Az összeesküvés-elméletek közösségformáló ereje

Hegedűs Angéla (2022) Az összeesküvés-elméletek közösségformáló ereje. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

PDF Hegedűs Angéla_szakdolgozat_végleges_20220509.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja, hogy átfogó képet mutasson az összeesküvés-elméletek eredetéről és hátteréről. Bemutatom, hogy milyen pszichológiai tényezők játszanak szerepet az összeesküvés-elméletek létrejöttében, ismertetem, hogy mi a különbség a konspirációk és az dezinformáció között és hogyan tud ez utóbbi politikai eszközzé válni.Tekintve, hogy az összeesküvés-elméletek terjedésének fő platformja és forrásai a közösségi média egyes oldalai lettek, kvantitatív kutatásomat a 18-29 éves korosztályra fókuszáltam, akik gyakorlottan használják a közösségi média felületeit. Kíváncsi voltam, hogy ez a korosztály mennyire fogékony az összeesküvés-elméletekre. Kutatásomból  az is kiderül, hogy a 18-29 éves korosztály nem hisz abban, hogy a klímaváltozás nem egy létező probléma, nem hisznek a populista konspirációs elméletekben, miszerint az Európai Unió a tagországok szuverenitásának eltüntetésén munkálkodik. Ellenben úgy vélik, hogy nagy valószínűséggel léteznek olyan csoportok, akik a társadalmi és gazdasági eseményeket úgy manipulálják, hogy azok számukra kedvezően alakuljanak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Pedagógia Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Közösségszervezés

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	dezinformáció, konspirációk, kvantitatív módszerek, összeesküvés-elméletek, pszichológia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Júl. 15. 11:25
Utolsó módosítás:	2022. Júl. 15. 11:25

Actions (login required)

Tétel nézet