A KKV szektor finanszírozásában szerepet játszó legfontosabb pénzügyi intézmények és finanszírozási termékek

Bakonyi Péter (2021) A KKV szektor finanszírozásában szerepet játszó legfontosabb pénzügyi intézmények és finanszírozási termékek. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat_Bakonyi-Peter_RV8UZW.pdf] PDF
Szakdolgozat_Bakonyi-Peter_RV8UZW.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_Bakonyi_Péter.pdf] PDF
BA_O_Bakonyi_Péter.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (189kB)

Absztrakt (kivonat)

Annak érdekében, hogy az állam ne torzítsa a tiszta piaci versenyt az állami támogatások nem érhetők el közvetlenül, azok közvetetten – bizonyos pénzügyi intézményeken keresztül – érhetők el a KKV szektor szereplői számára. Kutatásom során azt vizsgáltam meg, hogy melyek ezek az intézmények és milyen finanszírozási termékekkel próbálja az állam megkönnyíteni a mikro-, kis- és középvállalkozások működését, válság idején a túlélésüket, elősegíteni fejlődésüket és fejlesztési elképzeléseikben partner lenni. A Szakdolgozatom során a következő állítás hitelességét vizsgáltam meg: az államilag támogatott finanszírozási programok alacsonyabb kockázatot jelentenek a finanszírozó intézmények számára, ezáltal jobban ösztönzik a KKV-k hitelezését és azok szélesebb körét érik el, mint a piaci alapú finanszírozás keretében nyújtott pénzügyi termékek. A kutatást, a KKV-k helyzetének bemutatásával és vizsgálatával kezdtem, amelynek keretében megvizsgáltam a finanszírozás típusait, a KKV-k összetételét Magyarországon és az EU-ban, az állami szerepvállalást KKV-k finanszírozási forráshoz jutásában, valamint a szektort érintő főbb kockázatokat. A továbbiakban bemutattam négy finanszírozást végző pénzügyi intézményt, amelyeket az általam összeállított komplex elemzési rendszer alapján értékeltem és az esetleges kockázataikat meghatároztam. Ez a négy pénzügyi intézmény a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Export-Import Bank Zrt., a KAVOSZ Zrt. és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. volt. Azért ezek az intézmények kerültek kiválasztásra, mert ezen pénzügyi intézmények termékei valóban a kockázatok csökkentését és a külső finanszírozási források igénybevételének növelését szolgálja a kis- és középvállalkozások számára és jelentős szerepet játszanak a gazdaság pandémia utáni újraindításában. Mindezek mellett összehasonlítottam a piaci alapú finanszírozási rendszer, valamint az állami finanszírozás során felmerülő kockázatokat és kitértem a finanszírozási forrást igénylő vállalkozások kockázataira is. Ezt követően külön kiemeltem a KAVOSZ Zrt. által nyújtott Széchenyi Kártya Programot, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. intézményi kezességvállalását, valamint a kapcsolódó állami díjtámogatásokat. A Széchenyi Kártya Program keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások állami kamattámogatásra, kezelési költség támogatásra vagy kezességi díjtámogatásra jogosultak, amely támogatások kockázatcsökkentő hatásuk miatt jelentősen serkentik a külső finanszírozási forrás bevonását. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt kezességek a klasszikus kölcsönökhöz járnak, amelynek keretében a vállalkozó a hitel felvétele során igényelheti az intézmény kezességvállalását, ezzel csökkentve a vállalkozás finanszírozást nyújtó pénzügyi intézménnyel szembeni kockázatát. A vállalkozás ezért kezességi díjat köteles fizetni a Garantiqa részére, de az állam kezességi díjtámogatást biztosít, így három részre osztódik a kockázat: a vállalkozás, a Garantiqa és a finanszírozó intézmény között. Továbbá az állam makrogazdasági szabályozó erejével meghatározza a kezességi díj felső határát is a díjtámogatásra jogosult ügyleteknél. A kutatást végén összefoglaltam a pénzügyi intézmények elemzését és a kutatás során megállapított tapasztalatokat: az állami támogatás révén valóban alacsonyabb a finanszírozó intézmények kockázata, így ténylegesen jobban ösztönözhető a KKV-k hitelezése, mint a piaci alapú finanszírozás keretében nyújtott termékek. Ugyanakkor egyes tanulmányok (KKV Stratégia 2019-2030) ráébresztettek arra, hogy a vállalkozókban lévő bizalmatlanság miatt nem érnek el több vállalkozást az államilag támogatott termékek, mint a hagyományos piaci alapú finanszírozás keretében nyújtott termékek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Jeneiné Gerő Henriett Emese
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Kozma Gábor
Belső
főiskolai docens; Pénzügy Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: állami támogatás(ok), finanszírozás, hitelezés, hitelezési kockázat, kezességvállalás, kis- és középvállalkozás - KKV, külső forrás
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Már. 11. 08:45
Utolsó módosítás: 2022. Már. 11. 08:45

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet