Vezetői kihívások és a vezetői identitás alakulása a huszonegyedik században

Demeter Martin (2021) Vezetői kihívások és a vezetői identitás alakulása a huszonegyedik században. Külkereskedelmi Kar.

PDF Szakdolgozat_Demeter_Martin_2021_12_06.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

ÖSSZEFOGLALÁS:A munkacsoportok és a szervezetek azért jönnek létre, hogy olyan feladatot végezzenek el, melyre egy ember önállóan nem lenne képes. Ezen emberek csoportjait márpedig vezetni valakinek tudni kell. Egy vezető feladatai közé tartozik mindenekelőtt a tervezés, ennek megfelelően a szervezés, koordinálás, döntés és ellenőrzés. Végezetül pedig az értékelés és a tanulságok levonása. Hosszútávon a vezető célja mindenezen folyamatok megfelelő mennyiségű idő alatt a legjobb minőségben elvégeztetni. Rövid távon, a mindennapokban pedig hibaelhárítással és problémamegoldással foglalkozik. Ezenfelül  az ügyekkel való gördülékeny haladás és a folyamatok innoválása van fókuszban. Vezetői tapasztalatok révén pedig az egyének belső, vezetői identitása fejlődik. Ez egy iteratív folyamat, aminek három oldalát azonosították a kutatók. Tapasztalatok révén az egyén bővíti határait, felismeri a beosztottaival, munkakörülményeivel és az ő főnökeivel való kölcsönös függőségeit, majd célokat fogalmaz meg magában. Ez a három oldal váltja egymást és a vezető személyiség idővel és tapasztalatok gyűjtésével egyre hatékonyabb és szellemileg kiegyensúlyozottabb lesz. Kutatók szerint már óvodás korban megkülönböztethetőek a vezető egyéniségek. Ezek az egyéniségű gyerekek kezdeményezőbbek és példát mutatnak, ritkán utánoznak. Nagyobb a tekintélyük az óvodás gyerekek között és jellemző az átlagon felüli csoportosulás készsége, mint például a beilleszkedés vagy a szereposztás. Számos kutatás foglalkozik a vezetői motivációkkal és ambíciókkal amikből kiderül, hogy a magyarországi vezetők csupán körülbelül egyharmada rendelkezett vezetői ambíciókkal a pozíció betöltése előtt. Ezek az emberek személyiségüket és önazonosságukat tudják megélni a pozícióval és úgy érzik, hogy a vezetői szerep rezonál képességeikkel. Sokuk zűrös családi háttérrel és nehéz gyermekkorral rendelkezik. Az alkoholista szülők, az apai akarat ráerőltetése a gyerekre, a túlzott fegyelem és a nem várt gyermek szerepe ezeket az embereket vállalkozás indítására, bizonyítási vágy és megfelelési kényszer fűtötte kiváló karrier felépítésére és a tömegből való kitűnésre motiválta. A kérdezettek másik kétharmadának pedig szervezeten belüli lehetőségek folytán és szakmai kiválóságuk alapján felkínálták a pozíciót. Míg a tudatosan vezetőnek készülők a munkakörben találták meg személyiségük és vágyaik alapján számításaikat, addig a pozícióba „sodródott” munkavállalók inkább vagyon gyarapítás, presztízs és ami a legfontosabb, hogy kényszer céljából járnak be nap mint nap dolgozni. A friss vezetők alapvetően négy fő kihívással találják szembe magukat, melyeken keresztülmenve, tapasztalatokkal gazdagodva és a környezetükhöz minél jobban illeszkedve fejlődik vezetői identitásuk. A főbb kihívások közé tartozik a beosztottak motiválása és koordinálása, a kollégákkal és felettesekkel való kapcsolatok menedzselése, a vezetői gondolkodásmód kifejlesztése és a kudarcok, illetve csalódások kezelése. Egy vezető kénytelen lesz elfogadni, hogy a beosztottak munkahelyi és egyben lelki problémáival is foglalkozni kell empatikus megértés révén. Tudni kell irányt mutatni, tudni kell hatásos motivációs eszközöket találni és pályán tartani a beosztottakat bármilyen gondjuk akad. A valódi meghallgatás és empatikus megértés bizalomhoz vezet, ami kulcsfontosságú a sikerhez. A felettesekkel pedig a mindennapi kontaktust és egészségesen jó viszonyt kell tartani, hiszen az azok révén történő személyes megismerés és a munkáról való rendszeres helyzetjelentés csökkenti a félreértések esedékességét és a feladatok pontos tisztázását eredményezi. Azoknak a dolgozó embereknek, akik mélyen elkötelezettek mind a családi életük és mind a karrierjük iránt, a munka és a magánélet szétválasztása jelentős nehézségekkel járhat. Mindig is az az oldal lesz erősebb, mely a több sikerélményt és elismerést nyújtja, emellett ahol nagyobb az illető felelőssége. Az idő és a tevékenységek felett a kulcsszó a kontroll. Az idővel való „zsonglőrködést” csakis egy személyre szabott prioritáslista felállításával lehet megoldani. A mai gyorsan és szélsőségesen változó világ egyre jobban megköveteli a motivált és ösztönzött munkavállalókat, így a vezetőknek is ügyelnie kell a megfelelő vezető-beosztott kapcsolat kialakítására és fenntartására. A „Leader-Member Exchange” (LMX) elmélet kimondja, hogy egy adott csoportban a beosztottak kapcsolata a vezetővel sosem lehet azonos mértékű. Már az első megbeszélések alkalmával kialakul a kapcsolatok típusa és minősége főnök és beosztottja között. Ebben közrejátszik a hasonlóság, a személyiség, a nem, a kor, a munkakör és a munkavégzés során vezetővel együtt töltött idő is. Így a munkacsoport két részre oszlik: a vezetőhöz közelálló és a vezetőtől távolálló egyének csoportjára. A távolálló csoport tagjait ez a differentálódás negatívan érinti, nagyobb szerepet kap a félelem. A vezetőhöz közelálló csoport tagjai pedig egyenlőbbnek érzik magukat a vezetővel. A vezetőnek lehetetlen minden beosztottját egyenlőként kezelni különböző készségeik, tapasztalatszintjük, személyiségük és életkoruk alapján, ezért legyen a vezető minél inkább igazságos. Az alapvető vezetéssel járó nehézségek mellett számos huszonegyedik századi kihívás is terítéken van. A kétértelműség, a komplexitás, a bizonytalanság és a sokszor kiszámíthatatlan változások jellemzik a mai gazdasági környezetet. Egy erős vízió, a tisztánlátás képessége, a mély megértés és az agilitás kulcsfontosságú tényezők eme vezetői kihívások lekűzdéséhez. A rohamos technológiai fejlődés a néhol már kényszeres modernizálást is magával hozza. Ugyanis az okostelefonok, a digitális rendszerek és a távmunka térnyerésével a szervezeti kommunikáció, a számonkérés módja és a nyilvántartó eszközök menedzselése is megváltozott. Az internet nyújtotta rengeteg információ szétszórttá teszi a beosztottakat és munkájukat. Nehézség a beosztottak hosszú távon való megtartása is. Kevés a kiváló szakember, ők igen drágán dolgoznak és nagyon könnyen mozdulnak állásról állásra. Magyarországot 2020 év elején érte el a pandémia és az azzal járó kényelmetlen állami intézkedések sorozata. A munkáltatók többsége a távmunka bevezetésére kényszerült. A távmunka legnagyobb kihívásai közé a munka mérhetősége, az elszigeteltség, a kommunikáció hiánya és a kommunikált információk félreérthetősége tartozik. Ami minden esetben pozitív hatással van a hatékonyságra és a beosztottak munkával való kapcsolatára az a rendszeresség. A naponta, hetente vagy akár havonta ismétlődő megbeszélések, határidők és egyéb események segítenek a kimaradás jellegű érzéseket csillapítani és a hovatartozás érzését erősíteni. A nem munkaügyben történő társalgások is segíthetnek. Ha például a rendszeres online megbeszélések elején a vezető teret enged az egymás iránti érdeklődésnek és emellett virtuális eseményeket szervez, az elősegíti a csoport dinamikájának megtartását. A jó vezető egyik oldalról empátiát és együttérzést mutat, így kiváló hallgatóság. Másik oldalról pedig magabiztossággal  és pozitív megerősítésekkel ösztönzi csapatát. A huszonegyedik századi kihívások egy igen gazdag táptalaja a vezetői identitás továbbfejlődésének. Az identitás fejlődése mint már korábban említettem egy folyamat, aminek sosincs vége. Egy vezető egyre több rutint szed fel egyre több környezetből és szituációból adódóan. Még ha a környezete és a munkatevékenységek módja nem is változik, több évnyi tapasztalattal a háta mögött egyszerűsíteni tud a folyamatokon és magabiztosságával gyorsabb és egyre kevesebb hibával járó döntéseket lesz képes majd meghozni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	21. század, cégvezetés, identitás, vezetői feladatok, vezetői felelősség
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Már. 08. 09:09
Utolsó módosítás:	2022. Már. 08. 09:09

Actions (login required)

Tétel nézet