Az agilis szoftverfejlesztés szemléltetése elméletben, és a Logmein gyakorlati példáin keresztül

Czerovszki Adrián (2021) Az agilis szoftverfejlesztés szemléltetése elméletben, és a Logmein gyakorlati példáin keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Az agilis szoftverfejlesztés szemléltetése elméletben, és a Logmein gyakorlati példáin keresztül.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_czerovszki_adrián.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (423kB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban úgy gondolom, hogy különösen felértékelődtek az agilis tulajdonságok. Egy olyan világban, ahol egyik napról a másikra be kell zárni az irodákat és távmunkára kell átállni emberek millióinak, jól megállja a helyét ez a szemléletmód. Mikor az agilis szoftverfejlesztés témakörét választottam fontosnak tartottam, hogy a jövőre nézve releváns témában végezzem majd a kutatásaim. Több tényező miatt már a dolgozatom írása előtt is aktuálissá vált számomra a szoftverfejlesztés néhány módszertana. Először a BGE-n folytatott tanulmányaim során kezdtem el érdeklődni iránta, mikor szoftverfejlesztés módszereinek elméletéről tanultam. Majd a munkahelyemen szoftverfejlesztőként mélyebb betekintést nyerhettem az agilis szoftverfejlesztés gyakorlati alkalmazásába is. Így összeségében a téma mélyebb elméleti tanulmányozását követően gyakorlati hasznot is jelenthet majd a kutatásom munkám során. Szakdolgozatom célja, hogy feltárja az agilis módszerek kialakulásának folyamatát és annak okait, valamint részletes elméleti betekintést adjon erről a szemléletmódról. Ugyanakkor gyakorlati nézőpontból is bemutassa, hogy milyen módon alkalmazzák ezt a megközelítést napjainkban egy távmunka központú vállalatban. Kutatásom célkitűzése pedig felmérni, hogy a Covid-19 hatására kialakult új munkakörülmények hogyan hatottak az agilis szoftverfejlesztésre Magyarországon, különösen a fejlesztők produktivitására. Fontosnak tartom felmérni ezt a tényezőt, mivel az informatikai ágazatokban manapság rengeteg betöltetlen pozíció van. A fejlesztők alacsony produktivitása pedig hozzájárulhat a vállalatok ilyen jellegű nehézségeihez, és a fejlesztők mentális jóllétére sincs jó hatással. A dolgozatom felépítésénél és törekedtem arra, hogy elkülönüljenek az elméleti részek, és gyakorlatias megközelítésű, saját szemszögből bemutatott tartalmak. Az elméleti rész keretében első lépésként a szoftverfejlesztés korai szakaszát mutattam be, amit több tradicionális modell ismertetésével kötöttem össze. A vízesés modellt, az iteratív és inkrementális modellt, végül pedig a kettő ötvözetének is mondható spirál modellt szemléltettem. Ez egy alapot adott az agilis szoftverfejlesztés bemutatásához, mivel törekedtem kitérni az első modellek problémáira is. Így ezt követően bemutattam agilis szoftverfejlesztés közvetlen előzményeit és a szemlélet alapvető elemeit a negyedik fejezet első szakaszában. Majd összevetettem a hagyományos modellekkel ezt a megközelítést, és szemléltettem az extrém programozást, a jegyvezérelt fejlesztést, és a kanban-t. Az elméleti áttekintés után gyakorlatiasabb megközelítéssel bemutattam először a vállalatot, ahol kutatásomat végeztem és a terméket, amin dolgozom. Majd a napjainkban legelterjedtebb agilis módszertant a scrum használatát mutattam be a csapatom munkavégzése során. Kérdőíves kutatásom részleteit az ötödik fejezet során ismertettem. A magyar gyökerekkel rendelkező kis cégként induló, de mára már multinacionális informatikai megoldásokat nyújtó vállalattá érett LogMeIn Kft. dolgozói körében végeztem. Összeségében a 21 kérdésből álló felmérésemhez 46 ember járult hozzá. A válaszok elemzését, és a hipotézisem megválaszolását is a SPACE keretrendszeren keresztül végeztem, melynek minden betűje egy-egy mérőszámot takar. Ezáltal több nézőpontból felmértem a fejlesztők és a csapatok produktivitásának változását a távmunka központú munkavégzés óta. Az eredményekből kiderült, hogy a produktivitás pontos mérése igen összetett, és számos tényező befolyásolhatja. Több mutatónál is kettősség figyelhető meg, nagy arányban javulást és hasonlóan magas arányban romlást is tapasztaltak az emberek. Ez alapján törekedtem javaslatokra például, hogy gyakrabban, és részletesebben mérjék az egyének, és csapatok produktivitását. Ha ezt elkezdik alkalmazni a vállalaton belül remélhetőleg hamarabb fény derül arra, hogy milyen tényezők gátolják az egyes fejlesztőket vagy csoportokat a produktivitásukban. Mindezek ellenére, összeségében elmondható, hogy a keretrendszer alapján öt dimenzióból négynél, hogy nem romlott vagy inkább javult a fejlesztők, csapatok produktivitása. Így a hipotézisem beigazolódott, az agilis szoftverfejlesztés nem produktívabb, ha kizárólag hagyományos irodai környezetben zajlik, mintha távmunkában vagy hibrid munkakörnyezetben alkalmazzák.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	agilis módszertan, SCRUM, SPACE keretrendszer, szoftverfejlesztés, távmunka
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Már. 11. 08:46
Utolsó módosítás:	2022. Már. 11. 08:46

Actions (login required)

Tétel nézet