Megtakarítási stratégiák, befektetési portfóliók hozamának számítása, értékelése

Batta Dávid (2021) Megtakarítási stratégiák, befektetési portfóliók hozamának számítása, értékelése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Batta_David_VGHDIV_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_O_Batta_David.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (352kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom első fejezetében röviden összefoglalom a szakdolgozatom témáit és ráhangolom az olvasót a szakdolgozat fontosságának a megértésére, illetve a motivációmra, miért készítettem el a szakdolgozatot. A dolgozatom második fejezetében bemutatom a befektetési eszköz osztályokat és azokat a fogalmakat, amiket használni fogok a dolgozatom során. Az első ilyen fogalom a részvény, ami a leggyakoribb befektetési forma és résztulajdonjogot testesít meg. Megvizsgálom, milyen piaci és egyedi hatások mozgatják a részvény árfolyamát, mint például a munkanélküliség vagy a pénzügyi jelentés. A következő gyakori befektetési eszköz a kötvény, aminek két fajtáját is megkülönböztetjük, a vállalati és az államkötvényeket. Összehasonlításom alapján kiderül, hogy a részvények magasabb hozammal, de magasabb kockázatokkal jár, míg a kötvények jóval biztonságosabbak, de a hozamok terén gyengébb eredményeket mutatnak.  Illetve egyéb más alternatív befektetési eszközt is bemutatok, mint az ingatlan, ami a magyarok legkedveltebb befektetési fajtája, az árupiacot, ETF-eket és egy kockázatosabb fajtát is, a kockázati tőkét. Ezen felül számítási módszereket is bemutatok be, amiket a későbbiekben használni fogok, mint Sharpe- ráta, hozam és a szórás. A befektetések előtt fontos felmérni a kockázatokat, amik lehetnek pénzügyi, ország és likviditási kockázatok. A kockázatok felmérése után kezelni kell őket, például diverzifikációval. A harmadik fejezetben 3 portfóliót alakítok ki, egy agresszívat, ami 80% részvényt és 20% kötvényt tartalmaz. Ez a portfólió a legkockázatosabb. Illetve, egy konzervatívat, ami 70% kötvényt és 30% részvényt tartalmaz és ennek a portfóliónak a legalacsonyabb a kockázati szintje. A harmadik portfólió 60% részvényt és 40% kötvényt tartalmaz. Ezt a portfóliómat alakítom ki optimálisként, ami azt jelenti, hogy megfelelően diverzifikált, évesített hozama magasabb, mint az infláció és kockázatok terén pedig mérsékelt kockázatú. Részletesen kielemzem és megindokolom a portfólióban szereplő értékpapírok vételét és kiválasztási szempontrendszerét. Tanulmányozom a Markowitz féle portfólió modellt és a hatékony portfólió görbét. Keresem a választ arra is, miért a 60/40 portfólió az optimális kialakítás Markowitz szerint. Azután górcső alá veszem a markowitzi- modell továbbgondolását, a modern portfólió elméletet, ami más megközelítést ad az optimális portfólióhoz. A harmadik nézőpontom a William F. Sharpe féle portfólió nézet, aki a tőkeáttételes portfóliót alkalmazza, hogy nagyobb hozamot érjen el kisebb volatilitás és szórás mellett. Miután megvizsgáltam az optimális porfólió kérdéskörét, szakmai oldalról, befektetői oldalról is keresem rá a választ. Ugyanis minden befektetőnek más pénzügyi céljai vannak és a kockázatviselésük is más. A hasznosság képlet segítségével pontosabb képet kapunk, mi az optimális portfólió a kockázatkerülő befektetőknek és ez mekkora hozammal jár.  Mivel én a Markowitz- féle portfóliómodellt alkalmazom a szakdolgozatom során, ezért megvizsgáltam helytálló-e a 60/40 portfólió ilyen magas inflációs környezetben, illetve az S&P 500 szárnyalása miatt a részvények és a kötvények közti korreláció alapján nem érdemesebb-e, inkább nagyobb részvény kitettségű portfóliót tartani. A negyedik fejezetben bemutatom az aktív és a passzívan kezelt alapok fogalmát, előnyeit és hátrányait. Két aktívan kezelt és két passzívan kezelt befektetési alapot hasonlítok össze, az elmúlt 10 év adatai alapján hozamok, kockázatok (Sharpe, Treynor-ráta) és díjak szerint, hogy megtudjam, melyik a jobb befektetési forma. A kutatás eredménye azt mutatta meg, hogy hosszútávon a passzív alapok a jövedelmezőbbek és a vizsgált aktív alapok pedig rosszul kezeltek. Kockázatok terén az aktív befektetések kockázatosabbak viszont, likvidebbek. Az ötödik fejezetben a három saját portfóliómat elemzem az elmúlt 5 év alapján hozamok, kockázatok és tracking error tekintetében. Igazolom, miért az én 60/40 portfólióm az optimális és mennyire áll közel a Markowitz -féle optimális portfólió fogalmához. Azt is bizonyítom - egy felcserélt súlyú portfólióval, amiben 60% kötvény és 40% részvény van -, miért a 60% részvény és 40% kötvénytartás az optimum. Ugyanis a 60/40 portfóliómmal 15.64%-os átlag hozamot értem el és 8.78%-os szórást, míg a felcserélt súlyú portfólió csak 11.47%-os hozamot és 9.23%-os szórást eredményezett. Tehát az optimális 60/40 portfólióval nagyobb hozamot érek el kisebb kockázattal. A szakdolgozatom utolsó fejezetében összegzem miket vizsgáltam a dolgozatom során, illetve milyen konklúziók vonhatóak le a jövőre nézve. Milyen korosztálynak ajánlottak a 3 különböző befektetési portfólió és miért. Illetve, hogyan győzzük le a magas inflációt, ami égető probléma manapság.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	befektetés, befektetési alap(ok), befektetési eszközök, kockázat, porfolióelmélet
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Már. 07. 11:28
Utolsó módosítás:	2022. Már. 07. 11:28

Actions (login required)

Tétel nézet