Digitális banki szolgáltatások jelentősége, alakulása a 2020-as pandémia alatt

Pánczél Adrienn Hajnalka (2021) Digitális banki szolgáltatások jelentősége, alakulása a 2020-as pandémia alatt. Faculty of International Management and Business. (Unpublished)

[thumbnail of DIGITÁLIS BANKI SZOLGÁLTATÁSOK JELENTŐSÉGE, ALAKULÁSA A 2020-AS PANDÉMIA ALATT.pdf] PDF
DIGITÁLIS BANKI SZOLGÁLTATÁSOK JELENTŐSÉGE, ALAKULÁSA A 2020-AS PANDÉMIA ALATT.pdf
Hozzáférés joga: Available at the computers of the University

Download (1MB)

Abstract

A bankok a pénzügyi rendszerben monetáris pénzügyi közvetítői szerepet töltenek be. Makroökonómiai szempontból összehangolják a különböző megtakarítói és finanszírozási igényeket, finanszírozás tranzakciós költségeit csökkentik, lejárati- volumen transzformációkat hajtanak végre, emellett a fizetési forgalom egy részét is bonyolítják. A bank, a magára szóló követeléseket pénzként képes funkcionálni. (Gál, 2010) Mint minden iparág, így a bankok vonatkozásában is fontos, hogy hogyan reagálnak a digitalizáció kihívásaira. Ahogy az IT szektor rohamosan fejlődik, úgy minden téren fontos tartani vele a tempót. Legjobb példa, hogy ma már mindennek mobiltelefonon is elérhetőnek kell lennie, ez alól a banki szolgáltatások sem jelentenek kivételt. Azon újbelépőknek, akik már ebbe a meglévő folyamatrendszerbe születtek bele egyszerűnek mondható a dolguk, magyar viszonylatban a Gránit Bank kiváló példa. Akik azonban korábbi képviselők a bankszektorban, kénytelenek átalakítani a működésüket. Számukra rendkívül fontos, hogy milyen megoldást választanak ennek kivitelezésére. Lehetséges módok ugyanis, hogy a már meglévő rendszereiket fejlesztik lépésről lépésre, vagy a már meglévő rendszer mellett kiépítenek egy teljesen újat, míg a meglévőt egyszerűen nem fejlesztik tovább. Az első megoldás, miszerint modulonként fejlesztik a meglévő rendszereket, rövidtávon mindenképpen alacsonyabb kockázatú. Egyrészt így a meglévő ügyfelek nem egy robbanásszerű újítással találják magukat szembe, hanem modulonként tudnak átállni az új megoldásokra, másrészt egy teljesen új informatikai rendszer kialakítása költségesebb választás. Egyértelműen a bankszektor képviselői közül a legtöbben a moduláris átalakítást választják. A második, azaz egy új IT rendszer ugrásszerű kialakítására a Nordea Bank egy jó példa, hiszen itt teljesen leálltak a meglévő rendszerek fejlesztésével, annak érdekében, hogy egy kiemelkedően magas színvonalú digitális rendszert alakítsanak ki, mely több éves és több milliárd dolláros folyamat. (Kovács, Marsi, 2018) Láthatjuk, hogy a digitális banki szolgáltatások fejlesztése és bővítése nem újkeletű folyamat. A dolgozatban a 2020-as évben tomboló koronavírus járvány bankszektorra, azon belül a digitális bankolásra gyakorolt hatását vizsgálom, kiemelve az Otp Bankot. Emellett vizsgálom, hogy a 2020-as évet megelőzően milyen lépések születtek az efféle folyamatok felgyorsítása érdekében, illetve milyen gátló tényezőkkel kell szembenézni. A vírus már a 2019-es évben felütötte a fejét, amire minden szektor lépésről-lépésre reagált. Fontossá vált a készpénzhasználat, mint vírushordozó visszaszorítása, a lakosság kártyás- és online fizetés felé terelése. Maga a netbank, mobilbank, de akár a bankkártya használat ösztönzése már a vírus előtti időkben is jelen volt. Akár különböző promóciók, kedvezmények övezték ezeket a szolgáltatásokat, míg a készpénzhasználatot az ATM-ből történő havi 2db, összesen maximum 150.000 forint értékre igyekeztek visszaszorítani. – Igazság szerint a pénzérme és papírpénz előállítása jelentős mértékű többletköltséget jelent a virtuális pénzzel szemben. – A lakosság bizonyos hányada azonban fokozott bizalmatlansággal állt még akár a bankkártya használatához is. A vírus megjelenése, nagyütemű terjedése miatt azonban azonnali cselekvésre volt szükség. Nem volt hosszú átfutási és tesztidőszakra lehetőség, így a bankok esetében előnyt jelentett, ha már meglévő széles digitális lehetőségeket kínáltak a partnereknek. Míg a lakosság szemszögéből mind saját, mind a kollektív biztonság érdekében a súlypont a netbank, mobilbank és bankkártya használat felé terelődött. A dolgozatban ezt a témát jártam körül, melynek készítésénél szakirodalmi és online forrásokra, valamint szekunder kutatásra, emellett saját tapasztalataimra és véleményemre támaszkodtam. Szekunder kutatásom során a Deloitte Cégcsoport nyilvánosan elérhető kutatási eredményeire, valamint az MKB által közölt adatokra támaszkodtam. Dolgozatom célja, hogy megvizsgáljam, a COVID-19 vírus mekkora befolyással van a bankolási szokásokra, valamint, hogy bemutassam az OTP Bank jelentős fejlesztési szerepét a magyarországi digitális bankolási megoldások terén.

Institution

Budapest Business University

Kar

Faculty of International Management and Business

Department

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

UNSPECIFIED

Szak

Nemzetközi gazdálkodási felsőoktatási szakképzés külgazdasági szakirány

Supervisors

Konzulens neve
Konzulens típusa
Assignment, Scientific qualification, Institution
Email
Dr. Mérő Katalin
Külső
egyetemi docens; Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék; KKK
UNSPECIFIED

Item Type: Project work
Uncontrolled Keywords: átutalás, bank, bank informatikai rendszerei, bankfejlődés, bankkártya üzletág, szolgáltatások
SWORD Depositor: Archive User
Depositing User: Archive User
Date Deposited: 2022. Mar. 08. 09:12
Last Modified: 2022. Mar. 08. 09:12

Actions (login required)

View Item View Item