Munkaszervezés és munkavégzés a pandémia idején

Gégény Viktória (2021) Munkaszervezés és munkavégzés a pandémia idején. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF SZTK_O_Gégény_Viktória_Szakdolgozat_Munkaszervezés_és_munkavégzés_a_pandémia_idején.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF SZTK_O_Gégény_Viktória.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (766kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom címe a Munkaszervezés és munkavégzés a pandémia idején. Szakdolgozati munkámmal arra törekedtem, hogy még inkább megismerjem a témát érintő szakirodalmat és átfogóbb képet kaphassak a magyarországi munkaszervezési helyzetről a pandémia alatt. Az empirikus kutatásom a dolgozatomban a bevezetést követően, a 2-4. fejezetig taglaltam. A dolgozatomat a távmunka és az otthoni munka definíciójának tisztázásával indítottam, a jogszabályokra támaszkodva. Fontosnak tartottam, hogy a dolgozatom elején ejtsek szót e két definíció különbségeiről, mert véleményem szerint sokan összekeverik a két munkaszervezési formát. Majd a szakirodalom feldolgozásaként kitértem arra, hogy milyen volt a munkaszervezés Magyarországon a pandémia előtt. Az empirikus kutatásból kiderült, hogy a vírus előtt is volt lehetőség az otthoni munkavégzésre, több munkavállaló is dolgozott távmunkában, vagy alkalmanként otthoni munkavégzésben, mégis az is kiderült a szakirodalomból, hogy a munkáltatók nagy része félt a home office-tól. Főleg amiatt, mert nem tudja ellenőrizni sem a munkaidőt, sem a munkát olyan mértékben, ahogy azt személyesen teszi. Emellett a cégek abba az akadályba is ütköztek, hogy a digitális eszköztáruk nem volt home office kompatibilis. A koronavírus miatt rengeteg laptopot vásároltak fel a cégek. A szakirodalom feldolgozása során, arra is fény derült, hogy kik a járvány vesztesei és kik a nyertesei. Hogy mekkora gazdasági válságot okozott a COVID-19 az országnak és így az embereknek is. Tekintve, hogy Magyarországon a GDP 5,1 %-kal esett vissza.A munkáltatóknak muszáj volt racionalizálási lépéseket tenni, a válság hatására, amelyek bizonyos szektorokat különösen erősen súlytottak.Rengeteg ember vált munkanélkülivé, főleg a szolgáltatók, a turizmusban, vendéglátásban dolgozók. De más negatív döntéseket is hoztak a munkáltatók annak érdekében, hogy megmentsék a céget vagy a munkaerőt. Sok helyen alkalmazták a szabadságra küldést, vagy a fizetés nélküli szabadság adta lehetőségeket. Sokan úgy döntöttek, hogy a munkaerő munkaidejét csökkentik, ezzel próbáltak költséget csökkenteni. A „vesztes” iparágak mellett, azért voltak olyan tevékenységek, akiknek a gazdasági helyzete javult ebben az időszakban. Ilyen terület például a szállítmányozás, csomagolás, és az évek óta népszerű informatika is. Kutatásokon keresztül igyekeztem a kialakult helyzetet feldolgozni a dolgozatomban. Fontosnak tartottam, hogy megemlítsem a HR kihívásait a járvány alatt, illetve azt is, hogy mire lehet számítani a jövőben. Az otthoni munkavégzés nem csak munkaszervezési problémákat okozott a HR szakmában dolgozóknak. Gondolniuk kellett arra is, hogy az eltérő generációk más-más digitális kompetenciával rendelkezhetnek. Ezért megfelelő támogatást kellett nyújtani azoknak, akiknek esetleg nem egyszerű feladat az otthoni munkavégzéssel járó új digitális ismeretek elsajátítása. A home office véleményem szerint nem való mindenkinek, ezért egy DISC elemzésen keresztül igyekeztem ezt a területet is ismertetni a dolgozatomban. Dolgozatommal rávilágítottam arra is, hogy az otthoni munkavégzésnek a rengeteg előnye mellett, azért hátránya is van. Sokan érezhetik magukat magányosnak, esetleg túlórázhatnak, amiatt mert elmosódik a határa a munkaidőnek. Az 5. fejezetben található a primer kutatásom bemutatása és elemzése. A kérdések megfogalmazásával arra törekedtem, hogy a válaszolónak minél egyszerűbb dolga legyen és minél pontosabb válaszokat kapjak. A célom az volt, hogy minél több magyarországi területről érkezzen válasz, hogy differenciálni tudjam az adatokat, de törekedtem arra is, hogy külföldről is érkezzen kitöltés, hogy a külföldi helyzetet is megismerhessem a kutatás által. A kérdőíves kutatással szerettem volna választ kapni arra, hogy a magyar munkavállalók hogyan élik meg a pandémiát és ezzel együtt az otthoni munkavégzést. Néhány kérdés arra is vonatkozott, hogy mi volt a pandémia előtt. A kutatást többnyire nők töltötték ki. Magyarország több területéről is érkezett válasz, de leginkább a fővárosból. A kérdőív logikai felépítése segítséget nyújtott az elemzésben, így könnyedén tudtam az adatokat kinyerni. A logikai felépítésnek 3 pillére volt, az első az alkalmazottak, a második a vezető beosztásúak és a harmadik az egyéni vállalkozók. Azt gondolom, hogy a kérdések szeparálásával sokkal eredményesebb lett a kutatásom. Az elemzést igyekeztem minél részletesebben és minél relevánsabb információkkal ellátni.  Az ábrák megszerkesztésénél és kiválasztásánál ügyeltem az esztétikára és arra is, hogy rendeltetésszerűen használjam. Összességében úgy gondolom, hogy minden kérdésemre választ kaptam. És minden olyan területre kitértem a dolgozatommal, ami releváns a dolgozatom témáját tekintve. A kutatást érdemes lehet 5 év múlva megismételni és összevetni a most kapott adatokkal. A jövő ugyan bizonytalan, mert nem tudhatjuk előre, hogy milyen mértékben marad velünk az otthoni munkavégzés lehetősége, de a kutatásom elemzése, illetve a mai tendenciák alapján nagy esély lehet arra, hogy valamilyen hibrid megoldás elfogadható lesz mind a munkáltatóknak és mind a munkavállalóknak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Üzleti és HR menedzsment

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	alkalmazottak, home office, HR, koronavírus-járvány (COVID-19), magyar munkajog
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Már. 11. 11:57
Utolsó módosítás:	2022. Már. 11. 11:57

Actions (login required)

Tétel nézet