Kisgyermeket nevelő szülők munkába való visszatérését befolyásoló tényezők, bölcsődefejlesztési beavatkozások vizsgálata

Csordás Beáta (2021) Kisgyermeket nevelő szülők munkába való visszatérését befolyásoló tényezők, bölcsődefejlesztési beavatkozások vizsgálata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of BA_BHMANL_Csordás_Beáta_mell.nélkül.pdf] PDF
BA_BHMANL_Csordás_Beáta_mell.nélkül.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2031. December 13..

Download (4MB)
[thumbnail of titkosítás.pdf] PDF
titkosítás.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (47kB)
[thumbnail of BA_O_BHMANL_Csordás_Beáta.pdf] PDF
BA_O_BHMANL_Csordás_Beáta.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2031. December 13..

Download (239kB)
[thumbnail of mellékletek.pdf] PDF
mellékletek.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2031. December 13..

Download (6MB)

Absztrakt (kivonat)

A nők az 1950-es évektől lépnek be nagy számban a munka világába, azonban napjainkig erős marad hazánkban a szemlélet, miszerint a nők a gyerekért és a háztartásért, a férfiak pedig a család fenntartásáért felelősek. Azonban a nőkben is ott van az önmegvalósítás igénye is mindamellett, hogy nem csak szemlélet, hanem ösztönszinten is a gyermekek az életük középpontját képezik. Dolgozatomban körbejártam, hogyan lehetne az anyákat segíteni a gyereknevelésben. Fontosnak láttam megvizsgálni az anyai attitűdöket, amelyek befolyásolják a munkába való visszatérést. A tipizálás során alapvetően négy csoport különböztettem meg: az alkalmazkodó, aki elfogadja, hogy ez az élet rendje és a család-munka egyensúlyára törekszik; a családcentrikus, aki a munkára csak kötelező teherként tekint; az összehangoló-alkalmazkodó, aki nagy hangsúlyt fektet a támogató rendszerre, hisz az anya jelenlétének fontosságában; és a karierrépítő, aki fontosnak tartja a munkahelyi előremenetelt, aggasztja őket a család-munkahely ellentéte. Legtöbbször a kormányzati politikák sikerességét a gyermekvállalás ösztönzésében látjuk. Magyarországon az állam a gyermek két éves koráig nagyösszegű, fizetésarányos finanszírozást biztosít, ami ösztönzi, hogy az anyák otthon maradjanak. Az apákkal nem lehetséges megosztani az otthoni gyermekfelülegyelet időszakát. Két külföldi példát is hoztam: egyik Hollandia, ahol jelentősen rövidebb a finanszírozott otthonlét hossza (kb. 1 éves korig tart), valamint az apák is jogosultak a gyermekek után szabadságra; a másik pedig Németország, ahol a legnépszerűbb finanszírozási forma a 12+2 hónap, vagyis az apának a rendelkezésre álló 14 hónapból minimum kettőt szükséges kivennie. Az otthon töltött idő finanszírozásának hosszát és az apák bevonását is a nők munkába történő visszatérését befolyásoló tényezőnek tekintem, továbbá az apák bevonásának hosszú távú pozitív hatása is van a család életére. A munkába visszatérést ösztönző tényezők közül a bölcsődefejlesztési szükségleteket vizsgálatam. A vidéki lakosság jelenleg az ország lakosságának mintegy 70%-át teszi ki. 2020-ig megfigyelhető volt a vidékről Budapestre és Pest megyébe költözési tendencia, azonban ez 2020-ban megfordult. Országos viszonylatban, 2016. év bázisán vizsgálva a lakosságszám-változási trendeket látszik, hogy Győr-Moson-Sopron megye lakossága 0,66%-al, Fejér megye pedig 0,11%-al növekedett, a legnagyobb csökkenés pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében tapasztalható -0,88%-al. A 2016-2021 közötti népességszám átlagának és a bölcsődefejlesztési igények (létező férőhelyek, TOP és GINOP igények összesen) és megítélt támogatások összefüggésének függvényillesztéssel történő vizsgálatával megállapítható, hogy a lineáris regresszió függvény illeszkedik legjobban és a lakosságszám 75,22%-ban, az élveszületések száma pedig 86,48%-ban határozza meg a bölcsődefejlesztéseket, tehát mindkét demográfiai jellemzővel szoros összefüggést mutat a férőhelybővítés száma. Primer kutatásom során interjúkat készítettem. Törekedtem arra, hogy a bölcsődefejlesztéssel érintetteket lehető legszélesebb körét kérdezzem. Válaszadók között volt Magyarországi Családi Bölcsődék Közhasznú Egyesületének elnöke, a Miniszterelnökség Családokért Felelős Programtervezési Osztály vezetője, egy megyei önkormányzat bölcsődefejlesztési projekteket megvalósító menedzsere, egy kisgyermeknevelő és egy szülő, aki gyerekét bölcsődébe adta. Az interjúk alapján fejlesztendő területnek látom a férőhelyszám területi eloszlásának a tervezését, a kisgyermekekkel foglalkozó szakemberek szakmai, elhivatottsági hátterét, az infrastrukturális színvonalat, a kisgyermekes szülők szemléletformálását, támogatását a munkába történő visszatérés optimális időpontjának meghatározásában.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: adafeldolgozás, állami támogatások, bölcsőde, kisgyermekes szülők, munkavállalás
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Már. 11. 08:47
Utolsó módosítás: 2022. Már. 11. 08:47

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet