IT toborzás és kiválasztás Magyarországon a koronavírus járvány idején

Császár Patrik György (2021) IT toborzás és kiválasztás Magyarországon a koronavírus járvány idején. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF IT toborzás és kiválasztás Magyarországon a koronavírus járvány idején.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (838kB)
	PDF BA_O_Császár_Patrik_György.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (261kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatomban a koronavírusjárvány idején történő IT toborzás és kiválasztás folyamatairól és azok esetleges változásáról írtam két magyar tulajdonú és vezetésű vállalat példáját összehasonlítva. Az egyik egy középvállalat, melynek fő tevékenysége a személyzeti tanácsadás informatikusokra fókuszálva, a másik pedig egy nagyvállalat, melynek fő tevékenysége a szoftverfejlesztés és külső tanácsadó cég segítség nélkül oldja meg a munkaerő beáramlását a cég soriba.  A kutatási kérdéseimet ennek tudatában fogalmaztam meg:  •                  Milyen különbségek vannak az IT toborzás és kiválasztás folyamatok során egy tanácsadó cég és egy IT nagyvállalat között? Hogyan hatott ezekre a folyamatokra a pandémia? •                  Hogyan változott a változott az IT piac dinamikája a koronavírusjárvány alatt a vizsgált cégek szempontjából?  •                  Hogyan jelenik meg az automatizáció a vizsgált cégek toborzási és kiválasztási folyamataiban? •                  Történt minőségbeli változás a nyitott pozíciókra pályázó/pályáztatott jelöltek létszámában? Változott az ajánlatelfogadások száma a koronavírusjárvány alatt?  •                  Érzékelték az Újratervezés Program, illetve struktúraváltó képzések végzett pályakezdő informatikusok megjelenését a piacon? Mik a tapasztalatok velük kapcsolatban?     Ahhoz, hogy a primer kutatásomat megfelelően előkészítsem, igyekeztem a legelfogadottabb hazai és legkorszerűbb külföldi szakirodalmakat feldolgozni, illetve azokat az empirikus ismereteimmel kiegészíteni, hiszen több, mint két éve én is ezen a területen tevékenykedem. Először a munkaerőáramlás két részfolyamatát mutattam be a toborzást és a kiválasztást.  A toborzás leírása során először magát a folyamatot mutattam be. Miután sikerült világossá tenni a folyamat jelentőségét, a toborzási módszerek forrásaira tértem át. Először a feldolgozott tankönyvek alapján szétválasztottam a toborzási folyamat kiindulópontját belső és külső forrásokra. A felsorolás után mindegyiket részletesen bemutattam a fellelhető szakirodalmak, az alkalmazó cégek weboldalai és saját tapasztalataim alapján. Itt már jobban szembesültem azzal a ténnyel, hogy a források szakirodalmi hazai feldolgozottsága nem teljesen naprakész, ezért volt szükséges más, szakmai szempontból fontos írásokat és a saját tudásomat alapul venni. A részletes bemutatás után az IT toborzási terület egyik legnépszerűbb forrását mutattam be még részletesebben, a LinkedIn-t. Ez a felület és az általa biztosított lehetőségek elengedhetetlen kellékek egy IT toborzási specialista eszköztárából.  A kiválasztási folyamathoz érve először szintén a részfolyamat jelentőségét tisztáztam, majd ezen folyamatnak a hatékonyságát növelő eszközökről is szót ejtettem bevezetésként. Ezután a kiválasztási módszerekre tértem át, ahol tárgyalt módszerek felsorolása után mindegyiket részletesen ismertettem. Az interjúknak különösen nagy figyelmet szenteltem, hiszen az eddigi karrierem során is nagy jelentősége volt ennek a módszernek, valamint az IT kiválasztás hatékonyságát egy különleges, hazánkban szakirodalmilag kevésbe feldolgozott módszerrel lehet növelni, a techinkai interjúval, amelyet a tapasztalataim és a fellelhető külföldi folyóiratok által tudtam leírni.  Úgy gondolom, hogy a kontextus kialakításának jelentős összetevője a pandémiás helyzet átfogó ismertetése, illetve az általánosságban bevezetett, már néhány kutató által feldolgozott reakciók és intézkedések összegyűjtése. Ezek az intézkedések cégtípusonként és szektoronként változóak voltak. Általános következtetés, hogy a pandémia okozta digitalizációs kihívásokat jobban viselték az IT területen vagy azzal összefüggésben lévő területek. A magyar munkaerőpiac és azon belül is az IT piacnak az alakulását is feldolgoztam, mielőtt a kvalitatív interjús kutatásomhoz értem.  A magyar munkaerőpiac alakulását igyekeztem általánosságban bemutatni a 2020-as évre vonatkozóan, néhány számszerű adattal megtámogatva. Az IT szektor bemutatása során az általános adatok ismertetésén túl fontosnak és érdekesnek tartottam bemutatni a kisebb szegmensek alakulását például pozíció és/vagy projekt szerint. Kijelenthető, hogy a 2020-ban a kezdeti visszaesést követően új és nagy lendületet vett a piac, mely nem csak a munkaerőigényben, vagy a bérekben, hanem a céges kultúrák alakulásában is szerepet játszott.  Ahhoz, hogy megértsük a IT toborzási folyamatokat, elengedhetetlennek tartom az alapvető informatikus pozíciók ismertetését, hiszen a meginterjúvolt szakemberek is éltek a beszélgetések során olyan kifejezésekkel, melyek ismeretlenül hangozhatnak egy a területen kevésbé jártas olvasó esetében.  Érdekes és mindenképp becsülendő lépése volt a Magyar Kormánynak az Újratervezés, valamint az ehhez kapcsolódó struktúraváltó képzések elindítása. Ezek az intézkedések azt a célt szolgálták főleg, hogy azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkahelye a pandémia következtében szűnt meg, lehetőségük nyíljon átképezni magukat informatikussá. Ezen intézkedések részleteit is fontosnak tartottam bemutatni a teljes kép kialakításának érdekében.  A kutatásmódszertan bemutatása során leírom, hogy miként jutottam el és hajtottam végre primer kutatásként a kvalitatív interjúkat. A kutatás során három szakemberrel bonyolítottam le strukturált interjúkat. Az első alanyom egy vállalati oldalon tevékenykedő IT Recruiter volt, a második egy tanácsadói oldalon tevékenykedő IT toborzási csapat vezetője, a harmadik pedig egy egész toborzási terület vezetője, akivel kitekintést intéztünk az informatikai személyzeti tanácsadás értékesítése felé. A kérdéseimet négy fő csoportra bonthatjuk. Az alapadatokat feltáró részre, a toborzással kapcsolatos részre, a kiválasztásról szóló részre, és az értékesítési kitekintésre. Az interjúkat ezen szempontok alapján elemeztem és értékeltem, valamint külön figyelmet szenteltem a szakemberek vízióira és predikcióira a jövőre tekintve.  Az interjúk elemzését elvégezve megkaptam a kutatási a feltett kutatási kérdéseimre a válaszokat.   Összegezve, főleg digitalizációs változásokat hozott magával a pandémia, viszont sok IT céget ez felkészülve érintett más szektorok képviselőivel szemben, hiszen a szakemberek meggyőződése, hogy 5-6 évvel meghaladja a korát az IT piac. A kezdeti visszaesés nem befolyásolta hosszú távon negatívan az indított projektek számát, ezáltal a felmerülő munkaerőigényt. Sőt, a helyreállás után inkább növelte az ilyen szükségleteket, így már nagyobb mértékben merül fel a toborzási részfolyamatok automatizációja egyes cégeknél. Minőségbeli romlás nem érzékelhető a piacon elérhető jelöltek kapcsán, csupán a felgyorsult piac dinamikája okozhat kellemetlenséget egy-egy keresésében egy gyorsabb cég, vagy nagyobb bérajánlat tekintetében. Az Újratervezés progam hatása nem érzékelhető a vizsgált vállalatokon, azok szakemberein, hiszen ők tapasztaltabb jelöltekkel terveznek, jelenleg pályakezdő munkaerő integrálás nem része a cégek bővülési stratégiájának.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	it piac, kiválasztás, koronavírus-járvány (COVID-19), Magyarország, toborzás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Már. 11. 08:44
Utolsó módosítás:	2022. Már. 11. 08:44

Actions (login required)

Tétel nézet