Vas Márk Csaba (2021) Egy családi vállalkozás tőzsdei lehetőségei – konkrét példán keresztül bemutatva. Faculty of Finance and Accountancy.
![]() |
PDF
Vas_Márk_Csaba_Szakdolgozat_P0VRXP.pdf Hozzáférés joga: Available at the computers of the University Download (1MB) |
![]() |
PDF
BA_O_Vas_Márk_Csaba.pdf Hozzáférés joga: Available at the computers of the University Download (246kB) |
![]() |
PDF
Vas_Márk_cégértékelés.pdf Hozzáférés joga: Available at the computers of the University Download (199kB) |
Abstract
A Budapesti Értéktőzsdén lévő vállalatok száma igen alacsony és a 2010-es években sem volt jellemző a nagyszámú IPO-k száma. 2017-ben azonban a BÉT bevezette itthon a Xtend piacot, mely a kisebb vállalatok számára biztosít kedvező feltételeket a piacra lépéshez. Azóta 5 társaság is át esett a tőzsdére lépésen, melyek eddig méretükből adódóan nem valószínű, hogy belevágtak volna ebbe a hosszas és költséges folyamatba. Szakdolgozatom központi témája ezen új piac ismertetése és a lehető legpontosabb bemutatása, annak érdekében, hogy a konkrét piacra lépést egy létező családi vállalkozáson keresztül vezethessem le. Mielőtt elkezdtem volna munkám, már akkor volt a fejemben egy kialakult kép, ami arról szólt, hogy a Faktum Bútor Kft. növekedési ütemének fenntartása érdekében szükséges lenne egy nyílt piaci tőkeemelés, melyet az Xtend piacra lépéssel köthetne össze. Szakdolgozatom végére azonban már azon a véleményen voltam, hogy még korai lenne a vállalatot tőzsdére vinni. A fő kérdést, hogy piacra kellene-e lépnie a vállalatnak két nézőpontból közelítettem meg. Külső szemszögből, mint egy leendő esetleges befektető, úgy vélem piacon a helye a társaságnak, mivel annak teljesítményét és növekedési lehetőségét látva, profitálni kívánok belőle és szívesen finanszíroznám az árfolyam jövőbeli növekedésében bízva. A vállalat, de legfőképpen a tulajdonosok irányából viszont még korainak tekinthető a tőzsdei jelenlét. A cég értékét DCF modellel meghatározva és a piaci normákat is figyelembe véve 1,3 milliárdos cégértéket kaptam. A tulajdonosok ehhez képest, mint interjúmban megtudtam 300 milliós forrásbevonást remélnének úgy, hogy a kezükből csak egy kis százalékban engednék ki a tulajdonjogot. Ezeknél a számoknál maradva a 18,75%-os közkézhányadot jelentene, tehát ennyit kapnának az új befektetők. Ez azonban véleményem szerint a jelenlegi cégértéken még nem lenne jó stratégiai döntés. Először is a 300 millió forintot kis összegnek találom a cég fejlesztési költségei ismeretében, másrészt a tulajdonosok jobban profitálhatnának, ha később vonnak be ekkora százaléknyi tőkét, vagy ekkora összeget. Ha a cégérték magasabb lesz, akkor az adott százalékért több pénzt kap a cég, vagy a 300 milliónál maradva, kevesebbet kell kiadni kezeik közül. Igaz fontos itt megemlíteni, hogy a 18,75%-os cégérték átadása miatt nem veszítene a saját tulajdonuk értéke, mivel akkor a vállalat érne többet. Meglátásom szerint a Faktum Bútor Kft.-nek 3-5 év múlva lehet érdemes tőzsdére lépnie, akkor már jóval nagyobb összeget vonhatnak be, amiből akár akvizíciókat is végrehajthatnának. Munkám során észrevettem, hogy egy elemzendő cégnél, jelen esetben a Faktumnál, mennyi apró sajátosságot kell figyelembe venni, illetve mennyit számít egy jó stratégiával rendelkező vezetés. A vállalat mérlegét tekintve egy eladósodott kis eszközértékkel rendelkező vállalatot láthatunk. Azonban, ha a DCF modellnél a megfelelően meghatározott adatokkal dolgozunk, úgy megérthetjük a cég működésében rejlő értéket. Számomra ez és az interjúm során kiderült pénzügyi hozzáértés volt az, ami leginkább munkám készítésekor meglepett.
Institution
Budapest Business University
Kar
Faculty of Finance and Accountancy
Department
Pénzügy Tanszék
Tudományterület/tudományág
UNSPECIFIED
Szak
Item Type: | Thesis (UNSPECIFIED) |
---|---|
Uncontrolled Keywords: | BÉT, DCF, forrásbevonás, tőzsde, Xtend |
SWORD Depositor: | User Archive |
Depositing User: | User Archive |
Date Deposited: | 2021. Nov. 05. 13:09 |
Last Modified: | 2021. Nov. 05. 13:09 |
Actions (login required)
![]() |
View Item |