Kisgyermeket nevelő szülők munkába való visszatérését befolyásoló tényezők, bölcsődefejlesztési beavatkozások vizsgálata

Csordás Beáta (2021) Kisgyermeket nevelő szülők munkába való visszatérését befolyásoló tényezők, bölcsődefejlesztési beavatkozások vizsgálata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BA_BHMANL_Csordás_Beáta_mell.nélkül.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2031. December 13.. Download (4MB)
	PDF titkosítás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (47kB)
	PDF BA_O_BHMANL_Csordás_Beáta.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2031. December 13.. Download (239kB)
	PDF mellékletek.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2031. December 13.. Download (6MB)

Absztrakt (kivonat)

A nők az 1950-es évektől lépnek be nagy számban a munka világába, azonban napjainkig erős marad hazánkban a szemlélet, miszerint a nők a gyerekért és a háztartásért, a férfiak pedig a család fenntartásáért felelősek. Azonban a nőkben is ott van az önmegvalósítás igénye is mindamellett, hogy nem csak szemlélet, hanem ösztönszinten is a gyermekek az életük középpontját képezik. Dolgozatomban körbejártam, hogyan lehetne az anyákat segíteni a gyereknevelésben. Fontosnak láttam megvizsgálni az anyai attitűdöket, amelyek befolyásolják a munkába való visszatérést. A tipizálás során alapvetően négy csoport különböztettem meg: az alkalmazkodó, aki elfogadja, hogy ez az élet rendje és a család-munka egyensúlyára törekszik; a családcentrikus, aki a munkára csak kötelező teherként tekint; az összehangoló-alkalmazkodó, aki nagy hangsúlyt fektet a támogató rendszerre, hisz az anya jelenlétének fontosságában; és a karierrépítő, aki fontosnak tartja a munkahelyi előremenetelt, aggasztja őket a család-munkahely ellentéte. Legtöbbször a kormányzati politikák sikerességét a gyermekvállalás ösztönzésében látjuk. Magyarországon az állam a gyermek két éves koráig nagyösszegű, fizetésarányos finanszírozást biztosít, ami ösztönzi, hogy az anyák otthon maradjanak. Az apákkal nem lehetséges megosztani az otthoni gyermekfelülegyelet időszakát. Két külföldi példát is hoztam: egyik Hollandia, ahol jelentősen rövidebb a finanszírozott otthonlét hossza (kb. 1 éves korig tart), valamint az apák is jogosultak a gyermekek után szabadságra; a másik pedig Németország, ahol a legnépszerűbb finanszírozási forma a 12+2 hónap, vagyis az apának a rendelkezésre álló 14 hónapból minimum kettőt szükséges kivennie. Az otthon töltött idő finanszírozásának hosszát és az apák bevonását is a nők munkába történő visszatérését befolyásoló tényezőnek tekintem, továbbá az apák bevonásának hosszú távú pozitív hatása is van a család életére. A munkába visszatérést ösztönző tényezők közül a bölcsődefejlesztési szükségleteket vizsgálatam. A vidéki lakosság jelenleg az ország lakosságának mintegy 70%-át teszi ki. 2020-ig megfigyelhető volt a vidékről Budapestre és Pest megyébe költözési tendencia, azonban ez 2020-ban megfordult. Országos viszonylatban, 2016. év bázisán vizsgálva a lakosságszám-változási trendeket látszik, hogy Győr-Moson-Sopron megye lakossága 0,66%-al, Fejér megye pedig 0,11%-al növekedett, a legnagyobb csökkenés pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében tapasztalható -0,88%-al. A 2016-2021 közötti népességszám átlagának és a bölcsődefejlesztési igények (létező férőhelyek, TOP és GINOP igények összesen) és megítélt támogatások összefüggésének függvényillesztéssel történő vizsgálatával megállapítható, hogy a lineáris regresszió függvény illeszkedik legjobban és a lakosságszám 75,22%-ban, az élveszületések száma pedig 86,48%-ban határozza meg a bölcsődefejlesztéseket, tehát mindkét demográfiai jellemzővel szoros összefüggést mutat a férőhelybővítés száma. Primer kutatásom során interjúkat készítettem. Törekedtem arra, hogy a bölcsődefejlesztéssel érintetteket lehető legszélesebb körét kérdezzem. Válaszadók között volt Magyarországi Családi Bölcsődék Közhasznú Egyesületének elnöke, a Miniszterelnökség Családokért Felelős Programtervezési Osztály vezetője, egy megyei önkormányzat bölcsődefejlesztési projekteket megvalósító menedzsere, egy kisgyermeknevelő és egy szülő, aki gyerekét bölcsődébe adta. Az interjúk alapján fejlesztendő területnek látom a férőhelyszám területi eloszlásának a tervezését, a kisgyermekekkel foglalkozó szakemberek szakmai, elhivatottsági hátterét, az infrastrukturális színvonalat, a kisgyermekes szülők szemléletformálását, támogatását a munkába történő visszatérés optimális időpontjának meghatározásában.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adafeldolgozás, állami támogatások, bölcsőde, kisgyermekes szülők, munkavállalás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Már. 11. 08:47
Utolsó módosítás:	2022. Már. 11. 08:47

Actions (login required)

Tétel nézet