A Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézet gazdálkodásának vizsgálata

Ferenczy Vivien Pálma (2021) A Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézet gazdálkodásának vizsgálata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Ferenczy Vivien Pálma P2X474.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. December 13.. Download (3MB)
	PDF Titkosítás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (207kB)
	PDF Összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. December 13.. Download (573kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom első fejezetében ismertettem az egészségügyi gazdaságtan kialakulásának okait, ami leginkább abban rejlik, hogy világunkban olyan gyors ütemű fejlődés megy végbe tudományos-technikai szempontból is, hogy azt gazdasági megközelítésben mára hatalmas kihívás lett követni. Orvosszakmai szempontból rengeteg új fejlesztésre, innovációra van lehetőség, ami elő tudná segíteni bizonyos betegségek kezelését, korai diagnosztizálását vagy sikeres gyógyítását, így szükségessé vált egy új tudományág létrejötte. A második fejezetben különböző fogalmak egészségügyi vonatkoztatását igyekeztem szemléltetni. A közjószág esetén például egy jelenleg igen aktuális példával éltem, a védőoltás kérdése. Bizonyos meritorikus javak tekintetében a társadalom egyes részei kisebb mennyiségben kívánnának az adott javak fogyasztásával élni vagy jelen helyzetben egyeltalán nem akarnak részt venni a fogyasztásában. Az államnak lehetősége van a meritorikus javak esetén annak fogyasztási minimumát előírni. A járvány ügyi helyzetre való tekintettel az elmúlt időszakban erre pedig már volt is, hogy sor került. Az egészségügy piaca igen sajátos, hiszen jelen esetben az orvos által birtokolt tudás monopóliumot képez. A társadalom többsége nem rendelkezhet azzal a tudással, amivel a gyógyítás szakemberei, így az orvos saját szolgáltatásának keresettségére jelentős befolyással rendelkezik. Az egészségügyben az igény és szükséglet is jellegzetes. A fogyasztók esetén, akik jelen helyzetben a betegek vannak társadalmi és mentális különbségek, így sok esetben nem feltétlen tudja jól megállapítani azt, hogy éppen milyen egészségügyi ellátásra lenne szüksége, sokszor a vélt szükséglet mögött valódi szükséglet nincs is. Ezek az esetek miatt javasoltak a szűrővizsgálatokon való részvétel. Nyereség szempontjából pedig az egészség mérhetősége nehezen megfogalmazható ugyan, van rá módszer, ami nem más, mint az úgynevezett QUALY mutató. Figyelembe veszi az adott egészségi állapot értékét, illetve az abban eltöltött időt. Egy QALY-nak felel meg a tökéletes egészségi állapotban eltöltött egy év. Amennyiben valaki 0,5 értékű egészségi állapotban tölt el két évet, azt is egy QUALY-ként lehet értékelni. A következő fejezeten keresztül szerettem volna rámutatni arra, hogy pandémia idején miért lenne fontos az egészségügyi gazdaságtanra támaszkodni. A koronavírus egy meglehetősen gyorsan és pusztítóan terjedő járvány, így az igaz, hogy gyorsan kell reagálni, mikor a döntések megszületnek, ám tisztában kell lenni azzal is, hogy amennyiben a covid-19 fertőzés betegeinek ellátására áldozunk fel erőforrásokat, mind humán erőforrás vagy anyagi forrás tekintetben, addig azokat más ellátástól vonjuk meg. Az anyagi forrás tekintetében az a későbbiekben, más alternatívára már nem is lesz alkalmazható, így annak a valószínűsíthető hasznairól le is kell mondanunk és szembe kell nézni a haszonáldozati költségviselléssel. Megfontolandó, hogy a befektetett pénzügyi forrás, milyen eredményt biztosít, fennáll-e annak a lehetősége, hogy ezzel az összeggel más esetben nagyobb társadalmi jólét biztosítható. A járvány által igazán érezhetővé vált az egészség és annak értékének fontossága, rámutat arra, hogy a gazdaság és az egészségügy közötti viszony bizony nagyon érzékeny. Már átvészeltük a vírus harmadik hullámát is és lassan sajnos belelépünk a negyedik hullámba. Az eddigi tapasztalatok és számok alapján már van mire támaszkodni. Érdemes ezeknek az adatoknak feldolgozására az egészség gazdaságtan módszereit is segítségül hívni, hiszen a jövőben hasznos támpontot adhat majd. Magyarország egyébként a képzései révén sok olyan egészség-gazdaságtani szakemberre tud támaszkodni, akik ténylegesen megfelelő tudással rendelkeznek és amennyiben bevonásra kerülnek a járványügyi kutatásokba, úgy segíthetik a döntéshozókat abban, hogy a vírust a legjobb eredmények mellett sikerüljön leküzdeni. A harmadik fejezetben igyekeztem szemléltetni, miképp lehet a döntéshozók munkáját elemzéseken keresztül elősegíteni, amikor például költségeket szeretnénk csökkenteni vagy különböző alternatívákat szeretnénk egymással összevetni. Olyan példával igyekeztem ezt bemutatni, ahol szükség volt minimális piackutatásra is ahhoz, hogy, az intézmény vezetője ténylegesen jó döntést tudjon hozni, lássa azt, hogy milyen piaci viszonyok uralkodnak az adott termék tekintetében. A negyedik fejezetben az egészségügyi finanszírozási rendszer szemléltetésével az volt, a célom, hogy megmutassam annak nehézségeit, érdekességeit. Igaz, hogy a COVID 19 járvány miatt kihirdetett átlagfinanszírozás a 2020. szeptember havi teljesítmények elszámolásától megszűnt, tehát 2020. szeptembertől a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő az egészségügyi ellátásokat a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően finanszírozza, fontosnak tartottam megemlíteni a teljesítményvolumenkorlát fogalmát, hiszen az az általam vizsgált éveket végig kísérte. A következő fejezetekben az általam kiválasztott szervezeti egység gazdasági elemzését készítettem el, melyet a bevételi oldalról kezdtem meg. A II.sz. Patológiai intézet esetén több bevételi típusról beszélhetünk, vannak NEAK bevételek, egyéb bevételek, illetve a belső egészségügyi ellátás bevételei. A NEAK bevételek esetén, szerettem volna szemléltetni a TVK hatását, melynek vizsgálata során láthatóvá vált, hogy hogy bár az intézmény a legtöbb év során végzett vizsgálatok tekintetében, bár többször is jobban Az intézmény egyéb bevételeit a szervezeti egységek, szabad kapacitásuk kihasználásával tudja megteremteni. Megvizsgáltam a bevételek mellett a kiadásokat is és azok megoszlását, ami megmutatta számomra, hogy egy egészségügyi tevékenységet folytató szerv esetén milyen befektetésekben érdemes gondolkodni. Érdekességként megvizsgáltam még, a munkavállalók létszámát és minősítését. Ezen kívül a költségvetési számokat is igyekeztem bemutatni az általam vizsgált négy év során.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bevételek, egészségügy, egészségügyi gazdaságtan, gazdálkodás, kiadások, patológia, teljesítményvolumen korlát
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Már. 11. 11:58
Utolsó módosítás:	2022. Már. 11. 11:58

Actions (login required)

Tétel nézet