A KKV szektor finanszírozásában szerepet játszó legfontosabb pénzügyi intézmények és finanszírozási termékek

Bakonyi Péter (2021) A KKV szektor finanszírozásában szerepet játszó legfontosabb pénzügyi intézmények és finanszírozási termékek. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Bakonyi-Peter_RV8UZW.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Bakonyi_Péter.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (189kB)

Absztrakt (kivonat)

Annak érdekében, hogy az állam ne torzítsa a tiszta piaci versenyt az állami támogatások nem érhetők el közvetlenül, azok közvetetten – bizonyos pénzügyi intézményeken keresztül – érhetők el a KKV szektor szereplői számára. Kutatásom során azt vizsgáltam meg, hogy melyek ezek az intézmények és milyen finanszírozási termékekkel próbálja az állam megkönnyíteni a mikro-, kis- és középvállalkozások működését, válság idején a túlélésüket, elősegíteni fejlődésüket és fejlesztési elképzeléseikben partner lenni. A Szakdolgozatom során a következő állítás hitelességét vizsgáltam meg: az államilag támogatott finanszírozási programok alacsonyabb kockázatot jelentenek a finanszírozó intézmények számára, ezáltal jobban ösztönzik a KKV-k hitelezését és azok szélesebb körét érik el, mint a piaci alapú finanszírozás keretében nyújtott pénzügyi termékek. A kutatást, a KKV-k helyzetének bemutatásával és vizsgálatával kezdtem, amelynek keretében megvizsgáltam a finanszírozás típusait, a KKV-k összetételét Magyarországon és az EU-ban, az állami szerepvállalást KKV-k finanszírozási forráshoz jutásában, valamint a szektort érintő főbb kockázatokat. A továbbiakban bemutattam négy finanszírozást végző pénzügyi intézményt, amelyeket az általam összeállított komplex elemzési rendszer alapján értékeltem és az esetleges kockázataikat meghatároztam. Ez a négy pénzügyi intézmény a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Export-Import Bank Zrt., a KAVOSZ Zrt. és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. volt. Azért ezek az intézmények kerültek kiválasztásra, mert ezen pénzügyi intézmények termékei valóban a kockázatok csökkentését és a külső finanszírozási források igénybevételének növelését szolgálja a kis- és középvállalkozások számára és jelentős szerepet játszanak a gazdaság pandémia utáni újraindításában. Mindezek mellett összehasonlítottam a piaci alapú finanszírozási rendszer, valamint az állami finanszírozás során felmerülő kockázatokat és kitértem a finanszírozási forrást igénylő vállalkozások kockázataira is. Ezt követően külön kiemeltem a KAVOSZ Zrt. által nyújtott Széchenyi Kártya Programot, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. intézményi kezességvállalását, valamint a kapcsolódó állami díjtámogatásokat. A Széchenyi Kártya Program keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások állami kamattámogatásra, kezelési költség támogatásra vagy kezességi díjtámogatásra jogosultak, amely támogatások kockázatcsökkentő hatásuk miatt jelentősen serkentik a külső finanszírozási forrás bevonását. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt kezességek a klasszikus kölcsönökhöz járnak, amelynek keretében a vállalkozó a hitel felvétele során igényelheti az intézmény kezességvállalását, ezzel csökkentve a vállalkozás finanszírozást nyújtó pénzügyi intézménnyel szembeni kockázatát. A vállalkozás ezért kezességi díjat köteles fizetni a Garantiqa részére, de az állam kezességi díjtámogatást biztosít, így három részre osztódik a kockázat: a vállalkozás, a Garantiqa és a finanszírozó intézmény között. Továbbá az állam makrogazdasági szabályozó erejével meghatározza a kezességi díj felső határát is a díjtámogatásra jogosult ügyleteknél. A kutatást végén összefoglaltam a pénzügyi intézmények elemzését és a kutatás során megállapított tapasztalatokat: az állami támogatás révén valóban alacsonyabb a finanszírozó intézmények kockázata, így ténylegesen jobban ösztönözhető a KKV-k hitelezése, mint a piaci alapú finanszírozás keretében nyújtott termékek. Ugyanakkor egyes tanulmányok (KKV Stratégia 2019-2030) ráébresztettek arra, hogy a vállalkozókban lévő bizalmatlanság miatt nem érnek el több vállalkozást az államilag támogatott termékek, mint a hagyományos piaci alapú finanszírozás keretében nyújtott termékek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	állami támogatás(ok), finanszírozás, hitelezés, hitelezési kockázat, kezességvállalás, kis- és középvállalkozás - KKV, külső forrás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Már. 11. 08:45
Utolsó módosítás:	2022. Már. 11. 08:45

Actions (login required)

Tétel nézet