Bereszlényi Lea Krisztina (2021) Az adószabályozás és az adóellenőrzés szerepe a feketegazdaság felderítésében. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
19891124.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_O_Bereszlényi_Lea.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (316kB) |
|
Archive (ZIP)
mellékletek.zip Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
Absztrakt (kivonat)
A rejtett vagy fekete gazdaság, mint jelenség megjelenik minden társadalomban. Ennek szerteágazó okai vannak, amiket szükséges feltárni és szükséges ellenük felvenni a harcot, mivel több káros következménnyel is járnak a társadalomra, mint egészre nézve. Egyrészt megkárosítják a költségvetést és ezáltal csökkentik a közfeladatok finanszírozására és a hátrányosabb helyzetben lévő rétegek megsegítésre vagy adókedvezményekre fordítható forrásokat mivel jelentős bevételektől esik el, másrészt torzítják a gazdasági versenyt és a gazdaságról statisztikai adatokkal alátámasztott kép minőségét rontják. Az általánosan használt meghatározás értelmében a rejtett gazdaságba tartozik minden olyan nem regisztrált tevékenység, amely hozzájárul a bruttó hazai össztermék előállításához. Több tényező befolyásolhatja a rejtett gazdaság meglétét, ezek pedig az ország fejlettségének színvonala, az adórendszere, adókultúrája, jogrendje, intézményrendszere, az adóhatóságok működésének színvonala és fejlettsége. Ebből következi, hogy a rejtett tevékenységet a gazdaság működésének zavarai hívhatják életre, ezért a rossz hatékonysággal működő fejlődő országokban nagy a mértéke, míg a fejlett, jogilag jól szabályozott országokban meglehetősen kicsi. Megjelenésük oka kereshető személyi szinten, a társadalomban és gazdaságban, a túlzott adóterhelésben, az intézményi rendszer minőségében vagy színvonalában, a túlzott állami szabályozásban, az ország általános életszínvonalában, a szegénységben, az általános kulturális színvonalban, az adózási morálban, de mindenképpen több tényező együttesen határozza meg, hogy milyen területeken és milyen mértekben jelenik meg a fekete gazdaság egy társadalomban. Véleményem szerint két alapvető szegmens van, amely legfőbb mozgatója a jelenségnek. Az egyik az adóterhek alakulása, a másik pedig egy országban az általánosan megfigyelhető jogkövetési hajlandóság (melyet befolyásolhat az adózási rendszer bonyolultsága). A fellelhető tanulmányok és felmérések alapján négy olyan szektor van ma Magyarországon, amelyek a legérintettebbek. Ezek az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás és a használt gépjárművek forgalmazása. A tendenciák javulását mutatnak és ezt több tényező mozdította elő. Egyik tényező az adókötelezettségeket szabályozó jogszabályok folyamatos felülvizsgálata és változása. Jelenleg az Art. és az Air. és a kapcsolódó kormányrendelet szabályozza az adózással kapcsolatos eljárásokat. Mindhárom jogszabály részletekbe menően próbálja meghatározni, hogy mihez kell tartania magát az adózónak és annak, akire az eljárás kiterjed vagyis a jogszabályon keresztül minden részletre kiterjedően zárulnak be a kiskapuk. A gazdasági 1 tevékenység megkezdését megelőző adóregisztrációs eljárástól a vállalkozás megszüntetéséig mindenre kiterjednek a jogszabályok. Kevés diszpozitív rész van bennük vagyis pontosan gyakorlatilag meghatározzák, hogy mikor mi a teendő. A másik fontos lehetőség a hatóság kezében az ellenőrzések. Általánosságban elmondható, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások is igyekezenek elkerülni az ellenőrzéseket. Az adókerüléssel működő vállalkozások is igyekeznek a látható tevékenységüket úgy szervezni, hogy ne adjanak okot az ellenőrzésekre. Természetesen egy jogkövetési vizsgálat fel tud tárni hiányosságokat a tevékenység folyamatában és ennek lehet a következménye adóellenőrzés. Amennyiben szükséges, akkor az adóhatóság végezhet úgynevezett kapcsolódó vizsgálatokat is, hogy feltérképezze az adózó szerződéses partnereit, vevőit