Báder Boglárka (2021) A COVID-19 pandémia hatása a munka-magánélet egyensúlyára, a párkapcsolatban élő, munkaviszonyban álló és gyermeket nevelő nők körében. Pénzügyi és Számviteli Kar.
![[thumbnail of Báder Boglárka_szakdolgozat_C16AEM.pdf]](http://dolgozattar.uni-bge.hu/style/images/fileicons/application_pdf.png) |
PDF
Báder Boglárka_szakdolgozat_C16AEM.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_O_Báder_Boglárka.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (191kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom központi témája a munka-magánélet egyensúly vizsgálata, azon belül is a párkapcsolatban élő, gyermeket nevelő, foglalkoztatási jogviszonyban álló nők kerültek a kutatás középpontjába. A szekunder kutatás az életpályák feldolgozásával kezdődik, melynek során két életpálya modell – Super és Holland – bemutatását követően a női életpályamodellek jellemzői, a nők munkaerőpiaci megjelenése és a női munkavállalási preferenciák kerülnek ismertetésre. Külön fejezet foglalkozik a női karriertípusokkal, illetőleg a nők karrierútján előforduló olyan tényezőkkel (gyermekvállalás, üvegplafon jelenség), melyek a karrierjük előrehaladását megnehezíthetik. Ezt követően a munka-magánélet téma feldolgozása során a két terület klasszikus vizsgálatával folytatódik a dolgozat, melyben a konfliktuselméleti oldalról történő megközelítés kerül bemutatásra. A munka és a magánélet egyensúlyának kialakulását befolyásoló és meghatározó tényezők felsorakoztatásán túl, külön említésre kerül a párkapcsolat és az anyaság hatása az egyensúlyra, valamint a munkáltatók szerepe a két terület közötti összhang megteremtésében. Továbbá bemutatásra kerül egyrészt az európai unió irányelve, amely különböző intézkedések bevezetésével a munka és magánélet egyensúly támogatását szolgálja, másrészt pedig hazai családpolitikai intézkedések, melyek az állam szerepvállalását mutatják be a két terület közötti egyensúly kialakításában. A szakirodalmi rész zárásaként feldolgozásra kerül a COVID-19 világjárvány, valamint egy Magyarországon végzett kutatást, mely a vírus hatásait vizsgálta a magyar lakosok életének különböző területein. A dolgozat a primer kutatás bemutatásával folytatódik, amely egy kvantitatív, Google kérdőív felhasználásával végzett kérdőíves kutatás. A kutatás célcsoportjába azok a nők tartoznak, akik foglalkoztatási jogviszonyban állnak, legalább egy gyermeket nevelnek és párkapcsolatban élnek. A kutatás célja a COVID-19 pandémia hatásának vizsgálata az előzőekben említett célcsoportba tartozó nők munka és magánélet közötti egyensúlyára. A célcsoportba tartozó személyek kétféle módszerrel kerültek be a vizsgálatba, egyrészt a hólabda módszer alkalmazásával, másrészt az önkényes, egyszerűen elérhető alanyok online felületen keresztüli felkutatásával, melynek során kimondottan olyan zárt csoportokban került a kérdőív megosztásra, melynek a tagjai megfeleltek a célcsoport jellemzőinek. A kutatási kérdés - Milyen hatással volt a COVID-19 pandémia a párkapcsolatban élő, gyermeket nevelő, foglalkoztatási jogviszonyban álló nők munkájára, családjára és a kettő közötti egyensúlyra? – megválaszolása a feltett hipotézisek statisztikai módszerrel történő vizsgálatával, valamint egyéb kérdőíves kérdések válaszainak elemzésével valósult meg. Az első hipotézis mely szerint azok a nők, akiknek a munka-magánélet egyensúlya pozitív irányba változott a pandémia alatt, jobbra értékelik a kollégáikkal való viszonyt, mint azok, akiknél az egyensúly negatív irányba változott, az elvégzett statisztikai vizsgálat alapján megcáfolásra került, azaz a kitöltők munka-magénélet egyensúlyának változása a pandémia alatt nem befolyásolta a munkatársaikkal való kapcsolatukat. A második hipotézis - azoknak a nőknek, akiknek a munkahelyén a pandémia alatt bevezettek valamilyen munka-magánélet egyensúlyt támogató intézkedést, a munka-magánélet egyensúlya pozitív irányba változott, azokhoz képest, akiknél nem vezettek be – szintén megcáfolásra került, mely szerint a kitöltők munka-magánélet egyensúlyának változását nem befolyásolta, hogy munkáltatóik bevezettek-e a két terület összehangolását támogató intézkedéseket. További kérdőíves válaszok adataiból, például: a bevezetett intézkedésekből (home-office, hybrid munkavégzés), gyermekek számából és életkorából, valamint a fizetetlen munkával töltött idő mértékéből arra következtetek, hogy a munka-magánélet összehangolását támogató intézkedések pozitív hatásait ellensúlyozták az előzőekben felsoroltak, így azok nem tudtak kellő mértékben érvényesülni a két terület közötti egyensúly vonatkozásában. A harmadik hipotézis a nők pandémia alatt végzett fizetetlen munkájához kapcsolódik: a COVID-19 pandémia alatt a nők által végzett fizetetlen munka mértékének változása összefüggésben van azzal, hogy a férjüktől/élettársuktól a házimunkában, gyermeknevelésben kaptak-e segítséget vagy nem. A Khi-négyzet próbával végzett statisztikai vizsgálat eredménye szerint, a mintában szereplő nők pandémia alatt végzett fizetetlen munkájának mértéke nincs összefüggésben azzal, hogy a férjüktől/élettársuktól kaptak-e segítséget vagy nem. További elemzéseim alapján arra következtetek, hogy annak ellenére, hogy a mintában szereplő nők közül sokan kaptak segítséget a házimunkában és a gyermeknevelésben, ennek hatása azért nem jelent meg a fizetetlen munka mértékének változásában, mert a kapott segítség mértéke nem növekedett jelentősen a pandémiát megelőző időszakhoz képest. A negyedik hipotézis vizsgálta azt, hogy a munkahelyi konfliktusok számának változása hatással van-e családi konfliktusok számának változására. A statisztikai módszerrel végrehajtott vizsgálat eredmény szerint kitöltők körében a munkahelyi konfliktusok számának változása nem befolyásolta a családi konfliktusok számának változását. A mintából kapott eredmény alapján arra következtetek, hogy a kutatásomban szereplő édesanyák a két területet (munka és család) sikerrel külön tudták választani a járvány ideje alatt. Összességében megállapítható, hogy a mintában szereplő nők fele úgy nyilatkozott, hogy a pandémia alatt nem változott a munka-magánélet egyensúlya azonban további adatok alapján arra következtetek, hogy a kitöltők magánéletére volt nagyobb hatással a pandémia. Ezt arra alapozom, hogy a nők 53%-a nyilatkozott úgy, hogy karantén alatt több fizetetlen munkát végeztek, továbbá a családban előforduló konfliktusok száma több mint kétszer akkora arányban növekedett, mint a munkahelyen. Következtetésemet támasztja alá az is, hogy a munkahelyi kapcsolatok minőségében sem volt jelentős változás sem negatív, sem pozitív irányba.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | család, családbarát, egyensúly, koronavírus-járvány (COVID-19), magánélet, munka |
| SWORD Depositor: | Archive User |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
| Rekord készítés dátuma: | 2022. Már. 07. 11:28 |
| Utolsó módosítás: | 2022. Már. 07. 11:28 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
