Balogh Krisztián Zoltán (2021) A Szahara és Száhel-övezetben felmerülő édesvízhiány okozta lokális és globális problémák és lehetséges megoldásaik. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Balogh_Krisztián_Zoltán_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB) |
|
PDF
Balogh_Krisztián_Zoltán_Temavazlat-es-osszefoglalas.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (292kB) |
Absztrakt (kivonat)
Napjainkban több, mint 1 milliárd embernek nem jut rendszeresen tiszta ivóvíz, és ez a szám várhatóan a jövőben gyorsuló ütemben nő. Egyes vészforgatókönyvek szerint 5-10 éven belül az emberiség kétharmadának nem lesz elegendő ivóvize. Korunk egyik legsúlyosabb[BS1] , megoldatlan problémája a vizek folyamatos szennyezése, valamint a kritikus mértékű vízhiány. A statisztikák szerint a világon évente 6-7 millió ember veszíti életét és több, mint 250 millióan betegszenek meg szennyezett, vagy fertőzött víz fogyasztása miatt. A vízhiány miatt rohamosan csökkennek az élelmiszerhozamok, az ott lakók alapvető élelmiszerigényeit sem tudják kielégíteni, ami rendkívül komoly geopolitikai feszültségekhez és a fejlettebb országokban kritikus szintű migrációs nyomáshoz vezethet. (Glied, 2009) A Föld édesvízkészlete rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg az országok között, de még országokon belül is vannak szignifikáns eltérések. A Rák- és Baktérítők mentén elhelyezkedő országok általában küzdenek a szárazsággal. Az ivó- és öntözővíz hiány ezeken a területeken a legjelentősebb. Sokszor az életben maradáshoz szükséges vízmennyiség sem áll rendelkezésre egyes területeken. Ennek következtében megindul a területek elnéptelenedése. Az édesvíz gazdasági szerepe nagyon fontos és megkérdőjelezhetetlen a fejlődő országokban. Általában ezek a főként afrikai, illetve középázsiai országok, a technológiai fejlettség visszamaradottabb szintje mellett, főként a mezőgazdaságból állítják elő GDP-jük jelentős részét. Kiemelten fontos a jó vízgazdálkodási stratégia és a fenntarthatóság ezeken a területeken. Azonban a gyors fejlődés gyakran ütközik a fenntarthatósági alapelvekkel. Ezért gyakran túlhasználják a területeket, és így a fejlődés üteme is visszaesik.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | elsivatagosodás, Édesvíz, klímaváltozás, migráció, Szahara, Száhel-övezet, vízgazdálkodás |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2022. Már. 11. 08:44 |
Utolsó módosítás: | 2022. Már. 11. 08:44 |
Actions (login required)
Tétel nézet |