A külföldi munkavállalókhoz való viszony változásai Japánban

Szokolai Krisztina (2021) A külföldi munkavállalókhoz való viszony változásai Japánban. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of SZAKDOLGOZAT SZOKOLAI KRISZTINA (ZCMEIR).pdf] PDF
SZAKDOLGOZAT SZOKOLAI KRISZTINA (ZCMEIR).pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (5MB)

Absztrakt (kivonat)

A japán társadalom és gazdaság megértése a nyugati ember számára összetett és bonyolult téma lehet. Japánban töltött, két féléves egyetemi részképzésem alatt igyekeztem minél több információt szerezni, új tudásra szert tenni a szigetországról, és akkor döntöttem el azt, hogy ezzel az országgal kapcsolatban fogom írni a szakdolgozatomat is. Kutatásom témája a külföldi munkavállalókhoz való viszony változásai Japánban, amelyet belső konzulensem, Hidasi Judit tanárnő ajánlására választottam.Rendkívül aktuálissá vált ez a téma a más fejlett országokhoz képest etnikailag és kulturálisan is jellemzően homogén Japánban, ahol a rohamosan öregedő társadalom és csökkenő gyerekszám hatására munkaerőhiány alakult ki. Ennek a munkaerőhiánynak a leküzdésére bizonyos foglalkozási ágakban megkezdődött a munkaerő, a „vendégmunkások” importálása környező ázsiai országokból.Szintén aktuális a 2020-as, (a koronavírus miatt 2021-re áttett) Tokiói Olimpia kérdése is, ahol a hazai munkaerővel nem lettek volna képesek az olimpia létesítményeit felépíteni a határidőkig, e miatt is szükség volt/van a külföldi munkaerőre.A kutatásom primer és szekunder adatokra is támaszkodik. A történelmi háttér és a jelenlegi trendek megismertetéséhez szekunder kutatást használtam. Több a témában íródott magyar, angol, és japán nyelvű szakirodalmat, könyveket, tanulmányokat, cikkeket és japán napilapokat, (például a Nikkei, The Mainichi, és a The Japan Times) is feldolgoztam. Szekunder kutatásom részét képezi a Japán Statisztikai Hivatal (Statistics Bureau of Japan), a Japán Külügyminisztérium (Ministry of Foreign Affairs of Japan), a Japán Munkaügyi Politikai és Képzési Intézet (The Japan Institute for Labour Policy and Training), és a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (Ministry of Health, Labour and Welfare) honlapjain megtalálható statisztikák, adatbázisok, és felmérések felhasználása is.Primer kutatásként készítettem egy kérdőívet, amely azt vizsgálja, hogy Japán lakossága, hogyan gondolkodik a külföldi munkavállalókról. A kérdőívet a Google segítségével, japán nyelven készítettem el, és a japán diáktársaim, barátaim, tanáraim, ismerőseim segítségével, online formában juttattam el annyi emberhez a szigetországban, amennyihez csak tudtam. Kutatásom célja és annak legfőbb vizsgálata, hogy a külföldi munkavállalókhoz való viszony, hogyan és miért változott az elmúlt évtizedekben Japánban. Milyen új konstrukciókat vezetett be a japán kormány annak érdekében, hogy könnyítse a külföldi munkavállalók helyzetét?  Milyen véleménnyel vannak a külföldi munkavállalókról az ország homogenitását nagyra tartó társadalmi rétegek, illetve a munkaerőhiánytól szenvedő japán vállalatok?A szakirodalmi áttekintést követően ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására állítottam fel hipotéziseket, amelyek a következők: 1. A japán kormány többé már nem elutasító a külföldi munkavállalókkal szemben.2. A munkaerőhiánytól szenvedő, profitorientált japán vállalatok kevésbé törődnek a homogenitással.3. A lakosság ellenérzései. Az egyes társadalmi rétegek és a közvélemény negatív véleménnyel van a külföldi munkavállalókról.A dolgozat, felépítését tekintve először egy rövid történelmi áttekintést ad, egészen 1868-tól, a jelentősebb korszakokat kiragadva arról, hogy milyen iparágakban, milyen indokból, mennyire volt jellemző a külföldi munkaerő, és hogyan viszonyultak hozzájuk. Ezen ismeretekre alapozva tér ki a jelenre, bemutatva annak leküzdésre váró problémáit. Ezt követően a problémák leküzdése érdekében bevezetett új konstrukciókra, a japán kormány hozzáállására, majd pedig a japán vállalatok helyzetére. Végül vizsgálja a közvélemény reakcióját, a lakosság véleményét, amely a kérdőívre adott válaszok elemzését is magában foglalja. A szakdolgozat a kutatási eredmények ismertetésével, összegzésével, a hipotézisek vizsgálatával és a javaslatok megfogalmazásával zárul.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Hidasi Judit
Belső
óraadó tanár; Kommunikáció Tanszék; KKK
Dr. Székács Anna
Külső
óraadó tanár; Nemzetközi Üzleti Szaknyelvek Tanszék; KKK
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: emberi erőforrás - munkaerő, Japán, japán gazdaság, japán munkaerőhiány, külföldi munkavállalók, külföldiek foglalkoztatása, külföldiek Japánban
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Már. 08. 09:06
Utolsó módosítás: 2022. Már. 08. 09:06

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet