Digitális banki szolgáltatások jelentősége, alakulása a 2020-as pandémia alatt

Pánczél Adrienn Hajnalka (2021) Digitális banki szolgáltatások jelentősége, alakulása a 2020-as pandémia alatt. Külkereskedelmi Kar. (Kéziratban)

[thumbnail of DIGITÁLIS BANKI SZOLGÁLTATÁSOK JELENTŐSÉGE, ALAKULÁSA A 2020-AS PANDÉMIA ALATT.pdf] PDF
DIGITÁLIS BANKI SZOLGÁLTATÁSOK JELENTŐSÉGE, ALAKULÁSA A 2020-AS PANDÉMIA ALATT.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A bankok a pénzügyi rendszerben monetáris pénzügyi közvetítői szerepet töltenek be. Makroökonómiai szempontból összehangolják a különböző megtakarítói és finanszírozási igényeket, finanszírozás tranzakciós költségeit csökkentik, lejárati- volumen transzformációkat hajtanak végre, emellett a fizetési forgalom egy részét is bonyolítják. A bank, a magára szóló követeléseket pénzként képes funkcionálni. (Gál, 2010) Mint minden iparág, így a bankok vonatkozásában is fontos, hogy hogyan reagálnak a digitalizáció kihívásaira. Ahogy az IT szektor rohamosan fejlődik, úgy minden téren fontos tartani vele a tempót. Legjobb példa, hogy ma már mindennek mobiltelefonon is elérhetőnek kell lennie, ez alól a banki szolgáltatások sem jelentenek kivételt. Azon újbelépőknek, akik már ebbe a meglévő folyamatrendszerbe születtek bele egyszerűnek mondható a dolguk, magyar viszonylatban a Gránit Bank kiváló példa. Akik azonban korábbi képviselők a bankszektorban, kénytelenek átalakítani a működésüket. Számukra rendkívül fontos, hogy milyen megoldást választanak ennek kivitelezésére. Lehetséges módok ugyanis, hogy a már meglévő rendszereiket fejlesztik lépésről lépésre, vagy a már meglévő rendszer mellett kiépítenek egy teljesen újat, míg a meglévőt egyszerűen nem fejlesztik tovább. Az első megoldás, miszerint modulonként fejlesztik a meglévő rendszereket, rövidtávon mindenképpen alacsonyabb kockázatú. Egyrészt így a meglévő ügyfelek nem egy robbanásszerű újítással találják magukat szembe, hanem modulonként tudnak átállni az új megoldásokra, másrészt egy teljesen új informatikai rendszer kialakítása költségesebb választás. Egyértelműen a bankszektor képviselői közül a legtöbben a moduláris átalakítást választják. A második, azaz egy új IT rendszer ugrásszerű kialakítására a Nordea Bank egy jó példa, hiszen itt teljesen leálltak a meglévő rendszerek fejlesztésével, annak érdekében, hogy egy kiemelkedően magas színvonalú digitális rendszert alakítsanak ki, mely több éves és több milliárd dolláros folyamat. (Kovács, Marsi, 2018) Láthatjuk, hogy a digitális banki szolgáltatások fejlesztése és bővítése nem újkeletű folyamat. A dolgozatban a 2020-as évben tomboló koronavírus járvány bankszektorra, azon belül a digitális bankolásra gyakorolt hatását vizsgálom, kiemelve az Otp Bankot. Emellett vizsgálom, hogy a 2020-as évet megelőzően milyen lépések születtek az efféle folyamatok felgyorsítása érdekében, illetve milyen gátló tényezőkkel kell szembenézni. A vírus már a 2019-es évben felütötte a fejét, amire minden szektor lépésről-lépésre reagált. Fontossá vált a készpénzhasználat, mint vírushordozó visszaszorítása, a lakosság kártyás- és online fizetés felé terelése. Maga a netbank, mobilbank, de akár a bankkártya használat ösztönzése már a vírus előtti időkben is jelen volt. Akár különböző promóciók, kedvezmények övezték ezeket a szolgáltatásokat, míg a készpénzhasználatot az ATM-ből történő havi 2db, összesen maximum 150.000 forint értékre igyekeztek visszaszorítani. – Igazság szerint a pénzérme és papírpénz előállítása jelentős mértékű többletköltséget jelent a virtuális pénzzel szemben. – A lakosság bizonyos hányada azonban fokozott bizalmatlansággal állt még akár a bankkártya használatához is. A vírus megjelenése, nagyütemű terjedése miatt azonban azonnali cselekvésre volt szükség. Nem volt hosszú átfutási és tesztidőszakra lehetőség, így a bankok esetében előnyt jelentett, ha már meglévő széles digitális lehetőségeket kínáltak a partnereknek. Míg a lakosság szemszögéből mind saját, mind a kollektív biztonság érdekében a súlypont a netbank, mobilbank és bankkártya használat felé terelődött. A dolgozatban ezt a témát jártam körül, melynek készítésénél szakirodalmi és online forrásokra, valamint szekunder kutatásra, emellett saját tapasztalataimra és véleményemre támaszkodtam. Szekunder kutatásom során a Deloitte Cégcsoport nyilvánosan elérhető kutatási eredményeire, valamint az MKB által közölt adatokra támaszkodtam. Dolgozatom célja, hogy megvizsgáljam, a COVID-19 vírus mekkora befolyással van a bankolási szokásokra, valamint, hogy bemutassam az OTP Bank jelentős fejlesztési szerepét a magyarországi digitális bankolási megoldások terén.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodási felsőoktatási szakképzés külgazdasági szakirány

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Mérő Katalin
Külső
egyetemi docens; Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék; KKK
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: projektmunka
Kulcsszavak: átutalás, bank, bank informatikai rendszerei, bankfejlődés, bankkártya üzletág, szolgáltatások
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Már. 08. 09:12
Utolsó módosítás: 2022. Már. 08. 09:12

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet