Női munkavállalók helyzete egy kereskedelmi nagyvállalat példáján keresztül -különös tekintettel a kisgyermekes munkavállalókra

Bertók Diána Nikolett (2021) Női munkavállalók helyzete egy kereskedelmi nagyvállalat példáján keresztül -különös tekintettel a kisgyermekes munkavállalókra. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF végleges verzió szakdolgozat_I9VG24_javításokkal.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. December 09.. Download (794kB)
	PDF Titkosítási kérelem_Pepco_Bertók Diána Nikolett.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (421kB)
	PDF Témavázlat és összefoglaló_Bertók Diána Nikolett_I9VG24.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. December 09.. Download (295kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a női munkavállalók helyzetét kutattam a kereskedelmi szektorban, ezen belül is a kisgyermekes munkavállalókra helyeztem a hangsúlyt az empirikus kutatásomban, a Pepco Hungary Kft-nél dolgozó anyukákkal készített interjúkon keresztül.      Szakirodalomfeldolgozásomban olyan alapvető problémákra világítottam rá ismert szerzők korábbi kutatásai alapján, mint hogy a női karrier milyen irányokat vehet, például Schwartz (1989) elmélete alapján három csoportba sorolta őket; a karriert előtérbe helyezők, a karrier és család között egyensúlyozók, és a családot előtérbe helyező nők. Később Martiscsákné 2006-os család- és karrieroritentációs modelljében már egy mátrixban helyezi el a nőket, ahol 5 csoportot különít el. Lipták-Matiscsákné (2018), valamint (Koltai-Vucskó, 2007) kutatásai alapján pedig bemutattam a kisgyermekes munkavállalók helyzetét, melyben fontos szerepet tölt be például az ellátások rendszere, a bölcsődei férőhelyek száma, mely kutatások szerint sok helyen problémát okoz, mivel nincs elég szabad férőhely a bölcsődékben, ami akadályozhatja a nők munkába állását.        A kereskedelmi szektor bemutatását tekintve főként szekunder adatokból dolgoztam, a KSH (2020) adataiból kiderült például, hogy a kiskereskedelemben dolgozók közel 70%-át nők teszik ki, valamint a kereskedelemben és szolgáltatási ágazatban dolgozók az összfoglalkoztatottak közel 15%-át teszik ki, azonban az átlagbéreket tekintve az ágazat mintegy bruttó 30 ezer forinttal van elmaradva a havi bruttó átlagkeresettől. A kereskedelmi szektor problémáit Brockbank (1994) kutatása alapján tártam fel, aki a női kereskedelmi vezetők helyzetét vizsgálta. Többek között megállapította, hogy a szektorban rendkívül nagy felelősség nehezedik a munkavállalókra, hosszú és fizikailag megterhelő műszakokat kell vállalniuk. Erre jelenthet megoldást Seres kutatásaiban (2000, 2010) bemutatott részmunkaidős munkalehetőségek bevezetése, mely biztosítja egyrészt munkáltatói szempontból a rugalmasabb feladatelosztásokat és munkaszervezést, munkavállalói szempontból pedig azoknak nyújt megoldást, akik nem tudják vállalni a heti 40 órás tipikus munkavégzést.     Empirikus kutatásomat szakmai gyakorlati helyemen, a Pepco Hungary Kft-nél végeztem, kvalitatív módszerrel, 8 munkavállalóval készítettem interjút, félig strukturált vázlat alapján. Kutatásomban a szakirodalomra épülve arra kerestem a választ, hogy milyen is kisgyermekkel munkát vállalni, milyen nehézségekkel kell szembenézniük azoknak a nőknek, akik úgy döntenek, hogy folytatják a munkavállalást, gyermekük nevelése mellett is. Többek között kitértem a munka magánélet-egyensúlyának a kérdésére, a kereskedelmi szektorra jellemző nehézségekre, sajátosságokra, valamint azt is kutattam, hogy alanyaim cégénél, a Pepco Hungary-nál hogyan segíti a vállalat a kisgyermekes anyukák munkavállalását. Kutatási kérdéseim: A kisgyermekes anyák hogyan élik meg a munkavállalást, mióta gyermekük született, hogyan tudják megtartani a munka-magánélet egyensúlyát? Milyen tapasztalataik vannak a kereskedelemben kisgyermekes női munkavállalóként, milyen nehézségekkel kell szembenézniük? Lehetséges -e ebben a szektorban gyermekkel is karriert építeni, hogy segítheti ebben őket az adott cég? A minél nagyobb diverzitás érdekében, a területi értékesítési vezetők segítségével több pozícióból hallgattam meg munkavállalókat, különböző családi háttérrel, más-más korú gyermekekkel.     Eredményeim azt mutatták, hogy a legtöbb munkavállaló nehéznek éli meg élete két területe közötti egyensúlyozást. Ahhoz, hogy gyermekük ellátását össze tudják egyeztetni munkájukkal, segítséget kell kérniük, mely rendszerint a családtagoktól, vagy párjuktól érkezik. Másik szignifikáns probléma a bölcsődék rendszere, többen is beszámoltak arról, hogy több hetes próbálkozás után nyert felvételt a gyermekük, valamint gondot okoz még a rövid, munkaidejükhöz nem igazodó nyitvatartási rend is. Ehhez kapcsolódik a következő, már a kereskedelmi szektorra jellemző probléma, melyet a szakirodalomban is említettem, a hosszú munkaidő. Alanyaim beszámoltak, hogy noha egy héten általában kevesebbet dolgoznak, mint öt nap, így szabadnapjaikon van idejük házimunkát végezni, gyermekeikért menni az intézménybe, azonban gyakorta kell 12 órás műszakokat vállalni, még részmunkaidős munkavállalóként is. Felmerült még a kereskedelmi szektor pozícióit illetően a sokszínűség, változatosság, melyet vegyesen értékeltek alanyaim, volt, aki szereti ezt a szakmájában, azonban, volt akinek nehézséget okozott az, hogy egyszerre kell a vevőkkel, a kasszával, az áruk kezelésével is foglalkozni.    A céggel kapcsolatban számos pozitívumot és negatívumot fogalmaztak meg a munkavállalók, mint például legtöbben szeretik a közösséget, kollégáikat, segítőkésznek gondolják vezetőiket, ha bármi problémájuk adódik, a lehetőségekhez képest rugalmasan állnak ezekhez, valamint a hosszú munkaidővel szemben a fix, előre egyeztetett szabadnapokat előnyként emlegették. Fejlesztendő területnek értékelték azonban a juttatási rendszereket, az ösztönző bónusz rendszer újragondolása is felmerült javaslatként. Ezekre a problémákra, sajátosságra megoldás lehet az, ha valódi részmunkaidős munkaköröket vezetnének be, tehát olyan munkavállalók felvételét jelentené ez, akik napi 4-6 órában dolgoznak, akár más-más munkaköröket ellátva, szűkebb feladatkörökkel, olyan időintervallumokban, ami a kisgyermekes anyukáknak is megfelelő lenne (pl. 9-13 óráig). A karrierorientációt illetően Martiscsákné (2006) ábrája alapján mindenkit az egyensúlyozó és maximalista csoportba soroltam, hiszen alanyaim mindent megtesznek annak érdekében, hogy mindkét területen helyt álljanak, néhányan terveznek előrelépni, tovább építeni karrierjüket még gyermek mellett is.    Összességében alanyaim úgy vélték, meg lehet tartani a munka-magánélet egyensúlyát akkor, amennyiben a cég, amelynél munkát vállalnak is nyitott erre, melyet úgy éreznek megtörténik a lehetőségekhez mérten, és megértik, hogy nekik, mint munkavállalóknak már két területen is helyt kell állniuk, lehetséges, hogy mindkét fél esetében szükség lehet kompromisszumokra egy-egy helyzetet illetően. Azonban ennek ellenére is ugyanúgy teljes értékű munkavállalók ők is, sőt nyitottak akár a feljebb lépés lehetőségére is, hiszen gyermek mellett is lehet fejlődni, karriert építeni, a nők karrierje a gyermekük születésével nem ér véget, csupán egy másik vágányon folytatódik tovább.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	emberi erőforrás - munkaerő, gyermekvállalás, karrierlehetőségek, kereskedelem, munkaerőpiac, nők
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Már. 11. 08:44
Utolsó módosítás:	2022. Már. 11. 08:44

Actions (login required)

Tétel nézet