Alekszi Norbert (2021) A telemedicina mint nemzetgazdasági tényező elemzése. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Alekszi Norbert 20211212.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (920kB) |
|
PDF
BA_O_Alekszi_Norbert.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (258kB) |
Absztrakt (kivonat)
A digitalizációs törekvések az elmúlt néhány évben a nemzetgazdasági szereplők teljes vertikumát átszővik függetlenül iparágtól, szektortól (állami vagy magán), érdekeltségtől (profit vagy nem profit) vagy mérettől. Ennek az általános megfigyelésnek megfelelően a gyógyítással, egészségmegőrzéssel foglalkozó iparági szereplők is elindultak a digitalizáció izgalmas útján, viszont vannak olyan vállalatok, amelyek nem csupán kiegészítő eszközként tekintenek az IT technológiákra, hanem termékeik, szolgáltatásaik kulcstechnológiájaként. Ezen vállalatok egy része - az állami szereplőkkel együtt - alkotja a telemedicina szektort. Dolgozatomban a telemedicina szektor bemutatását végzem el. Először a telemedicina fogalom definiálásával foglalkoztam. Mivel az irodalomban többféle definícióval is találkozunk, ezért rávilágítottam az ezekben jelen lévő közös pontokra, hogy a fogalom még tisztább legyen. Ezek után az egészségügyi ökoszisztéma különböző szintjein elhelyeztem a telemedicinát magába foglaló területeket, így gyakorlatilag nemzetgazdasági szinten elhelyezhetővé vált a téma. Ezt követően a telemedicina szolgáltatások, eszközök funkcionális felosztását ismertettem. Ennek segítségével könnyen kategorizálhatóvá válnak a különböző megoldások. Ezek a kategóriák a táv-diagnosztika, a táv-konzílium, a táv-manipuláció illetve a táv-felügyelet. Ebben a fejezetben a kategóriák ismertetésén túl már szót ejtettem a megoldások néhány előnyös tulajdonságáról, amit a következő fejezetben bővebben ki is fejtettem. Az előnyök és hátrányok ismertetését egyedi megközelítésben, az egészségügyi ökoszisztémát alkotó entitások nézőpontjából végeztem el. Az első hipotézis kifejtése során az iparág kockázati környezetére próbáltam megállapításokat tenni a legnagyobb tőzsdei szereplő éves beszámolói alapján. Konklúzióként elmondható, hogy a vizsgálati módszer alapján a kockázati környezet nem változott jelentősen az elmúlt 5 évben. A kockázati elemek kategorizálása alapján megállapítható, hogy a legnagyobb kockázat jogi és piaci kategóriába sorolható. A második hipotézis vizsgálata során arra kerestem a választ, hogy ennek a fiatal iparágnak a növekedése a két legnagyobb tőzsdei szereplő adatai alapján meghaladja-e a legnagyobb egészségügyi vállalatok növekedési ütemét. Az adatok elemzése alapján elmondható, hogy a telemedicina vállalatok bevételnövekedése jelentősen meghaladja a legnagyobb egészségügyi vállalatok bevételnövekedési ütemét. Az adatok alapján további megállapításokat tettem, miszerint a telemedicina szektor koncentrációja nem jelentős; a két legnagyobb telemedicina vállalat növekedési üteme a szektor növekedési ütemét is meghaladja; a telemedicina piac mérete gyakorlatilag elhanyagolható a teljes egészségügyi rendszer méretéhez képest. Utolsó hipotézisem vizsgálata során a telemedicina piac globális bővülési ütemét az OECD tagországok GDP növekedési üteméhez viszonyítottam. Igazoltam azt a felvetést, miszerint a telemedicina globális piacának bővülése jelentősebb, mint az OECD tagországok GDP növekedési üteme. A hipotézis igazolása után megpróbáltam megmagyarázni az adatokból levonható következtetést.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Gazdaságinformatika Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | egészségügy, gazdaságinformatika, kockázati elemzés, nemzetgazdaság, telemedicina |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2022. Már. 07. 11:28 |
Utolsó módosítás: | 2022. Már. 07. 11:28 |
Actions (login required)
Tétel nézet |