A COVID-19 következtében történt Home Office-ra való átállás hatása a munkavállalókra

Ország Lili (2021) A COVID-19 következtében történt Home Office-ra való átállás hatása a munkavállalókra. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat_Ország Lili_AMTC2I.pdf] PDF
Szakdolgozat_Ország Lili_AMTC2I.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_Ország_Lili_pdf.pdf] PDF
BA_O_Ország_Lili_pdf.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (930kB)

Absztrakt (kivonat)

A COVID-19 járvány hatására a munkáltatók nagy része kénytelen volt elrendelni az öt napos otthoni munkavégzést, mely során a munkavállalók élete gyökeresen megváltozott. Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a megszokottól eltérő fizikai környezet hogyan hat a munkavállalók teljesítményére, motivációjára és hatékonyságára. Vajon a COVID-19 járvány okozta Home Office alatt mivel lehet a munkavállalót motiválni? Lehet-e azokat az eszközöket alkalmazni, mint azelőtt? Milyen hatással van a teljesítményre a megváltozott fizikai környezet? Lehet-e az otthoni munkavégzés során ugyanolyan hatékonysággal dolgozni, mint az irodában? Olyan szakirodalmakat, elméleteket, modelleket és kutatásokat vettem alapul, amelyek vizsgálják, hogy az alábbi tényezők (motiváció, teljesítmény, hatékonyság) milyen módon befolyásolják az egyént a munkavégzés során, mind otthoni, mind irodai környezetben. Ezek alapján a következő kutatási kérdésekre kerestem a választ: „Milyen hatással van a COVID-19 következtében történő home office-ra való átállás a munkavállalók motivációjára, teljesítményére, hatékonyságára? A költségcsökkentés mellet, ami a szervezet célja (új irodai koncepció kialakítsa) meg tudják-e tartani a hatékonyságot?” Szakdolgozatomban feltártam azt is, hogy a munkavállalók hogyan élték meg a Home Office-t , képesek lennének-e a jövőben is ilyen konstrukcióban dolgozni, illetve támogatnák-e az új irodai koncepciók kialakítását fókuszban az iroda 2.0-val, ami egy share desk-es megoldást jelentene.  Kutatásom során kvalitatív kutatást végeztem, az az interjúkat készítettem a Mercedes-Benz Hungária Kft. munkavállalóival. Azért erre a szervezetre esett a választásom, mert a kialakult járványügyi helyzet miatt 2020 március óta otthonról dolgoznak a munkavállalók, így úgy gondoltam szakdolgozatomhoz tőlük releváns válaszokat kaphatok.  A kutatásomban részvevő Hálózatfejlesztési és Tréning osztályon vannak tréneri, menedzseri, vezetői, specialistai, illetve gyakornoki pozícióban dolgozó munkavállalók is. Az interjúkból egyértelműen kiderült, hogy a munkavállalóknak a jövőben is igényük lesz az otthoni munkavégzésre, tehát a preferenciáik megváltoztak a munkavégzés helyszínével kapcsolatban. Az interjúalanyaim többség heti 2-3 napban továbbra is igényt tartana a Home Office-ra. Az új irodai koncepciókat támogatják, hiszen már az ő igényeik is változtak, így tényleg érdemes elgondolkozni az iroda átalakításán. Ezekkel ellentétben a motiváció, teljesítmény és hatékonyság vizsgálatánál nagyon különböző megéléseket és álláspontokat osztottak meg velem az interjú alanyaim. Ez azzal magyarázható, hogy különböző munkakörökben dolgoznak, illetve eltérő életszakban, élethelyzetben vannak jelenleg. A teljesítményt vizsgálva rájöttem, hogy ez teljesen munkakör és személyiség függő, ugyanis a kutatásomból is kiderült, hogy a munkavállalók különbözően vélekednek teljesítményükről. Voltak, akik szerint teljesítményük nem változott, vagy éppen, hogy nőtt. Ezzel ellentétben, volt olyan interjúalanyom, aki bevallotta, hogy neki szüksége vagy a vezetője kontrolljára, mert, ha ez hiányzik, az ő teljesítménye romlik.  A motiváció vizsgálatánál kiderült, hogy a munkavállalókat eltérő dolgok energetizálják és mozgatják: pl. ha folyamatos visszajelzést kap munkájára, ha nassol, vagy, hogy a sport kiszámíthatóan belekerül a napirendjébe. A hatékonyságot vizsgálva is eltéréseket tapasztaltam a munkavállalók között. A tréneri pozícióban dolgozó munkavállalók hatékonysága nagymértékben csökkent az online tréningek miatt. A hatékonyság fenntartása a kisgyerekes munkavállalók számára is nehézséget okozott. Azonban volt olyan munkavállaló is, aki sokkal nagyobb hatékonyságról számolt be az otthoni munkavégzés során. A kutatásom egyik konklúziója az volt, hogy mind pozitív mind negatív következményekben erős szórás volt tapasztalható az interjúalanyok személyes és munkaköri adottságai alapján. Ami közös volt, az a nyitottság az új irodai koncepcióra, melynek magja a 2-3 három napos otthoni munkavégzés. Az interjúk során tett javaslatok, tapasztalatok és vélemények alapján a konkrét javaslatokat tettem, melyek a jövőben segítséget nyújthatnak a gördülékenyebb otthoni munkavégzéshez, illetve a share desk-es megoldás bevezetése esetén is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Fajt Balázs
Belső
egyetemi tanársegéd; Pénzügyi és Gazdálkodási Szaknyelvek Tanszék; PSZK
Váczi Hajnalka
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: hatékonyság, home office, koronavírus-járvány (COVID-19), Motiáció, teljesítmény
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Nov. 05. 13:09
Utolsó módosítás: 2021. Nov. 05. 13:09

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet