A 2020-as válság gazdasági hatásainak bemutatása három magyarországi vállalaton keresztül

Fajkusz Gábor (2021) A 2020-as válság gazdasági hatásainak bemutatása három magyarországi vállalaton keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Szakdolgozat_DZ7W45_Fajkusz Gábor.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Titkosítás Legrand Zrt.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (64kB)
	PDF SZTK_O_Fajkusz_Gábor.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (523kB)

Absztrakt (kivonat)

ÖSSZEFOGLALÁS A Covid vírushelyzet 2019 decemberében jelent meg a világban. A vírus terjedése 2020-as évre elérte Európát és a Magyarországot. Az Európai gazdaságoknak egy teljesen új helyzettel kellett megküzdeniük. A kormányok országokat zártak le, gazdaságokat állítottak le. A vállalakozásoknak is egy új, eddig nem látott problémát kellett kezelniük.  Az Uniós országok különböző mértékben, de egymástól tanulva kezdték kezelni a vírus okozta válságot. Szigorító intézkedések bevezetése mellett, gazdaságélénkítő és megsegítő törvényeket is alkottak. A 2020-as év a vírus és az új gazdasági helyzethez való alkalmazkodást teremtette. A szakdolgozatomban három különböző Magyarországon működő vállalkozást mutattam be. Ezek a vállalkozások szektoronként, méretüknél és tulajdonosi összetételként változóak voltak. A Hungaro Hydro Plusz Kft., aki szenny és ivóvíz szivattyúk telepítésével és forgalmazásával foglalkoznak. Mikro,- kis,- és közép vállalkozási kategóriát képviselték, magyar tulajdonossal. A Csongrádi Víz-és Kommunális Nonprofit Kft, aki hulladékgazdálkodási, közszolgáltatói szektorban szerepel önkormányzati tulajdonnal, állami szerepvállalással, valamint a Legrand Magyarország Zrt. multinacionális vállalat, villamossági szerelvények gyártásával és forgalmazásával foglalkozó francia tulajdonú cégeket választottam. A vállalkozásoknál a közzétett, nyilvános beszámolók, kiegészítő mellékletek alapján egy külső mérlegelemzést készítettem. A vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetüket tanulmányoztam, három évre visszamenőleg. Kutattam és vizsgáltam a mutatószámok alapján, hogy a 2020 évi koronavírus okozta válság hogyan hatott, a kiválasztott cégekre. A cégek nem végeztek olyan tevékenységeket, amit kormányzati szinten bezártak volna, gondolok itt a turizmus és vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozásokra. A kutatásom és elemzésem során a mérleg adatokból, és mutatószámokból olyan jellegű következtetést lehetett levonni, amik már meglévő, vagy nem a koronavírus által generált problémák voltak, ezekre a pénzügyi mutatókra nem volt érezhető hatással a válság, de ha volt is, azokat a vállalatok menedzsmentje kellő időben és kellő módon lereagálta, így a már végleges mutatószámokban nem volt jelentős eltérés a tervezetnél. A három cég eszközszerkezeti és forrásszerkezeti mutatóit összehasonlítva a magánszektorban működő vállalakozások a HHP Kft. és a Legrand Magyarország Zrt. összetétele stabilabb, a számok egy jobb gazdálkodásra utalnak, mint az önkormányzati tulajdonban lévő CSVK. Nonprofit Kft. A eszköz összetételi mutatóknál a nonprofit Kft-nél a legkisebb, a befektetett eszközök aránya. A CSVK Nonprofit Kft. vevőkövetelések összege jelentős mértékben növekszik, míg a HHP Kft. és Legrand Zrt. kevésbé, ez a követelés növekedés nincs összefüggésben a Covid által okozott válsággal. A forrásszerkezeti mutatók vizsgálatánál a szintén jelentős eltérést a CSVK. Nonprofit Kft. mutatószámaiban láttam. Az idegen forrás aránya magas, ami a rövid lejáratú kötelezettségnek tudható be. A vizsgált cégek jelenetős hosszú lejáratú hitellel, nem, vagy csak minimálisan rendelkeznek. A CSVK Nonprofit Kft. évről évre csökkenő, de még jelentős összegű hátrasorolt kötelezettsége negatívan hat a mutatószámok összetételére. Az adósságállományi és eladósodottsági mutatók is hasonló tendenciát mutatnak. A legmagasabb érték itt is a Nonprofit Kft-nél van, de évről-évre csökkenő értékkel. A Legrand Zrt-nél nem rendelkezik hosszú lejáratú kötelezettséggel, így ennél a cégnél több adósságállományi mutató nem értelmezhető. A likviditás vizsgálata során megállapítható, hogy a HHP Kft és a Legrand Zrt. hasonló magas paraméterekkel rendelkeznek, működésüket folyamatosan ellenőrzik, riportálják, látszódik a controlling és a menedzsment és a tulajdonosok elvárása, amelynek egyik fontos pillére a pénzügyi stabilitás, ennek is köszönhető, hogy ezek a cégek a 2020-as válságos évet, pénzügyi nehézségeit könnyebben kezelték. A CSVK Nonprofit Kft likviditási mutatószámai alacsonyak. Az interjúból is kiderült, hogy a cég heti pénzügyi riportokat elemez, a probléma megoldása érdekében, de ez a cég működéséből adódó sajátossága. A ROE és ROA mutatók tekintetében a CSVK Nonprofit Kft számai 2019-es és a 2020-as éveiben a kritikus érték alá süllyed, nem sikerült kellő jövedelmezőséget teremteniük. A Legrand Magyaország Zrt-nek jóval magasabbak a jövedelmezőségi mutatóik, mint az átlagos értéket elérő HHP Kft-nek. A cash flow elemzés megmutatta, hogy a mindhárom vállalkozás működési pénzáramlása pozitív volt, a vizsgált években, a HHP Kft 2019-es évét leszámítva, ahol egy kisebb -1.986 e Ft-os érték mutatkozik, de ennek a működés, likviditás tekintetében nincs jelentősége, a magas kezdeti nyitó pénzeszközállomány miatt. A finanszírozási cash flow a működési cash flow-hoz képest nem jelentős a cégeknél. Az éves pénzeszköz változásra hatással van a magas befektetési cash flow értéke, ez mindhárom cégnél megfigyelhető, a pozitív működési pénzáramlás nem minden esetben finanszírozta a beruházásokkal járó költségeket, így egy adott gazdasági évben negatív pénzeszköz változással járt a beruházás. A cash flow mutatónál látszódik, hogy a verseny szférában működő cégek a 2020-as évben inkább a pénzeszközt felhalmoztak, költségeket csökkentettek, tartalékot képeztek, még a Csongrádi Víz- és Kommunális Nonprofit Kft esetében, a működéshez szükséges beruházásokat el kellett végeznie, mert ennek hiányában a közszolgáltatás leállását veszélyeztetheti, de ez a pénzeszköz állomány változásra negatívan hatot a likviditásukra. A Legrand Magyaroszág Zrt egy összetett szervezeti felépítésben működő nagyvállalat. A válság már a mutatószámok elemzéséből is látszódik, hogy jelentősen nem hatott a gazdásági tevékenységükre. A cégnél is voltak a késztermék, alapanyag tekintetében nehézségek, de rövid ideig tartott, a gyártásnál nem okozott problémát. A HR menedzsment és a munkaerő megtartására törekedett és védelmük nagyon fontos volt. A létszámot megőrizték, bízva abba, hogy a 2020 második felében a gyártás kiegyenlítődik, ez beigazolódott, így a vállalatnak nem kellett elküldeniük embereket, majd utána újra felvenni. A Covid elleni védelmi intézkedésekre gyorsan és szigorúan alkalmazkodtak, vigyázva a gócpontok kialakulására, és az esetleg ebből adódó gyár bezárásra, vagy leállásra. A Zrt. controlling és pénzügy osztálya havi szinten riportál az igazgatóságnak. A mutatószámok elemzése mind a gyártás, mind a kereskedelem tekintetében fontos információs eszköz. Az üzleti tervet az anyavállalatnak kell prezentálni és az igazgató tanáccsal elfogadtatni. Ennek tervezésében is szerepet játszik a controlling és a pénzügyi osztály. A büdzsét a társosztályokkal közösen készítik el, összehangolva. A cash flow működésben a cégcsoport egymást kisegítő cash pool finanszírozási rendszert alakítottak ki, ez biztosítékot ad a cégnek a megfelelő likviditásra. A Zrt. 2008-2009 évi válság kezeléséből is sok tapasztalatot szerző menedzsmentje jól alkalmazkodott a 2020-as évi változásokra. Multi vállalatként Magyarországon ők határozzák meg a fizetési határidőket a magyarországi beszállítónál, ami általában 60 nap. A vevő követelések rövidebb 30 napos fizetési határideje, arra utal, hogy kétszer megtudják forgatni a beszerzési összeget, ezzel is kihasználva a nagyságukból adódó versenyelőnyt, ezt Európai Uniós szinten szabályozták, mivel régebben ennél több, akár 90 napos fizetési határidő is volt, ami egy kisebb beszállító esetében fizetési nehézségeket okozhatott. A Legrand Magyarország Zrt által egy nemzetközi háttérrel rendelkező, stabil, lehetőségeit kihasználó, sok dolgozót foglalkoztató, jól működő gazdasági társaság. Csongrád-Csanád megye egyik meghatározó vállalata. A HHP Kft. interjújából egy jól működő mikrovállalkozást ismertem meg. A fontosnak tartom megemlíteni, mivel mikro-, kis-, és középvállalkozásról van szó, a vállalkozás szervezeti-erőforrás ábráján látható, hogy a döntési jogkör szabályozott. Ez sok kisvállalkozásnál nem alkalmazzák, mivel az ügyvezető, aki a legtöbb esetben tulajdonos is, hozza meg a döntést, gyakran érzelmi alapon, és nem pénzügyileg és gazdaságilag alátámasztva. Ennél a cégnél az ügyvezető folyamatosan egyeztetve a gazdasági vezetővel, valamint külsős tanácsadó cégekkel, hozza meg a döntéseket. Véleményem pozitív, melyet a cég mutatószámai is alátámasztanak. Likviditását és kapacitását még növelni is tudta a válság idején. Higgadt maradt az ügyvezető alapanyag hiány kezelésekor. Tapasztalatom szerint, az átlagnál több egyeztetést és számítási kimutatást végeznek az elemzett Kft-nél.  A jövőbeni raktár beszerzés,- és telephely váltás,- napirenden van. Az említett a beruházásánál, a cégvezetés az adott lehetőségeit maximális próbálta kihasználni, nem kockáztatva a működésüket. Az információ áramlás, amit fontosnak tartok, az ügyvezető elmondása szerint zökkenőmentes, attól függetlenül, hogy a gazdasági vezető mellett a pénzügyi előrejelzést külsős partner végzi. A munkaerő gazdálkodása az cégnek úgy gondolom, hogy túlságosan kitett lesz, ha túl nagy mennyiségbe alkalmaznak alvállalkozókat, ami akár hosszú távon negatív hatással is lehet. Esetlegesen nem, vagy nehezen lehet őket irányítani, kevésbé rugalmasak, nem a nevük alatt fut a projekt, Good Will rontása, más mintha egy saját munkavállalóval végeznék el a munkát. A munkaerőhiány problémát jelent a Kft-nél. A pandémia előtti is nehézkesen sikerült pótolniuk a munkavállalóikat, de erről nyilván az interjúban említett gyár Kecskemétre való telepítése már jóval korábban problémát okozott. A magas pénzeszköz állomány, a telephely vásárlási szándéknak köszönhető, mivel költözést tervez a Kft., és egy pénzeszköz felhalmozást végez. A forgótőke egy projekt előfinanszírozásánál is jelentős összeget igényelhet. Gondot látok a túlságosan nagy állami és Eu-s beruházásoktól való függősségtől, még ha nem is várható, hogy a már meglévő és folyamatban lévő kivitelezéseket felfüggesztik, de egy szigorú állami költségvetési politika könnyen leállíthatja, vagy kitolhatja az új beruházások kezdetét. Az állami költekezés, ami a válságkezelési intézkedések miatt megnőtt, ennek következtében egy megugró államháztartási hiány lett Magyarországon. Ezt el kell kezdeni csökkenteni, erre már a Magyar Nemzeti Bank is tett utalást, miközben az inflációval is folyik a harc, mivel megszokottól jóval magasabb 5%-6% körüli értéken mozog. Ezek olyan külsős hatások, amik véleményem szerint nem elhanyagolhatók, érinthetik a céget. A cégvezetésnek amennyiben a növekedésük előreláthatóan biztosított, el kellene gondolkozni egy olyan szervezeti egység kialakításán, ahol a gazdasági vezető alatt, egy pénzügyi és számviteli csoportot hoznának létre. A számviteli részt egy könyvelő, még a pénzügyi részt egy controller végezné, így napra kész információt kapna a vállalkozás gazdasági vezetője és az ügyvezetése. Ennek a költségoldalát érdemesnek tartanám kivizsgálni. A Csongrádi Víz-és Kommunális Nonprofit Kft-re összességébe elmondható, hogy annak ellenére, hogy viszonylag magas létszámmal működnek, a térségben jelentős foglalkoztatóként, tartósan negatív hatása nem volt a pandémiának. Az is megállapítható, hogy ahol munkavállalók vannak ott, ha nem is közvetlenül, de közvetetten problémát okozott a válság. A cég irodai alkalmazottjaira volt (iskolák bezárása miatt, Home Office) inkább hatással. A fizikai munkaerő, kevés hiányzással el tudta végezni, a munkáját. Ez sok embernek természetes dolgok, hogy kiteszi a háza elé a szemetet, és azt menetrendszerűen elviszik, de az interjú rávilágított arra, hogy milyen nehézségekkel kellett a Kft-nek menet közben megküzdeniük. A Covid állami megsegítését nem lehetet kihasználniuk, nem jutottak többlet forráshoz. A kieső embereket, még ha kevés is volt, pótolni kellett. Az otthon lévő emberek szemétfelhalmozás elszállítása sem okozott problémát. A munkavállalók megfelelő védelme fontos volt. Külön meg kellett szervezni a kórházakból, hogyan tudják elhozni a szemetet, gondolok itt a fertőző, Covid osztályokról.  A cégnek úgy sikerült ezt a folyamatot kialakítani, hogy nem lett náluk igazolt fertőzött csupán 1 fő. A munkaerőhiány mellett elmondható, hogy a Kft-nél is az anyag, alkatrészek beszerzése adott félelemre okot. Próbáltak egy-egy rendelésnél egy nagyobb tétel felhalmozni, itt az anyaggazdálkodás működésének volt fontosabb szerepe. Az ügyvezető rávilágított arra a problémára, ami nem feltétlenül a válság okozta. Gondolok itt a 2017-évi osztalék kifizetésére. Az akkori tulajdonosi kör, osztalékpolitikájának nem a likviditási probléma előidézése volt, csak akkor fizetnek, ha a cég az adott üzleti évben ki tudja termelni az összeget. A vevőkintlévőség magas aránya a szektor sajátossága. A külső mérlegelemzésemkor, gyakran felmerült benne kérdésként, hogy mitől növekszik a vevőkintlévőség, illetve százalékosan mekkora összeg, ebből a lejárt, kifizetetlen összeg. Az önkormányzati tulajdonú közfeladatokat ellátó cégként nagy a függőségük a bevétel tekintetében. El lehet mondani, hogy a bevételük tervezhető, de a vevőkövetelések határidőre történő kifizetése kiszámíthatatlan. A controllingnak a heti szintű likviditásnál nagyon fontos szerepe van, ha esetleg nem jól, vagy tévesen mérik fel a pénzeszköz állományt, vagy a költségeket, akkor könnyen fizetésképtelenné válhat a cég. A valódi Covid által okozott problémák és annak kezelésének módját az ügyvezetők és vezérigazgató interjújából ismertem meg. Mindegyik cégnek meg volt a saját nehézsége a koronavírus alatt. A munkaerő hiánya, azaz HR erőforrás okozott gondot. A HR mellett az alap anyagbeszerzés, vagy annak hiánya, amit mindhárom cégvezető megemlített. Költségmegszorítással, munkaerő kiszervezéssel reagáltak ezekre a problémákra a vállalkozások. Összességében elmondható, hogy ezek a cégek a koronavírus válságot leküzdötték, a pénzügy és a controlling segítségével a vállalatvezetés hatékony volt a védekezésben, de véleményem szerint a 2020-as év után a 2021-es és a 2022-es évben is újabb, nem várt gazdasági nehézségeket kell leküzdeniük pl.: energia és nyersanyag robbanás, infláció, Ft/Euró árfolyam, valamit az egészségügyi kockázat is jelentős. A vírus mutációk is bizonytalanságra adnak okot. A cégvezetőknek reagálniuk kell és remélem a vizsgált vállalkozásoknak ezeket a problémákat is olyan hatékonyan kezelik, mint ezt a 2020-as válság évében tették.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pü controller és tanácsadó

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	adósságállomány, cash flow, likviditás, pénzeszközök, pénzügyi terv
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Már. 11. 08:45
Utolsó módosítás:	2022. Már. 11. 08:45

Actions (login required)

Tétel nézet