és szállítóit, azok kapcsolódási pontjait az ellenőrzés alá vont vállalkozással és az összes kapcsolati hálóban lévő vállalkozás és azok vezetői és adózói múltjuk látható vagy megismerhető az adóhatóság számára. Az ellenőrzések kapcsán feltárt részben vagy egészben elmulasztott adókötelezettségek alapján az adóhatóságok az ellenőrzés lezárásánál meghatározzák a jogkövetkezményeket is, ami adóhiány esetében adóbírságként a feltárt adóhiány ötven százaléka, de amennyiben bevétel eltitkolásával vagy bármilyen hamisítással van összefüggésben az adóhiány, akkor az adóbírság kétszáz százalék. Ez visszatartó erő lehet az adóelkerülés szempontjából is. Az ellenőrzések alapján feltárt mulasztások és az adózó terhére megállapított adókülönbözet és kapcsolódó bírságok biztosítására az adóhatóság intézkedéseket is foganatosíthat az adóhiány és bírság összegéig, amennyiben annak megfizetése másképp nem biztosított. Ez jelentheti a tevékenység eszközeinek, árukészletnek lefoglalását is. Az utóbbi években a gazdaság fehérítését szolgáló új adónemek és informatikai megoldások/technológiák kerültek bevezetésre. Az online pénztárgépek bevezetése és kötelezővé tétele, az online számla rendszer bevezetése és rövid időn belüli kibővítése, az EKAER rendszer bevezetése, a jövedéki termékek ellenértékének kizárólag elektronikus úton való kifizetése szabály, a KATA és KIVA kedvező adónemek bevezetése, az adófizetési biztosíték intézménye, mind azt célozzák, hogy az adóhatóság számára minél több vonalon beérkezzenek az adatok, minél kevesebb mód legyen a bevételek eltitkolására és az adószabályok kijátszására. Ezek a gazdaság fehérítése céljából bevezetett új, adózást érintő eljárások és megoldások, jelentős SZJA és ÁFA bevételt hoztak és hoznak a költségvetésnek, bevezetésük költsége pedig ehhez képest elhanyagolható. 2 Meg kell azonban említeni, hogy a COVID-19 járvány nem biztos, hogy a jó irányt nem fordította vissza vagy nem lassult-e le a gazdaság fehérítésének folyamata. Ezt majd későbbi statisztikai adatokból fogjuk megtudni bár már vannak tanulmányok a témával kapcsolatban. A gazdaság fehérítésében azonban még vannak lehetőségek. A kormány kedvező adópolitikája és számos sikeres gazdaságfehérítő intézkedése ellenére a hatalmas méretű, tíz év alatt megduplázódott hazai készpénzállomány a szürkegazdaság fő forrása és eszköze: hófehér gazdaság csak a készpénzállomány drasztikus csökkentésével érhető el. Ennek azonban vannak korlátai, mind az emberek gondolkodásában, mind pedig szokásaikban. A készpénzállomány növekedése Magyarországon több dolgot is jelezhet. Ellentmondásnak tűnik, hogy a gazdaság számottevő fehéredése ellenére a készpénzállomány a duplájára nőtt az elmúlt tíz évben. De ez összefüggésben lehet az alacsony bankok által nyújtott kamatokkal, a befektetések bizonytalanságával és azzal is, hogy a mai bérek, mégha nem is elégségesek, de sokkal magasabbak, mint tíz évvel ezelőtt. Így, aki régen is szívesebben tartotta otthon a vagyonát készpénzben és fizetett belőle készpénzben, az biztosan nem fogja havi néhány forintos kamat miatt ezt a kényelmes szokását megváltoztatni. További lépés lehet a gazdaság fehérítésében a készpénzkímélő megoldások folyamatos fejlesztése és minél több területre történő kiterjesztése és több fejlesztési terület összekapcsolása. A gazdaságfehérítésben egyik legfontosabb tényező az adóterhek csökkenése. Évekkel ezelőtt bejelentette a pénzügyminiszter, hogy a cél az egyszámjegyű SZJA bevezetése. Erre a megoldásra nagyon sokan várakozással tekintenek. Előnye pedig az adóék jelentős csökkenése lehetne.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Pénzügy Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | adóeljárási jog, adóelkerülés, adóellenőrzés, adófizetési kötelezettség, adórendszer reformja |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2022. Már. 11. 08:44 |
Utolsó módosítás: | 2022. Már. 11. 08:44 |
Actions (login required)
Tétel nézet |