Fegyveres konfliktus utáni gazdasági fejlődés és újjáépítés Szudánban

Lovas Áron Levente (2021) Fegyveres konfliktus utáni gazdasági fejlődés és újjáépítés Szudánban. Külkereskedelmi Kar.

PDF Lovas Áron Levente_Szakdolgozat_Szudán.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A Világbank szerint 2030-ra az extrém szegény emberek kétharmada élhet törékeny, konfliktus vagy erőszak sújtotta környezetben. Egy fegyveres konfliktusnak a gazdasági fejlődésre gyakorolt negatív hatásai a békekötés utáni időszakban évtizedekig eltarthatnak, jelentősen hátráltathatják a gazdasági újjáépítést. Szudán függetlenség utáni történelmét állandó fegyveres konfliktusok jellemezték. Két észak-déli polgárháborút is átvészelt az ország, és az északi területeken is számos konfliktus alakult ki, mely népirtáshoz, fegyveres zavargásokhoz vezetett. A jelentős gazdasági elmaradottságot jelzi az ENSZ „legkevésbé fejlett ország” kategóriájába való tartozás is. Kutatásom célja volt annak vizsgálata Szudán példáján keresztül, hogy hogyan tud egy fegyveres konfliktust nemrég átélt, ún. posztkonfliktus társadalomban a gazdasági szféra hozzájárulni a békéhez, az ország stabilizációjához, újjáépítéséhez. Először is, hogyan alakult Szudánban a gazdasági fejlődés a 2011-es népszavazás óta? Továbbá milyen hatással volt a gazdasági fejlődés és a gazdasági szféra általánosságban Szudánban a béke konszolidációjára, az ország újjáépítésére, stabilizációjára, 2011 után? Primer és szekunder kutatás egyaránt végeztem, kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket alkalmazva. Kvantitatív primer kutatásként különböző gazdasági adatokat és statisztikákat gyűjtöttem és dolgoztam fel. Elemzésemhez a főbb adatokat a Szudáni Központi Banktól, a Világbanktól, az IMF-től és különböző ENSZ szervezetektől vettem. Szekunder kutatásként kiterjedt angol és magyar nyelvű szakirodalmat dolgoztam fel. Kvalitatív primer kutatásként két mélyinterjút végeztem.  Kutatásom során megvizsgáltam a szudáni gazdaság szerkezetét ért változásokat, a gazdasági fejlődés előtt álló főbb kihívásokat, külön elemezve a vízgazdálkodás, mint gazdasági és biztonsági tényező szerepét az országban. Kutatásom eredménye, hogy a 2011-es népszavazás egy gazdasági sokk volt Szudánnak és azóta sem sikerült helyreállítani a gazdaságot. A magas infláció és munkanélküliség, a gyors népességnövekedéssel együtt komoly társadalmi és gazdasági feszültségeket eredményez. Ez vezetett a 2018-19-es forradalomhoz is, de ez a helyzet azóta sem változott jelentősen. Bemutatásra került, hogy a gazdasági szféra képes elősegíteni a békét, csökkenteni a konfliktusforrásokat, de ennek előfeltétele egy bizonyos szintű stabilitás. Egy fő gazdaságpolitikai célnak kell lennie a posztkonfliktusos időszakban a munkanélküliség csökkentésének. E célból a kormánynak érdemes mások mellett az építőipart támogatni, ami a tönkrement infrastruktúrát is képes újjáépíteni. Fontos továbbá az áramellátás növelése is, ami elősegítené a gazdasági növekedést. Szudánnak kihasználatlan potenciáljai vannak a nap- és szélenergia  területén. A mezőgazdaságnak még mindig fontos szerepe van az országban és a helyi közösségek támogatásával végrehajtott vidék- és agrárfejlesztési programok pozitív hatással lennének a vidéki területekre, visszafogva a nagyvárosokba történő elvándorlás, megelőzve a városi központok elszegényedését. Fontos az oktatás fejlesztése, hogy a jól képzett munkaerő vonzó kínálat legyen a külföldi befektetések szempontjából, ami az amerikai szankciók eltörlése után könnyebbé vált.   Kutatásom konklúziója továbbá, hogy Szudán stabilitása és fejlődése Európa és így Magyarország érdeke is, gazdaságbiztonsági és katonai biztonsági szempontból is. Magyarországnak történelmileg jó kapcsolatai vannak Szudánnal, így érdemes lenne erősíteni a gazdasági együttműködést, amire az agrárszektor mind a két ország számára kölcsönösen előnyös lehetőségeket nyújt. A 2021 októberi puccs azonban újból megmutatta az ország instabilitását, ami továbbra is akadályozni fogja az ország jelentős gazdasági potenciáljának a kihasználását. Mindez azt jelzi, hogy Szudánban még nincs vége a posztkonfliktusos időszaknak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Afrika, Afrika Szarva, béke, bukott államok, fegyveres konfliktusok, fejlődésgazdaságtan, fejlődő országok, gazdaságbiztonság, gazdaságfejlesztés, gazdasági fejlődés, gazdasági növekedés, gazdasági újjáépítés, gazdaságpolitika, gyenge államok, háború, Kelet-Afrika, MENA, mezőgazdaság, posztkonfliktusos helyreállítás, posztkonfliktusos időszak, Szudán, társadalmi-gazdasági fejlődés, vízgazdálkodás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Már. 08. 09:10
Utolsó módosítás:	2022. Már. 08. 09:10

Actions (login required)

Tétel nézet