Klímaváltozás – Globális probléma, lokális katasztrófa

Czombos Barnabás (2021) Klímaváltozás – Globális probléma, lokális katasztrófa. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Czombos_Barnabás_PSZK.pdf] PDF
Czombos_Barnabás_PSZK.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (869kB)
[thumbnail of BA_O_Czombos_Barnabás.pdf] PDF
BA_O_Czombos_Barnabás.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (251kB)

Absztrakt (kivonat)

A klímaváltozás napjainkra az egyik, hanem a legégetőbb problémák egyikévé vált, amit azonnali hatállyal kezelni kell, illetve gyökerekig nyúló változásokkal, erőt nem kímélve kell minél hamarabb megpróbálni rendbe hozni. Engem személy szerint évek óta foglalkoztat ez a kérdés, hogy hogyan lehetne a legeffektívebb módon fenntartható életmódra váltani, illetve az emberekben ezt tudatosítani, ez által hosszú távon lehetővé téve egy olyan generáció kinevelését, amelynek a környezetvédelemben tett lépések már nem csak előírt, betartandó törvényeknek számítanak, hanem természetesnek veszik, hogy élhetőbbé kell változatni a bolygónkat. Továbbá nagyon fontosnak tartom megfigyelni a cégek hozzá állását, és hosszú távú fenn tarthatósági tervüket, mivel az egyik legfontosabb terület lenne, ami nagymértékben hozzájárul a változáshoz. Ebből kifolyólag fontos törvényeken keresztül betartatni a szabályokat, mivel csak a közös együttműködéssel lehet elérni a javulás felé vezető útra  Szeretném vázolni azokat a pontokat, hogy napjainkra milyen mértékben érinti a klímaváltozás az életünket, és a mindennapjainkat. Ehhez szeretnék számos szakirodalmat feldolgozni, amiből releváns információk szűrhetőek le, illetve levezethető az egész folyamat, feltárva az ok-okozati következményeket. Továbbá a hazai környezetre, azon belül az Alföldön található Homokhátságra gyakorolt hatását szeretném bemutatni a klímaváltozásnak. Az itt található területen a gazdák a radikális változások következtében nagy kihívásokkal néznek szembe, amiknek következtében a települések mentén húzódó csatornákon új víz visszatartási módszereket kell alkalmazniuk, amivel földterületeket árasztanak el, így biztosítva a talaj megfelelő minőségét a következő évek megfelelő termőképességére. Továbbá három település, Móricgát, Szank, és Jászszentlászló létrehozta a Dongér – Kelőér Vize Egyesületet, ezzel is fellendítve a közös együttműködést. A tevékenységük elemzése, és a vezetőjükkel készített interjú során szeretném bemutatni, amit eddig elértek, valamint, hogy milyen kilátásokat biztosít ez a jövőre nézve.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Farkas Gergely
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Hauber György
Belső
főiskolai docens; Üzleti Gazdaságtan Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: globális probléma, környezetvédelem, talaj, talajvízszint, tájvédelem
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Már. 11. 08:45
Utolsó módosítás: 2022. Már. 11. 08:45

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet