amely nem egy konkrét személyt, hanem annál sokkal inkább egy szellemi összefogást határoz meg. Valamint a szakdolgozatom egy-egy töredéke a járvány ideje alatt tapasztalt munkanélküliség, munkaerőhiány és munkaerő-vándorlás nehézségeit boncolgatja. Illetve ezek kapcsolatát, összefüggéseit részletezem. A munkaerőhiány alfejezeteiben vázolom az esetleges okait Magyarországon, a vendéglátás pályáját elhagyók nehézségeit, az esetleges megoldásokat a probléma orvosolására. A munkaerő megőrzésére való törekvés, a tehetséges munkavállalók megtartása, illetve az ehhez szükséges lépéseket is röviden ismertetem. A dolgozat témájából adódóan szükségszerű a vendégorientált és versenyorientált tulajdonságokról is szót ejteni. A vállalkozások piaci értékének megtartásához kellő fokok ismertetése is olvasható ezekben a sorokban. Ezek fontosságaira a vendéglátásmenedzsment fejezetében és annak alfejezetében, a stratégiai menedzsmentben fogok kitérni. Az ötödik fejezetben kitérek a válság nyerteseire, a futárcégekre és az e-kereskedelemben dolgozókra. Hiszen nem szabad megfeledkezni arról a rétegről sem, akik egyértelműen hatalmas bevétel növekedéshez jutottak a járvány kialakulásából fakadóan. Ennek okai jelentőségteljesek lesznek a vizsgálataim során, így azokat is bemutatom a járvány nyerteseiről szóló résznél. Az online forgalom fellendülése és a vendéglátás átalakulása sorokért kiállt. Így az éttermek, gyorséttermek, köztük a McDonald’s nagyvállalat átformálódását is fejtegetem mindezekből kifolyólag. A dolgozat gerincét adó, a válságkezelés fontosságáról, alternatíváiról, programjairól a hetedik fejezetben tud az olvasó bővebben elmélyedni és információhoz jutni. Hangsúlyos a jó válságkezelés ismertetése és tényszerű feltárása, mivel a probléma magjának megtalálását követően lehet ellene tenni és helyreállítani. Elsőként a válságkezelő programokról és a vendéglátás ágazatát érintő támogatásokról tudhat meg többet az olvasó. Az éttermi dolgozók számára is megjelentek olyan kötelezettségek, amelyekkel a járvány megfékezését és ezzel egyidejűleg a válság hatásosnak vélt kezelését szolgálták. Szó esik a kötelező maszkviselésről, a házhozszállítás népszerűségéről, a kötelező távolságtartásról és sok olyan kormány által jóváhagyott és elrendelt intézkedésekről, amelyek betartása országos szinten kötelezővé vált. Mindezek mellett egy csokorba szedtem a környezetvédelemmel kapcsolatos és a környezetet kímélő intézkedéseket, köztük a McDonald’s étteremben is. Ezek megemlítését azért tartottam fontosnak, mivel ezek is támogatják a válság mielőbbi helyreállítását és aktualitás szempontjából is sürgető téma. Érdekesnek véltem ábrázolni a McDonald’s nagyvállalat környezeti és energiai politikáját, amit a járvány ideje alatt tanúsított. Ezekkel a lépésekkel, megoldásokkal csökkentik a környezet szennyezését és energiatakarékos vállalat kialakítását szorgalmazzák. Valamint az élelmiszerbiztonság témáján belül is intézkedések szigorítása volt tapasztalható, amelyek figyelembevétele talán az egyik legégetőbb az összes intézkedés, korlátozás közül. Éppen ezért egyik kiemelkedő része a dolgozat vázának. A téma kapcsán indokoltnak véltem a válságállóság tárgykörének feltérképezését. Itt sorra vettem olyan pontokat, amelyek növelik egy vállalkozás, illetve akár egy ország egységes vállságállóságát. Ennek fontossága nem feltétlen akkor jön elő, amikor egy válság veszi kezdetét, mivel még a válságot megelőzően fel kell készülni rá. Így sokkal hatékonyabb és gyorsabb reagálást érhetünk el. Mindezekért se volt kérdés, hogy egy külön fejezetet szánok a vállságállóság növelésének. Ezzel megkoronázva a szakdolgozatom gerincét. Végül megemlíteném a kényszer szülte változást a kommunikáció terén is, amely sikeresnek bizonyult. A McDonald’s étteremben érzékelt átalakítások élesben kerültek gyakorlása, majd beépültek az éttermi dolgozók tudatába és azóta ösztönösen alkalmazzák és javítják a kommunikációt. Stratégiai lépéseket szedtem össze, amelyek a jobb kommunikáció célját szolgálják. A fejezetben szemrevételezhető az étterem belső változáskommunikációja, amely a munkáltató és alkalmazottjait érintő változásokat tükrözi. A másik része a külső változáskommunikáció, amely az éttermi dolgozók és a vendégek, fogyasztók között lépett fel. Ezekről a módszerekről és fejlesztésekről hiánytalanul a kilencedik fejezetben olvashatnak. A szakdolgozatom témáján belüli fejezetek és azok sorrendisége is indoklásra szorul. A munkám váza felépítését tudatosan határoztam meg. Az első néhány fejezet az előzményekkel és a problémák feltárásával, illetve a szükséges előzetes tudással foglalkozik. Míg a disszertációm gerincét adó téma magja ezt követően kerül részletezésre. Majd a harmadik felében olvasható az éttermi nagyvállalat dolgozóiról készített interjúm és eredményei. Kérdéseimmel az éttermi beosztottak ranglétráját végig járva összegeztem a tapasztaltakat. Tehát az egymásra épülés módszerét választottam a témák és az altémák elrendezésében. Munkám elsődleges célja, hogy betekintést adjak a pandémia alatt szült nehézségek és a válságkezelés módszereinek rengetegébe. Emellett tanulságos céllal helytálló tudással felvértezve dolgoztam ki választott témámat. Bízva abban, hogy a hiányosságokra való rávilágítás és a kezelési megoldások utat mutatnak a jelenleg lecsengő és egy esetleges következő válság megjelenése alkalmával. Hiszen járványok és válságok mindig is voltak és lesznek is. Azonban most már egyidejűleg, egymás hatásaként robbannak világszerte. Így szükséges a magasabb szintre emelendő felkészültség és válságkezelő terv kidolgozása minden gondolati síkon.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Vendéglátás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Turizmus-vendéglátás

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Debreceni János
Belső
egyetemi tanársegéd; Vendéglátás Tanszék; KVIK

Mű típusa: projektmunka
Kulcsszavak: 2008-as válság, állami támogatások, koronavírus-járvány (COVID-19), válságkezelés, válságmenedzsment, vendéglátóipar
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Júl. 25. 17:13
Utolsó módosítás: 2022. Júl. 25. 17:13

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet